Zsidóságot érintő lapszemle
Sajtófigyelés 2019. szeptember 17.
Magyarország
Pénzügyileg is sikeres volt a Zsidó Kulturális Fesztivál
Dr. Kunos Péter, a Mazsihisz és a BZSH ügyvezető igazgatója beszélt a Zsidó Kulturális Fesztiválról, az Együttélés Házáról, valamint a Holokauszt túlélők második generációjának a támogatásáról.
www.breuerpress.com/2019/09/17/penzugyileg-is-sikeres-volt-a-zsido-kulturalis-fesztival/
Kunos Péter pénzügyi szempontból értékelte a XXII. Zsidó Kulturális Fesztivált, amelyet már négy éve a BZSH szervez. Az idei rendezvény különösen kockázatos volt, elsősorban a tao rendszer kivezetése miatt. Mint megjegyezte, még nem végeztek a teljes elszámolással, de az előrejelzések szerint sikerült nullára kihozni a fesztivált, sőt, talán még egy enyhe plusszal is zárhatnak. Ebben szerepe volt az állami támogatásnak, az NKA-tól és a kerületi önkormányzattól érkezett összegeknek. Szerencsére az idei fesztivál látogatószáma meghaladta az összes eddigit.
Az ügyvezető igazgató beszámolt a Rumbach utcai zsinagógáról is, amelyről megjegyezte, műszakilag készen van, az átadás-átvételi eljárás lezajlott, sikerült visszaállítani az eredeti állapotot, mindezt modern eszközökkel, betartva a műemlékvédelmi előírásokat. A projekt összköltségvetése 3.2 milliárd forint volt, ebből 2.4 milliárdot tett ki az építési szakasz. Még ami visszavan, az a tervezett múzeum kiállítását, Toronyi Zsuzsa, a Zsidó Múzeum igazgatója vezetésével, valamint a szakrális tér kulturális rész alakítása, pontosabban olyan mértékű átalakítása, hogy akár szakrális, akár kulturális események fogadására legyen alkalmas. Kunos Péter szerint jövő év márciusában fogják teljes mértékben átadni az Együttélés Házát, minden támogatással elszámolva.
A hitközség oktatási rendszere kapcsán az ügyvezető igazgató megjegyezte, az általuk működtetett intézmények közül az óvodában mutatkoznak létszámgondok, azaz jóval kevesebben járnak oda, mint ahány gyereket fogadni tudnak. Az okokat illetően Kunos Péter megemlítette az óvoda elhelyezkedését, mint megjegyezte, kevesen viszik el Zuglóba a gyereküket. A vezetés már gondolkodik egy esetleges óvodai busz indításán, új vezetése van az intézménynek, a remények szerint ezek mind segítik majd az óvodát.
A közelgő nagyünnepek kapcsán Kunos Péter elmondta, mindenhol lesz majd rabbi, kántor, persze ez nem könnyű feladat.
A Mazsihisz jelentős összeget nyert a Holokauszt túlélők második generációját támogató pályázaton, amit a Mazsök írt ki. A győztes pályázaton vállalták azt, hogy az elnyert összeg negyedét a vidéki hitközségeknek kell megkapni, az ottani munkatársakat már kiképezték, felkészítették őket a különleges munkára, de a fővárosban is megtörtént ez. Már most nagyon sok önkéntes jelentkezett, akik komoly munkát fognak végezni. Bár komoly összeget nyert el a Mazsihisz, több mint 70 millió forintot, de a munka jóval nagyobb, így Kunos Péter szerint elkerülhetetlen, hogy valamennyivel a saját forrásaik terhére is hozzátegyenek a programhoz. Az ügyvezető igazgató beszámolt arról is, a program októberben indul, amit természetesen meg is hirdetnek majd a szükséges csatornákon.
akibic.hu
TÖBB EGYSZÁZALÉKOS FELAJÁNLÁST KAPTAK IDÉN A BEVETT ZSIDÓ VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK
akibic.hu/2019/09/16/tobb-egyszazalekos-felajanlast-kaptak-iden-a-bevett-zsido-vallasi-kozossegek/
Komoly emelkedést könyvelhettek el a bevett egyházak között nyilvántartott zsidó szervezetek. A Mazsihisz, az EMIH és a MAOIH is növelni tudta a személyi jövedelemadó utáni egyszázalékos felajánlások számát.
