A BreuerPress és a HetiTV hírei
A magyar miniszterelnök úgy véli, akkor van jövője az Európai Uniónak, ha megegyezést akar és nem erőszakkal próbál bárkit kényszeríteni. Ha így lesz, akkor Orbán Viktor szavai szerint fantasztikus öt év előtt állunk. Mint mondta, míg Nyugat-Európában „multikulturális bevándorlótársadalmakat” építenek, addig Közép-Európa országai nem ilyenek. Arról is beszélt, hogy eddig az Európai Bizottság azon igyekezett, hogy a közép-európaiakat ugyanolyanná tegye, mint amilyenek ők. Orbán Viktor úgy fogalmazott – idézem – „mi meg ellenálltunk”. Reményét fejezte ki, hogy a most alakuló brüsszeli testület belátja: két különböző életfelfogásról van szó, és inkább az egymás mellett élést kell menedzselni.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter reálisnak tartja, hogy az idén már másodszor tart hosszabb ülésezési szünetet a parlament. Gulyás Gergely szerint az önkormányzati választásig már nem kell tanácskoznia az országgyűlésnek. Hasonló volt a helyzet tavasszal is, amikor az európai parlamenti választás előtt másfél hónapig nem volt ülés. A miniszter elismerte, hogy most hetekkel csúszhat az őszi jogalkotási ülésszak. Így viszont két hónap alatt kell elvégezni azt, amit máskor három hónap alatt szoktak. Azt egyébként a Fidesz kérte, hogy a választási kampány idején ne hívják össze a parlamentet. A házelnök még nem is jelölte ki a kezdés időpontját. Gulyás Gergely korábban emlékeztetett rá, hogy a képviselők nem csak a parlamentben, hanem a választókörzetükben is dolgoznak.
A főpolgármester lényegében visszautasította, hogy nyilvánosan vitázzon az ellenzéki pártok közös főpolgármester-jelöltjével. Tarlós István szerint egyelőre csak arról folyik a vita, hogy miképpen vitázzanak, ez pedig szerint méltatlan és álságos, nem is akar róla tovább beszélgetni. Karácsony Gergely néhány napja javasolta, hogy álljanak ki. Azt ajánlotta, hogy a város jövőjéről és a budapestieket legjobban érdeklő kérdésekről, így az egészségügyről, a lakhatásról, a közlekedésről és a környezetvédelemről fejtsék ki véleményüket. Tarlós István viszont azt írta, hogy szerinte Karácsony „szándékosan becsapja a közvéleményt, mert olyan kérdésekről beszél, melyekben a törvények kizárják az önkormányzatok és a főpolgármester cselekvési lehetőségét”.
A parlament elnöke úgy látja, az októberi voksolás tétje, hogy alkalmas, tisztességes és hozzáértő vezetőket találjanak az emberek településük élére. Kövér László leszögezte, az önkormányzati választások nem az országos politikáról szólnak, aki pedig a helyi politikát „mini polgárháborúnak” tekint, az nem alkalmas a vezetésre. Szerinte nemcsak ostobaságokat beszél, hanem árt is saját közösségének, aki azt gondolja, ezzel a voksolással befolyásolni lehet az országos politikai viszonyokat. Mint mondta, a politikának a legelemibb kötelessége mindent megtenni a közösség, a nemzet fennmaradásáért. Ehhez szükség van arra is, hogy a vezetők azokkal is együttműködjenek, akik nem vele szimpatizálnak.
Londonban a legfelsőbb bíróság a jövő héten dönti el, törvényesen kérte-e a kormányfő a parlament öt hetes szüneteltetését. A skóciai legfelső polgári jogi bíróság már törvénytelennek, ezért érvénytelennek ítélte a lépést. Sokan úgy vélik, hogy Boris Johnson helyzete már tarthatatlanná vált és nagyon gyorsan le kellene mondania, ha bebizonyosodna, hogy félrevezette az uralkodót. A miniszterelnök többször kijelentette, hogy nem hazudott II. Erzsébetnek, amikor azt kérte, függessze fel a törvényhozás munkáját. Kritikusai azonban úgy vélik, egyetlen, ám megengedhetetlen célja a parlament elnémítása volt. A brit alkotmányos válság azért mélyült el, mert Johnson mindenképpen el akarja érni, hogy az ország október végén távozzon az Európai Unióból, akár van megállapodás róla, akár nincs. .
