A BreuerPress és a HetiTV hírei
Életének 87. évében elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas író, esszéista, szociológus – tudatta a család pénteken az MTI-vel. A közlés szerint Konrád Györgyöt hosszan tartó, súlyos betegség után otthonában érte a halál pénteken délután. Temetéséről később intézkednek.
Konrád György a magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, művei egyebek mellett angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg. Munkásságát külföldön is számos díjjal ismerték el, 1997 és 2003 között a Berlini Művészeti Akadémia elnöke volt. (MTI)
A magyarok küldetése, hogy megmutassák a világnak, milyen a keresztény szabadság eszményére épített élet – mondta a miniszterelnök az Országházban, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének 12. kongresszusán. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a hivatását vesztett liberális demokráciákkal szemben Közép-Európában ma a kereszténységből fakadó kulturális és civilizációs életerő nyilvánul meg. Kövér László házelnök azt emelte ki, hogy főként a magyarok erőfeszítésének és a kormány politikai teljesítményének köszönhetően egyre többen a magyar időhöz igazítják a világórát Európában. Erdő Péter bíboros, prímás Esztergom-Budapesti érsek a rendszerváltás utáni sokféle jövőképről beszélt.
Sajnálatos minden olyan döntés, amely megnyitja Európa határait az illegális bevándorlók előtt, ahogy ezt az új olasz kormány teszi, de Magyarország megvédi határait – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter sajnálatosnak és veszélyesnek nevezte azt az olasz döntést, amely megnyitja a határokat az illegális bevándorlók előtt, így – mint mondta – újabb tömegek érkezhetnek Európába illegálisan. De ez csak az első lépés, akik beengedik az illegális bevándorlókat, szét is akarják őket osztani a tagállamok között – tette hozzá. Ez újabb nyomásgyakorlás, hogy a tagállamok fogadják el a migránskvótát, tehát napirenden van a kötelező szétosztási mechanizmus – mondta a külügyminiszter, hozzáfűzve, „mi ezt visszautasítjuk”.
A pénzügyminiszter szerint a kelet-közép-európai régió növekedése továbbra is az uniós átlag felett alakul, ezért fontos szerepet játszik a kontinens gazdaságának erősítésében. Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek ülésén, Helsinkiben mondta ezt. Az informális Ecofin-ülésen egy másik témában a tárcavezető kifejtette, hogy az adó- és pénzügypolitika, illetve költségvetés-tervezési eszközök is tudják támogatni a klímabarát intézkedéseket, ezek azonban nem háríthatnak aránytalan terhet sem az európai, sem egy-egy nemzeti iparágra, régiókra és a polgárokra, illetve nem okozhatnak érzékelhető versenyhátrányt más gazdaságokkal szemben.
Szövetséget kötöttek az 5., 6., és 7. kerület ellenzéki polgármesterjelöltjei, valamint Karácsony Gergely közös ellenzéki főpolgármester-jelölt. A megállapodás értelmében Tüttő Kata, Soproni Tamás, Niedermüller Péter és Karácsony Gergely együttműködnek majd a közlekedés, a zöldterületek, a turizmus, a lakhatás és az egészségügy kérdésében. Karácsony Gergely a Deák Ferenc téren arról beszélt, hogy a sokszínű Budapestet szeretnék sokféle ember otthonává tenni, ennek érdekében a kerületek közös problémáit együtt kívánják megoldani, a városrészek önállóságának megtartásával.
Az MSZP szándéka, hogy a következő európai uniós fejlesztési ciklusban több olyan forrás álljon az önkormányzatok rendelkezésére, amelyet közvetlenül hívhatnak le Brüsszelből – mondta Ujhelyi István, a szocialisták európai parlamenti (EP-) képviselője. Az ellenzéki politikus kifejtette, az EU támogatásai sok önkormányzatnál elérték a céljukat, de vannak olyan példák is, ahol a fejlesztési források a központi hatalom érdekit, illetve „egyes oligarchák” gazdagodását szolgálták. Az MSZP ezért a jelenleginél több olyan uniós alapot követel, amelyet az önkormányzatok közvetlenül megpályázhatnak például helyi egészségügyi, oktatási, közlekedési, illetve környezetvédelmi programjaik megvalósítására. Így a polgármesterek és a képviselő-testületek is nagyobb döntési szabadságot kapnának, függetlenül attól, hogy kormánypárti, vagy ellenzéki kötődésűek – tette hozzá.
Külföld:
David Cameron volt konzervatív párti brit miniszterelnök szerint Boris Johnson jelenlegi kormányfő nem hitt a Brexitben, és csak saját politikai karrierje érdekében támogatta az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból. Cameron a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a bennmaradás mellett kampányolt, Johnson viszont annak idején a kilépést pártoló kampánytábor frontembere volt, és azóta is a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-frakciójának zászlóvivője. A 2016-os referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt. David Cameron a népszavazás után lemondott, és kivonult a brit politikából, visszaadva képviselői mandátumát is. Hamarosan megjelenő, For the Record című memoárkötetében – amelyből a The Sunday Times konzervatív vasárnapi brit lap közölt előzetesen részleteket – Cameron azt írja: már akkor is igaz volt, hogy bármelyik magas beosztású tory politikus, aki a Brexit-tábor élére áll, a párt „dédelgetett kedvence” lesz, és Johnson nem akarta megkockáztatni, hogy ez a dicsőség másra szálljon.