Néhány napja hozta nyilvánosságra a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) az idei (szeptember 13-i állapotra vonatkozó) kimutatását a bevett egyházaknak felajánlott 1%-os juttatásokról, amelyet magánszemélyek a személyi jövedelemadójukból (szja) ajánlhatnak fel a 32, az állam által elismert (bevett) egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek számára.
Ezek között három zsidó szervezet kapott helyett: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH). Így a 2011-es egyházügyi törvény elfogadása óta csak ez a három bevett zsidó egyház gyűjtheti az egy százalékot.
A most napvilágot látott kimutatás szerint a három zsidó felekezetet jóval többen támogatták egy százalakos felajánlásukkal, mint az utóbbi években bármikor. Ebben az évben összesen 14 150 magánszemély ajánlotta fel valamelyik zsidó egyházi szervezetnek adója egy százalékát. Ez a tavalyi (10 539) felajánlásokhoz képest 34 százalékos emelkedést jelent.
Külön-külön is nagyjából 30-40 százalékkal növelni tudta mindegyik szervezet felajánlóinak számát. A Mazsihisz 2019-ben 11 017 felajánlást kapott, amellyel 77 770 048 forinttal gyarapodott. Az EMIH részére idén 2846-an ajánlottak fel 16 404 762 forintot. A MAOIH esetében ezek a számok: 287 felajánló és 2 222 086 forint.
A 2011-es törvény elfogadása után az olyan kisebb egyházak, mint a zsidó reform Szim Salom és Bét Orim közösségek nem gyűjthetnek egyházi adófelajánlásokat. Ennek következtében a kis vallási szervezetek komoly bevételi forrástól estek el. Ez azonban jövőre változni látszik, a NAV nemrég megjelent közleménye szerint ugyanis egy törvénymódosításnak köszönhetően a vallási egyesületek, a nyilvántartásba vett egyházak és a bejegyzett egyházak a következő évben a bevett egyházakkal együtt technikai számon gyűjthetik az szja 1 százalékos felajánlásokat.
borsodhir.hu
Építkezés kezdődik a miskolci zsinagóga telkén
borsodihir.hu/helyben-jaro/2019/09/epitkezes-kezdodik-a-miskolci-zsinagoga-telken
Eredménnyel zárult a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által kiírt közbeszerzés, aminek keretében 361,6 millió forint értékben átalakítják a miskolci zsinagóga telkén lévő, műemléki környezetnek minősülő kiszolgáló épületet.
A Kazinczy Ferenc utca 7. szám alatti munkálatokat a miskolci Középület- és Lakásépítő Zrt. végezheti. A Mazsihisz a szerződést a vállalkozóval szemtember 6-án kötötte meg. A kivitelező egyebek mellett bontási és építési munkákat végez. Az átalakítás 377, az új építés 114,85 négyzetmétert érint, ezen felül csaknem 800 négyzetméteren térburkolni fognak, közel 500 négyzetméteren pedig zöldfelületet alakítanak ki.
halasmedia.hu
Zsidó Fesztivál kulturális kincsekkel
Egész napos programra várták az érdeklődőket vasárnap a kiskunhalasi zsinagógában. Kulturális események, ízletes ebéd és lelki feltöltődés várt mindazokra, akik ellátogattak a XV. Kiskunhalasi Zsidó Fesztiválra.
A fesztiválon megjelent érdeklődőket dr. Róna Tamás főrabbi köszöntötte, majd az ünnep kezdetének jegyében megfújta a nála lévő sófárt. Arra kérte a teremben lévőket, hogy ne azt nézzék, kinek milyen a vallása, örüljenek egy emberként annak, hogy egy remek rendezvényen lehetnek és érezzék jól magukat a nap folyamán.
A programok a köszöntők után egy fotókiállítás megnyitójával folytatódtak. Szabó Edina és Bánóczki Rita hobbifotósok zsidósággal kapcsolatos képeit mutatták be a jelenlévőknek.
– Néhány hónappal ezelőtt kaptam felkérést arra, hogy fotózzunk Ritával egy olyan eseményt, amire már nagyon rég nem volt példa Kiskunhalason. Ez a bár micvá, melynek során két lányt avattak felnőtté. Ritter Nándorné látta, milyen lelkesen készítjük a képeinket, ekkor fogalmazódott meg benne ennek a kiállításnak a gondolata – árulta el Szabó Edina.