Franciaországban sorozatosan tiltakoznak a tervezett új nyugdíjreform ellen. Holnap a tervek szerint az ügyvédek, a pilóták, a légikísérők és az egészségügyi dolgozók tüntetnek Párizsban. Pénteken sztrájkkal tiltakoztak a főváros közösségi közlekedésének dolgozói. A 14 párizsi metróvonalból tízen egyáltalán nem jártak a szerelvények, a többi négyen pedig csak a járatok negyede indult el. Három szakszervezeti tömörülés „teljes mozgósításra” szólított fel. Emmanuel Macron államfő elképzeléseinek lényege, hogy egységesítenék az eddig vállalatonként, illetve ágazatonként működő 42 féle nyugdíjrendszert. Csakhogy az érdekvédők úgy látják, ezzel megnőne a szolgálati idő hossza és a járulék összege is magasabb lenne, vagyis a dolgozókat kedvezőtlenül érintené.
Az izraeli kormányfő szerint az utóbbi hónapokban felerősödtek Irán kísérletei, hogy Szíria területét Izrael elleni támadásra használja fel. Benjamin Netanjahu közölte, országa nem hajlandó megbékélni ezzel a fenyegetéssel. Minderről Szocsiban beszélt, amikor tárgyalt Vlagyimir Putyinnnal. Az orosz elnök reményét fejezte ki, hogy a küszöbönálló izraeli választásokon olyan politikusok kerülnek a kneszetbe, akik megőrzik azt, amit a kétoldalú viszonyban sikerült elérni. Egyúttal méltatta Netanjahu személyes erőfeszítéseit, amelyek nyomán új minőséget ért el az orosz-izraeli együttműködés.
A szocsi tárgyalásokon felmerült témákról is egyeztet holnap Ankarában a török, az orosz és az iráni elnök. Recep Tayip Erdogan, Vlagyimir Putyin és Haszán Róháni az utóbbi napokban ismét megélénkült szíriai harcok csendesítését tűzte ki célul. Oroszország az utóbbi tíz napban fokozta támadásait a kormányerőkkel szemben állók ellen, ami jelentősen megváltoztatta a katonai helyzetet. Irán az Aszad-rezsim másik jelentős pártfogója. Damaszkusz viszont azzal vádolta a törököket, hogy a terroristákat segítik. Nehezíti a helyzetet, hogy az utóbbi napokban ismét tízezrek menekültek el otthonaikból a török határ felé a kormányerők támadásai elől. Jogvédő szervezetek szerint a héten legalább 60 ezer ember hagyta el otthonát Szíriában.
Az amerikai elnök nem ad hitelt azoknak az értesüléseknek, melyek szerint Izrael lehallgatja a Fehér Házat. Donald Trump azt mondta, minden lehetséges, de ő mégsem hiszi, hogy az izraeliek ellenük kémkednek. A Politico című amerikai lap exkluzív információja szerint nagy valószínűséggel Izrael helyezett el 2017-ben olyan kicsiny lehallgató eszközöket a washingtoni Fehér Ház közelében és más washingtoni helyszíneken, amelyekkel rögzíteni lehet mobiltelefon-beszélgetéseket. A lap azt is állította, hogy a lehallgatásról az amerikai kormányzatnak is tudomása volt, miután a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI nyomozott az ügyben. Az izraeli kormányfő közölte, a cikk minden részletében kitaláció.
Az Egyesült Államok és Kína kölcsönös engedményekkel igyekszik jobb légkört teremteni a kereskedelmi tárgyalások október elején kezdődő újabb fordulójára. Washingtonban közölték, két héttel elhalasztják a kínai termékekre kivetett büntetővámok bevezetését. 250 milliárd dollár értékű árura akartak 25-ről 30 százalékosra emelt vámot kiróni október 1-étől. Tekintettel azonban arra, hogy azon a napon ünneplik a Kanai Népköztársaság fennállásának 70. évfordulóját, gesztust tettek – ahogy Donald Trump elnök fogalmazott. Pekingben előzőleg már bejelentették, hogy egy évre felfüggesztik az egyes amerikai termékekre kivetett pótvámokat. Mindezzel együtt megfigyelők kevés esélyt látnak arra, hogy komolyan előre lépjenek a tárgyalásokon egy esetleges megállapodás irányába.
