Erről szól a fontos stratégiai vita, amit a Fidesz a továbbiakban is felvállal és folytatni kíván, hiszen ez határozza meg az Európai Néppárt jövőjét
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt az EP jelenlegi helyzetéről, a Néppárt jövőjéről, de szóba került a magyar biztos feladata is.
A politikus szerint az Európai Parlamentben egy a korábbinál izgalmasabb, kiszámíthatatlanabb időszak kezdődött el, ahol bár még mindig a legnagyobb frakciója a Néppártnak van, ám a többsége csökkent. A többi frakciónál is meglátszik a kiszámíthatatlanság, ahogy az is, csökkent a frakciófegyelem a szavazásoknál. A képviselő hozzátette, a LIBE bizottság alelnöki tisztségére való jelölése még mindig folyamatban van. Hidvéghi Balázs úgy véli, ez a bizottság a gyűjtőhelye a legliberálisabb, leginkább bevándorláspárti baloldali képviselőknek, hozzátéve, megérti, ha ezek a politikusok nem örültek, nem örülnek az ő jelölésének, mert mindig is kritikával illette a tevékenységüket, mert hiszen a fideszes képviselő a bizottságnak tagja, csak nem választották eddig meg alelnöknek. Ebbe a bizottságba is az EPP delegálhat alelnököt, így lett jelölt Hidvéghi Balázs, aki azt is megjegyezte, minden pozíciót az EP választások eredményeként osztanak el. Ezt eddig tiszteletben tartotta a többi párt is, de most Lengyelország és Magyarország esetében a liberális és zöldpárti képviselők egyfajta ellentámadásba mentek át. A politikus megerősítette, ezért az alelnöki helyért, a jelöltségéért az EPP eddig is kiállt, ezért jelenleg is folynak egyezetések. El kell mondani a megbeszélések során, hogy a már megszokott szokásjog felrúgása nem vezet semmi jóra.
Arra a kérdésre, hogy mi lehet a probléma, Hidvéghi Balázs úgy felelt, azért nem szeretnének itt fideszes politikust alelnökként látni, mert a Fidesz az a párt, a mostani magyar kormány az, amelyik a leghatározottabban megy szembe a liberális, bevándorlást támogató elképzelésekkel, amelyet leginkább a LIBE bizottságban erőltetnek. Arról nem beszélve, hogy a magyar kormány nem csak beszélt erről, hanem meg is mutatta, hogy van más alternatíva a multikulturalizmust, a bevándorlást erőltető politikával szemben. Visszatérve a LIBE bizottságra, az alelnökségről a tagok döntenek, persze az a kérdés, hogy a frakcióvezetők által kötött megállapodást betartják-e a képviselők.
Ami a Fidesz néppárti tagságát illeti, Hidvéghi Balázs kijelenttette, teljes jogú tagjai a frakciónak, ott dolgoznak, mint megjegyezte, az EPP képviselői a négyszemközti beszélgetéseken mindig elmondják, azt szeretnék, ha a Fidesz maradna a pártcsaládban, azaz azt várják, hogy záruljon le a mostani felfüggesztéses állapot. Persze az is igaz, hogy a most is meglévő vitás kérdésekről beszélni kell, a Fidesz továbbra is úgy tartja, egy bátrabb, karakteresebb, jobboldalibb politikára van szüksége az EPP-nek, azaz nem szabad felülni a baloldali ígéreteknek, nyomásgyakorlásnak, hogy kivel működjön együtt a Néppárt. A Fidesz szerint a tőlük egy kicsivel jobbra álló konzervatív frakcióval kellene jobban együttműködni, azaz szakítani kell az eddigi puha politizálással, ami Manfred Weber is jellemzett. A képviselő szerint ez a weberi politika bukott meg az EP választáson, de a parlamentben is, hiszen több alkalommal is látszott, a baloldal nem viszonozza a Néppárt lépéseit. Erről szól a fontos stratégiai vita, amit a Fidesz a továbbiakban is felvállal és folytatni kíván, hiszen ez határozza meg az Európai Néppárt jövőjét. Ez dönti el azt is, hogy a Fidesz maradni kíván-e az EPP-n belül.