A tárlatot a Halasmédia főszerkesztője, Kovács Iván nyitotta meg. Beszédében kiemelte, milyen remekül megragadta a két hobbifotós a vallási események lényegét, de ugyanilyen elismerően beszélt a zsidó temetőben készült fényképekről is.
Klasszikus imák és modern dallamok. Ez volt a címe annak a kántorkoncertnek, melyen többek között a halasi Raáb Gábor énekelt a közönség legnagyobb örömére.
– Rudas Danival és Neumark Zoltánnal már több hasonló koncertet adtunk más helyszíneken. Mondhatjuk, hogy összeszokott csapat vagyunk, öröm velük közösen fellépni. Nekem Halason énekelni mindig jó érzés, hiszen a publikum tagjainak jelentős részét jól ismerem, így egészen bensőséges hangulatúak ezek a fellépések – avatott be minket a részletekbe az operaénekes.
Az ízletes ebéd elfogyasztása közben sem volt csend a zsinagóga udvarán. A Halas Jazz Band Jó ebédhez szól a Jazz című műsorában lassabb és pörgősebb dallamok is helyet kaptak.
Egy halasi zsidó fesztivál sem múlhat el zsidó-keresztény párbeszéd nélkül. A bocsánat ezer arca című beszélgetésben Róna Tamás főrabbi, Édes Árpád református lelkész és Ritter Nándorné vallástanár vett részt. A kérdéseket Káposzta Lajos tette fel.
Egy remek hangulatú koncerttel fejeződött be a nap. Klein Judit és a Haverim zenekar bő hatvan percen keresztül szórakoztatta a közönséget.
Külföld
HOROGKERESZT VIRÁGFÖLDBŐL, VIRÁGOKBÓL
www.szombat.org/hirek-lapszemle/horogkereszt-viragfoldbol-viragokbol
Ismeretlen tettesek virágföldből horogkeresztet rajzoltak a járdára a litvániai zsidó közösség vilniusi székháza közelében – számolt be a BNS balti hírügynökség hétfőn.
“Már régóta nem volt példa ilyen egyértelműen kifejezett antiszemitizmusra” – mondta Faina Kukliansky, a zsidó közösség vezetője.
Az elnök asszony rámutatott, hogy a megnyilvánulásra vasárnap, egy héttel a holokauszt litvániai emléknapja előtt került sor. Kukliansky a hatóságokat okolta a történtekért. Linas Linkevicius litván külügyminiszter elítélte az incidenst, a rendőrség pedig nyomozást indított az ügyben.
A litvániai zsidó közösség augusztus elején fenyegető levelek miatt arra kényszerült, hogy ideiglenesen bezárja székházát és a vilniusi zsinagógát. Az antiszemita megnyilvánulások előzménye az volt, hogy a vilniusi városvezetés úgy döntött: mégsem örökíti meg a fővárosban két nácibarát partizán emlékét, akik a második világháború idején a szovjet megszállás ellen küzdöttek, és akiket emiatt nemzeti hősnek tekintenek az országban. A határozat nyomán eltávolították a nemzeti könyvtár faláról Jonas Noreika emléktábláját, valamint átnevezték a Kazys Skirpa utcát. A döntés megosztotta a közvéleményt.
Litvániát a második világháború alatt a Szovjetunió és a náci Németország is megszállta. A német megszállás (1941-1944) alatt a nácik és litván kollaboránsaik a több mint 200 ezres zsidó közösség 90 százalékát megölték. A háború végén a balti ország szovjet megszállás alá került, és csak 1991-ben nyerte el függetlenségét.
gondola.hu/hirek/244038-Meggyalaztak_a_litvaniai_zsido_kozosseg_vilniusi_szekhazat.html
magyarnemzet.hu/kulfold/meggyalaztak-a-litvaniai-zsido-kozosseg-vilniusi-szekhazat-7309043/
168ora.hu/kulfold/horogkereszt-litvania-antiszemitizmus-viragfold-174197
index.hu/kulfold/2019/09/16/litvania_vilnius_horogkereszt_viragfold_zsido_kozosseg_szekhaz/