Tunéziában 26 jelölt indul a mai elnökválasztáson. A voksolásra azért van szükség, mert az ország első demokratikusan megválasztott államfője, Bédzsi Káid esz-Szebszi 92 éves korában júliusban meghalt. Megfigyelők egyelőre megjósolhatatlannak tartják, ki győzhet. Az indulók között vannak „nehézsúlyú” politikusok, mint például a jelenlegi miniszterelnök Jusszef Sahíd, a korábbi kormányfő Mehdi Dzsoma, vagy a befolyásos iszlamista Ennahda párt alelnöke Abdel-Fattáh Muru. Két nő, köztük az egykori turisztikai miniszter is ringbe száll. A választást sokan komoly próbatételnek tartják az észak-afrikai állam számára, ahonnét elindult az egész úgynevezett arab tavasz 2010-ben. Akkor döntötték meg a több mint húsz éve uralkodó államfőt Tunéziában.
Holnap kezdődik az európai mobilitási hét. Ehhez az idén minden korábbinál több, összesen 285 magyar település csatlakozott. Az egy hetes rendezvénysorozat idei témája a gyaloglás, a mottója pedig az, hogy „Sétálj velünk!”. Európa legnagyobb közlekedéssel összefüggő környezetvédelmi kampányát az idén is az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinálja. Az utolsó két napon a budapesti Andrássy úton lesznek szemléletformáló akciók. A rendezvénysorozat a jövő vasárnap Autómentes nappal zárul.
Akik holnapig beadják diákhitel-igénylésüket, október 15-én már megkapják a kért összeget. Erre hívta fel a figyelmet Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója. Mint mondta, a diákhitel elérte célját, hiszen 2001 óta több mint 400 ezer hallgató vett fel különböző összeget, ami nélkül többségük nem tudott volna felsőoktatási tanulmányokat folytatni. A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár emlékeztetett: a gyermeket vállaló édesanyák diákhitel-törlesztését az első várandósság harmadik hónapjától három évre felfüggesztik, a második gyermeknél nemcsak felfüggesztik, hanem el is engedik a tartozás felét, a harmadiknál pedig a teljes összeget. Novák Katalin a fő célnak azt nevezte, hogy könnyebbé tegyék a fiataloknak a családalapítást, a gyermekvállalást és a gyermeknevelést.
A budapesti Bálnában mától látható az a kiállítás, amelyet a Csillagok háborúja filmsorozatról állítottak össze. Ezzel emlékeznek az első film bemutatásának 40. évfordulójára. A több mint hatszáz eredeti darabból álló gyűjtemény tíz kamionnal érkezik Párizsból a magyar fővárosba. A tárlat autentikus környezetben, mintegy 1500 négyzetméteren vezeti végig a látogatókat a sorozat cselekményén. George Lucas filmrendező 1977-ben alkotta meg a Csillagok háborúja univerzumát. A budapesti kiállítás ahhoz is kapcsolódik, hogy idén decemberben mutatják be a mozik a Csillagok háborúja-sorozat 9. epizódját Skywalker kora címmel.
Telt ház előtt adta elő a Budapesti Operettszínház a Menyasszonytánc című klezmer-musicaljét Tel-Avivban.
Az előadást köszöntő beszédében Benkő Levente, Magyarország tel-avivi nagykövete elmondta, hogy az elmúlt fél évben, a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 30. évfordulója alkalmából rendezett Magyar Kulturális Évad keretében már mintegy harmincezer izraeli vett részt a több tucat programon, melyek a klasszikus zenétől a népzenén és az operetten át a gasztronómiáig és a magyar filmhétig íveltek, valamint színházi, cirkuszi, irodalmi, és kortárs képzőművészeti élményt is nyújtottak a közönségnek. A rendezvénysorozat részeként mutatták be a klezmer-musicalt.
„A Menyasszonytánc olyan történeteket mesél el, melyekhez hasonlókat mindannyian hallottunk a családunkban, akik akár Magyarországon, akár az elcsatolt területeken, akár Izraelben élünk” – mondta el Kiss B. Attila, az Operettszínház főigazgatója az MTI tudósítójának.
„Nagyon szép és mély emberi történet, rengeteg humor és nagyszerű muzsika van benne. Nem lepett meg a siker, egyrészt mert kiváló, mélyen érintő és színes mű, másrészt mert már márciusban megtapasztaltam az izraeli közönség meleg fogadtatását, amikor egy operettgálát mutattunk be, ahol három előadáson tapsoltak a színháznak” – közölte.