Európában nem várhatók nagyobb, terrorszervezetek által előkészített merényletek – mondta Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő. Az elmúlt egy-két évben csökkent a terrortámadások száma, és jellemzően egyéni akciók voltak. Az al-Kaida „leányvállalatait” átvette az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet. Az al-Kaida már főleg az ideológiával foglalkozik, az ISIS-ben pedig folyik a harc a hatalomért, valamint a vita arról, hogy hol, milyen támadásokat hajtsanak végre. Európában ugyanakkor megerősödtek a rendvédelmi szervezetek és hatékonyabb lett az együttműködésük – mondta a szakértő. Nagyobb kockázatot Nyugat-Európában a válságövezetekből visszatérő harcosok jelentenek – fűzte hozzá.
Megérkezett Törökországba az Sz-400-as orosz légvédelmi rendszer alkatrészeinek újabb szállítmánya, és ezzel lezárult az említett rendszer elemei szerződésben rögzített szállításának második szakasza – közölte a török védelmi minisztérium. A nagy hatótávolságú rakétavédelmi rendszer alkatrészei augusztus 27. óta érkeztek az Ankara külterületén fekvő Mürted légitámaszpontra. A tárca emlékeztetett: a leszállítás első üteme július 12. és 25. között lezárult. Egyúttal jelezték: az illetékes személyzet képzése folytatódik, a rendszert a tervek szerint 2020 áprilisára hozzák működésbe. Az Oroszország és a NATO-tag Törökország közötti üzlet az utóbbi hónapokban egyre feszültebbé tette a török-amerikai viszonyt, miután Washington attól tart, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a NATO katonai képességeiről.
Irán készen áll a teljes körű háborúra, és egyik katonai vezetője szerint a 2000 kilométeren belüli amerikai támaszpontok mindegyike a perzsa állam célkeresztjében van. „Mindenkinek tudnia kell, hogy 2000 kilométeres távolságon belül az Irán körüli összes amerikai támaszpont és repülőgép-hordozó a rakétáink hatótávolságán belülre esik. Irán mindig készen állt a teljes körű háborúra” – fogalmazott a The Times of Israel szerint az iráni Forradalmi Gárda légierejének parancsnoka a félhivatalos Tasnim hírügynökségnek. Amir Ali Hajizadeh ugyanakkor nem tért ki a feltételezések szerint jemeni húszi lázadók által két szaúdi olajterminál ellen szombaton intézett dróntámadásokra.
Izrael kedden sorsdöntő választásokra készül, amelyek eldöntik Benjámin Netanjahu miniszterelnök újabb kormányalakítási esélyeit. A voksolás előtt nyilvánosságra hozható utolsó, pénteki közvélemény-kutatási adatok szerint fej fej mellett halad a Likud és a Kék-fehér nevű centrista párt, de a jobboldali tömb az erősebb, és egyre valószínűbbnek látszik, hogy sikeres választási hajrával Netanjahu megszerzi a jobboldali és vallásos pártokból Avigdor Liberman Izrael a Hazánk nevű pártja nélkül is a 61 mandátumot az izraeli parlament, a kneszet százhúsz képviselői helyéből. Ekkor bizonyosan őt kéri fel Reuven Rivlin államelnök a kormányalakításra, és nagy valószínűséggel sikerrel is jár. Ha azonban kevesebb mandátumhoz jut ez a jobboldali, vallásos tábor, akkor ismét patthelyzet állhat elő, Liberman lesz a mérleg nyelve, s talán újabb előrehozott választások következhetnek, noha ezt egyik párt sem szeretné.
Gazdaság:
Tavaly mintegy négyszer annyi első házas vette igénybe a havi ötezer forintos adókedvezményt, mint 2015-ben. Az szja-bevallások adatai alapján 2018-ban a 85 ezer első házas összességében 3,3 milliárd forintot spórolt, 2,8 milliárddal többet, mint 2015-ben – mondta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár. A gyermekek után járó családi kedvezményt egészítette ki a kormány 2015-től az első házasok kedvezményével, amellyel Magyarország Európában egyedülálló módon segíti már a kezdetektől a családalapítást – emlékeztetett az államtitkár. Kifejtette: a házasságkötést követő 24 hónapon keresztül az ifjú házasok együttesen havi 5000 forint adókedvezményt kapnak, amely gyermekáldás esetén a családi kedvezménnyel együtt is igénybe vehető. A kedvezmény azoknak jár, ahol legalább az egyik házastárs első házasságát köti – tette hozzá. A KSH nyilvántartása alapján 2017-ben és 2018-ban összesen 101 ezer házasságot kötöttek, ami azt is mutatja, hogy a frigyek mintegy 80 százalékában vettek igénybe kedvezményt.
Időjárás:
Hétfőn egy közeledő erős hidegfront előtt, az északkeleti országrész kivételével még szokatlanul magasra emelkedik a hőmérséklet. Napos, száraz, nyárias időjárásra van kilátás. Kezdetben északon, estétől már délen is növekedni kezd a fátyolfelhőzet, de csapadék legfeljebb az északnyugati határszélen fordulhat elő zápor formájában. Éjszaka tovább vastagszik a felhőzet, elvétve előfordulhat gyenge zápor. A hőmérséklet hétfő reggel 8 – 14, hétfő délután északon 24, délen 28, kedd reggel 10 – 17 fok körül alakul. Hétfőn az időjárás számottevően nem befolyásolja a közlekedést. Többnyire száraz utak, jó látási viszonyok várják az útnak indulókat. Csak az északnyugati határszélen lehet számolni délután egy-egy gyenge záporral, átmeneti vizes útszakaszokkal.