Az eddigi és a mostani EP-ről a képviselő azt mondta, nagyon is érezhetőek ezek, példaként hozva fel a 2004-2008 közötti időszakot is, amikor szakértőként dolgozott Brüsszelben, ma már élesebbek a politikai viták, az európai ügyek, a migrációval, a biztonsággal, a közlekedéssel, a klímavédelemmel és sok mással egyre inkább relevánssá váltak mára. Érdekes az is, hogy az EP-ben zajló viták nem mindig képezik le az országokon belüli választási eredményeket, ma más a szerepe az Európai Bizottságnak is, amelyik a remények szerint a szerződések őreként dolgozik majd, de ugyanígy új szerepe lesz a legfőbb döntéshozó szervnek, az Európai Tanácsnak is. Például az EB elnökéről végül a Tanács hozott döntést, ami más volt, mint amiről a parlamenti frakcióvezetők állapodtak meg. Minden uniós szerv arra törekszik, hogy a saját hatáskörét növelje, ám eredményt csak akkor lehet elérni, ha ezek a szervek együttműködnek.
A többi, más párthoz tartozó magyar képviselőről azt mondta el Hidvéghi Balázs, hogy sem együtt kávézás, sem pedig hűvös távolságtartás nincs közöttük, de mint hozzátette, ő maga azon igyekszik, hogy mindenkivel kialakítson egy korrekt, emberi viszonyt, így többek között Dobrev Kláráról. A DK képviselőjéről azt mondta el egyébként, hogy a fideszesek a politikust megszavazták az EP alelnökének, hiszen erről állapodtak meg a frakciók, ám a magyar kormánypárt jelöltjét, Járóka Líviát a DK nem szavazta meg. Hidvéghi Balázs szerint vannak magyar nemzeti érdekek is, amik ért4lmében a magyar képviselőknek ki kell állni egymásért, azaz túl kell lépni a szűk pártpolitikai érdekeken. Ezt a Fidesz szem előtt tartja, ellentétben az ellenzéki pártokkal – emelte ki a képviselő, hozzátéve azt, ami ugyan nem az EP-hez kapcsolható, hogy az éppen vasárnap zajló romániai elnökválasztáson a Momentum arra biztatja a szavazókat, hogy na a magyar jelöltet, hanem a liberálisok jelöltjét támogassák. Ez a magyar nemzetpolitikai érdekekkel való szembehelyezkedés. Véleménye szerint pedig azt kellett volna tenni, mint a Fidesz, amelyik számára evidencia, hogy a legnagyobb magyar párt, az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor mögé állt. Akkor is őt kell támogatni – tette hozzá, ha mindenki tudja, a győzelmének nincs reális esélye, de a magyar érdekek védelmét jelenti Kelemen Hunor indulása. Hidvéghi Balázs kijelentette, ezzel a lépéssel a Momentum elárulta az erdélyi magyarságot, ez egy nemzetárulás.
Az EP-ben nemrégiben volt egy szavazás, ahol elítélték Izraelt, a magyar képviselő szerint ők maguk tartják az eddigi álláspontot, azaz továbbra is a megegyezés mellett vannak és nem szavaznak meg egyoldalú elítélő határozatokat. Ez vonatkozik az olyan még a parlamenti képviselők elé nem került tervezetre, amelyik szerint bojkottot kellene hirdetnie az EU-nak az Izraelen kívüli területeken készült termékekre. Az ilyen előterjesztések Hidvéghi Balázs szerint azért születnek, mert nem vizsgálják meg a helyzetet a teljes mélységében, ahogy vannak nemzeti érdekek, és van egy úgynevezett EP hangulat is, aminek szintén van ereje. Ezen is szeretne a Fidesz változtatni, legyen szó Törökországról, de akár Izraelről is.
A leendő magyar európai biztos, Várhelyi Olivér, aki a bővítésért felel majd nem lesz könnyű helyzetben, hiszen ott van a francia elnök, aki nem támogatja az EU bővítését. A képviselő szerint a magyar jelölt egy felkészült, nagy tudással rendelkező diplomata, azaz jó kezekben lesz ez a rendkívül bonyolult és összetett téma. Sok alapvető kérdésről szól majd a magyar biztos munkája, ami többek között a bővítési folyamat átgondolásáról is szól majd.