Elhunyt Rajk László Kossuth-díjas építész, díszlet- és látványtervező, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának volt elnökségi tagja.
A demokratikus ellenzék egykori tagja, volt SZDSZ-es politikus 70 évesen szerdán hunyt el – közölte a család csütörtökön az MTI-vel. Tóth Barnabás filmrendező az MTI-nek elmondta: „Minden szempontból, szakmailag és emberileg is kalapot emelek előtte, örülök, hogy ismerhettem, és dolgozhattam vele.”
Az Építészfórum honlapján megjelent tájékoztatás szerint Rajk László rövid lefolyású, súlyos betegséget követően hunyt el.
Rajk László 1949. január 16-án született Budapesten. Apja 1946 és 1949 között belügy- majd külügyminiszter volt, akit koholt vádak alapján letartóztattak és kivégeztek. Anyját, Földi Juliannát bebörtönözték, az alig négy hónapos Rajk Lászlót Kovács István néven egy budapesti gyermekotthonban helyezték el, csak 1953 után kerülhetett vissza családjához. Az 1956-os forradalom bukása után anyjával és a Nagy Imre-csoporttal Romániába deportálták, ahol két évet töltött.
1972-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, közben részt vett a Najmányi László vezette „Kovács István” performanszcsoportban és a Halász Péter által vezetett Kassák Stúdió produkcióiban. 1972-1977 között a Nontecton csoport tagjaként egy teoretikusan megalapozott építészeti rendszer kidolgozásában vett részt, elkötelezte magát az avantgárd mellett. Ezt követően három évig a Lakóterv, majd 1975-1986 között az IPARTERV építészeként dolgozott. 1975-1976-ban a montréali McGill egyetem hallgatója, 1978-1981 között mesteriskolás volt. A nyolcvanas évektől neve feketelistára került, nem kaphatott hivatalos megbízásokat, építészeti elképzeléseit kiállításokon, tervpályázatokon mutatta be.
1989-től a MAFILM látványtervezője volt, 1992-től tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 1995-től a Köztigon építészeti iroda vezetője, 2002-ben a Brit Királyi Építészakadémia tagja lett.
1973-tól több mint harminc színpadi produkció és mintegy negyven magyar és nemzetközi film és kiállítás látványtervezője volt. Az ő tervei alapján épült egyebek között a Lehel Csarnok, részt vett a Corvin mozi, a bécsi Collegium Hungaricum és a Moulin Rouge rekonstrukciójában. Filmépítész volt a Megáll az idő, a Tiszta Amerika, az Idő van, a Szédülés, a Zenedoboz, A londoni férfi forgatásán. 1989-ben Bachman Gáborral közösen tervezte 1956 mártírjainak dísztemetésén az építészeti installációt. 2006-ban Veszprémben állították fel 1956-os emlékművét, de a kivitelezést arra hivatkozva, hogy a művész eltért az eredeti tervektől, leállították, majd lebontották.
Ő tervezte az Auschwitz-Birkenauban megépült magyar állandó kiállítást (2003), illetve a Nagy Imre Emlékház rekonstrukcióját és állandó kiállítását (2008).
A demokratikus ellenzéknek 1975-ben lett tagja, 1981-ben az AB független lap- és könyvkiadó társalapítója volt, lakásán működött kilakoltatásáig a szamizdatokat terjesztő „Rajk butik”. Illegálisan készített és terjesztett kiadványt, plakátot, kitűzőt, ő tervezte a demokratikus ellenzék „de” logóját. 1985-ben meghiúsították, hogy induljon az országgyűlési választásokon. 1988-ban alapító tagja a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének, utóbbinak tisztségviselője is volt, nevéhez fűződik a párt első emblémájának tervezése. 1990-től volt az SZDSZ országgyűlési képviselője. 1996-ban lemondott képviselői mandátumáról. 2002-2006 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt, 2004-től a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja.
1993-ban Nagy Imre-emlékplakettet kapott, 1999-ben a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja lett. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést, amelyet Bayer Zsolt újságíró kitüntetése miatt 2016-ban visszaadott. 2007-ben a Pro Urbe Budapest díjjal tüntették ki. 2009-ben a filmkritikusok díját vehette át A londoni férfi című film látványtervéért.
