A kormány minden javaslatra nyitott, de még konkrétum nem érkezett be
Hollik István kormányszóvivő, a KDNP országgyűlési képviselője a Heti Tv Pirkadat Extra című műsorában beszélt aktuális hazai és európai ügyekről.
A kormányszóvivő arra a kérdésre, hogy miért vonta vissza a kormány a felsőoktatási intézményekbe való felvételihez szükséges középfokú nyelvvizsga meglétét úgy válaszolt, a kormányzat rendszeresen figyel és meghallgatja az emberek és a szakmai szervezetek véleményét, ez történt ebben az esetben is. Több szervezet is jelzett, olyanok is, akik korábban támogatták ezt a tervet. Az eredeti elképzelés 2014-ben született, amely szerint 2020-tól csak az kezdheti meg a felsőoktatási tanulmányait, aki már rendelkezik egy nyelvvizsgával. Mindez azt jelentette, hogy öt esztendő állt rendelkezésre a felkészülésre, de úgy látszik, ez nem volt elegendő. Számos szervezet, így a HÖOK is jelezte, több ezren maradnak ki a döntés miatt a felsőoktatásból. A kormány úgy látta, bár az alapvető céllal mindenki egyetért, azaz a piacképes tudáshoz minimum egy nyelv ismerete szükséges, de semmiképpen sem szerették volna, hogy akár egyetlen diákot is megfosszanak attól, hogy megkezdhesse felsőoktatási tanulmányait, ezért elhalasztották a döntést – fűzte hozzá a politikus. Ugyanakkor az továbbra is áll, hogy a diploma megszerzéséhez viszont szükséges egy középfokú nyelvvizsga.
Hollik István beszámolt a főpolgármester látogatásáról a kormányülésen. Ennek kapcsán azt emelte ki, hogy Orbán Viktor kötött egy megállapodást még Tarlós Istvánnal, majd a választás után azt is kijelenttette a kormányfő., hogy a kormányzat részéről ezt a megállapodást érvényesnek tekintik azután is, hogy Karácsony Gergely lett Budapest új főpolgármestere. Az egykori és fenntartott megállapodásnak az is része volt, hogy minden a fővárost érintő kormányzati döntés előtt meghívják a főpolgármestert a kormányülésre. Arra a kérdésre, hogy ez a megbeszélés mennyiben volt konstruktív, a kormányszóvivő úgy felelt, annyiban biztosan, hogy már kilencven százalékban tisztán látnak, mert például az atlétikai centrum tekintetében még nem sikerült egyértelmű választ kapni, hiszen a főpolgármester időt kért. A kormány ezt a döntést elfogadta és tiszteletben tartja, ahogy azt a számukra sajnálatos döntést is, hogy a Liget Projekt még el nem kezdődött elemeit, itt a Magyar Innováció Házáról az új Nemzeti Galériáról van szó, Karácsony Gergely és a főváros új vezetése nem szeretné, azaz ezek nem épülnek meg. Ezzel – tette hozzá a képviselő a nyugati világ legjelentősebb kulturális projektjét törték derékba, ám a kormány úgy döntött, ha a főváros vezetése nem akar fejlesztéseket Budapesten, akkor azt a kormány az akaratuk ellenére nem fogja végrehajtani. Többen felvetették, hogy például a IX. kerület rozsdaövezetében lehetne ezeket a Városligetben meg nem épülő intézményeket megépíteni, erre a kormányszóvivő úgy felelt, a kormány minden javaslatra nyitott, de még konkrétum nem érkezett be.
Arra a felvetésre, hogy a Hungary Helps Program keretében Azbej Tristan államtitkár Jordániában tárgyal az ottani menekültek, nem csak keresztények megsegítéséről a szóvivő annyit jegyzett meg, a kormány abbéli törekvése nem változott, azaz segíteni kell az üldözötteket, iskolák, kórházak építésében működnek közre.
A kórházépítés kapcsán a budapesti szuperkórház témája is említésre került, amelyről azt mondta el Hollik István, hogy az látszik, a főváros új vezetése nem kér belőle, bár a kormány ennek megépítését továbbra is fontosnak tartja, már csak azért is, mert ehhez hasonló egészségügyi intézmény Közép-Európában még nem épült, most adtak át egy ilyet Bécsben. Ugyanakkor a kormány erről a fejlesztésről nem szeretne lemondani, ezért további egyeztetéseket kezdeményeznek az érintettekkel, Budapesttel és a XI. kerülettel.
Mindezek mellett a kormány továbbra is kiemelten foglalkozik az egészségüggyel, ezért is készíti el az EMMI azt a nagy előterjesztést, ami a szektor finanszírozásáról szól, ebben azt akarják kiküszöbölni, hogy a jövőben ne forduljon elő a kórházaknál rendszeresen megjelenő adósság. Az eddigi jelzések szerint ennek a helyzetnek vannak strukturális okai, vannak olyan ellátásformák, amelyek alul, míg mások meg felül vannak finanszírozva. Ez azt is jelenti, hogy az egész finanszírozási rendszert átalakítja a kormány, és ha ezt követően megszűnnek az adósságfelhalmozás strukturális okai, utána derülhet ki a kórházigazgatók személyes felelőssége is – mondta el a kormányszóvivő.
A kormányzat a hazai egyházak egészségügyi, szociális ellátását támogatja, hiszen az Alaptörvény is azt mondja, bár az állam és az egyházak szétválasztása megtörtént, de a felek a társadalmi célok érdekében együttműködnek egymással. Miután a kormány az Alaptörvény talaján áll – fűzte hozzá Hollik István, ezért az együttműködés jegyében az egyházakat a szociális és az egészségügyi ellátásba jobban be kívánják vonni, hiszen az általuk képviselt szemléletre nagy szükség van ezeken a területeken. Ennek értelmében a kormány minden kérést meghallgat és a költségvetés lehetőségeit szem előtt tartva támogatja az egyházak ezen munkáját. Ugyanígy fontosnak tartja a kormány az egyházak oktatási tevékenységét, intézményeik támogatását.
Erdogan elnök budapesti látogatásával kapcsolatban kérdésre válaszolva arról beszélt a kormányszóvivő, hogy Magyarország és Törökország kapcsolatai most jók, az együttműködésben szerepelnek kölcsönös előnyök is, mint például a Törökországon keresztül érkező azeri gázt szállító gázvezeték megépítése, ami az ország energiafüggetlensége és biztonsága szempontjából fontos. Ami ennél is fontosabb, a két fél között a migráció tekintetében egyetértés van – jelentette ki a politikus.
Arra a kérdésre, hogy amennyiben az új Európai Bizottságban valóban Magyarország kapja a bővítési posztot, akkor ez jelenthet-e valami pluszt Törökországnak, Hollik István elmondta, a törökök EU-hoz való csatlakozásának most nincsen realitása. A balkáni csatlakozásra váró országok kapcsán pedig úgy vélte a képviselő, hogy az Európai Uniónak és az eddig működő EB-nek a legnagyobb hibája pont az őszinteség hiánya volt. Nem ették ki az asztalra a problémákat, hitegettek országokat, holott mindenki tudta, nincs szándék a közösség bővítésére, ez igaz Törökország és például Észak-Macedónia esetében is. Magyarországnak, a magyar kormánynak pedig az érdeke az, hogy a balkáni bővítés minél szélesebb legyen, erről biztosan lesznek viták az EU-ban, ezeket le is kell majd folytatni.
Mellékletek terület