Az Oscar-díjjal kitüntetett Saul fia című film díszlet- és látványtervezője. Egyik utolsó munkájaként Tóth Barnabás szeptember 26-án a mozikba kerülő Akik maradtak című filmjének díszlettervezője volt. Az idén Magyarország ezzel a filmmel nevezett a nemzetközi filmek mezőnyében az Oscar-díjra.
2009-ben Kossuth-díjjal tüntették ki sokoldalú művészi – különösen építészeti – munkássága, számos film- és színházi produkcióban való tevőleges részvétele, látványtervezői tevékenysége elismeréseként. 2009-ben megkapta a Húszéves a Köztársaság Díjat. 2016-ban Magyar Zsidó Kultúráért díjban részesült, mint a Saul fia című film stábjának tagja. 2019-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) film- és tévékritikus és a Magyar Filmművészek Szövetsége filmkritikus szakosztályának a legjobb látványterv díját kapta a Napszállta című filmért.
2016-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, székfoglalóként 2019-ben kiállítást rendezett a FUGA Budapesti Építészeti Központban.
Tóth Barnabás az MTI-nek elmondta: „Mindig nagy tisztelettel fordultam felé, nemcsak azért, mert a tanárom volt, és ismertem életének tragikus és súlyos történelmi hátterét, hanem mert nagyszerű, színes, sziporkázó, egyenes, közvetlen ember volt Nagyon jó volt vele beszélgetni, bárhova mentünk vele a városba, megállították.”
„A filmünknek nemcsak a látványtervezője volt. F. Várkonyi Zsuszsa Férfiidők lányregénye című regényében, amelyből az Akik maradtak született, Rajk László édesapja még szerepel az 1949-es per miatt. Nemcsak a film látványvilágát alkotta meg, mégpedig bravúrosan, hanem a történelmi háttérhez is rengeteg ötletet kaptunk, sok minden, amit a szereplők csinálnak, vagy mondanak, tőle származott” – mesélte a rendező.
Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 77. évében, csütörtökön elhunyt Marton László Kossuth-díjas rendező – közölte az MTI-vel a család pénteken.
Marton László 1943-ban született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező tanszakának elvégzése után 1968-ban kezdte a pályát a Vígszínházban. 1979-1985 között főrendező, 1987-től 2009-ig a Vígszínház igazgató-főrendezője, 2009-től 2017-ig főrendezője volt.
Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és külföldön: Finnországban, Kanadában, Londonban is. Vendégrendezőként többször dolgozott Helsinkiben, Louisville-ben (USA), Tel-Avivban, Kanadában, Németországban.
Színházvezetőként a régi vígszínházi hagyományok folytatására törekedett. A közönség számára vonzó műsorpolitikát alakított ki: klasszikusokat, zenés darabokat, musicalokat is műsorra tűzött. Sikeres rendezései közé tartozik a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Szentivánéji álom, a II. Richárd vagy A padlás.
1975-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1984-ben Érdemes, 1990-ben Kiváló művész címmel, 2000-ben Hevesi Sándor-díjjal, 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 2004-ben elnyerte az egyik legelőkelőbb ír színházi kitüntetést, az Irish Theatre Awards-ot.
1990-től a londoni Guildhall School of Music and Drama tiszteletbeli tagja. 1997 novemberében az amerikai Society of Stage Directors and Choreographers tagjai lett, elsőként a magyar színházrendezők közül. 2001 óta az ír nemzeti színház művészeti tanácsadója. 2009-ben a XIII. kerület díszpolgárává, 2015-ben a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjává választották. 2016-ban Prima Primissima-díjat kapott.
2017-ben szexuális zaklatási vádak miatt felfüggesztette oktatói tevékenységét a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, valamint lemondott főrendezői állásáról a Vígszínházban.
Marton László Veszprémben tért vissza a színpadra: idén februárban Moliere Tartuffe-jét vitte színre.
Ami pedig az időjárást illeti, érdemes lesz kihasználni a jó időt, mert talán az idén ez az utolsó nyári hétvége. Napos, száraz idő várható. A hőmérséklet napközben 20-25 fokig emelkedik, este pedig 5-13 fok várható. Az előrejelzések szerint kedden érkezik a hűvös, őszi idő.
