Zsidóságot érintő lapszemle
Sajtófigyelés 2019. szeptember 11.
Magyarország
zaol.hu
Zalaegerszegi beszélgetés Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével
Nemrégiben a zalaegerszegi zsidó hitközség meghívására érkezett a megyeszékhelyre a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége két vezetője, Heisler András elnök és dr. Kunos Péter ügyvezető igazgató.
Találkoztak Balaicz Zoltán polgármesterrel, látogatást tettek a zalaegerszegi levéltárban, zsidó emlékhelyeken, majd előadást tartottak a holokauszttraumás második generáció segítéséről. A nap végén Heisler András interjút adott lapunknak.
– Igyekszünk a vidéki közösségeket jelenlétünkkel is támogatni, ha hívnak, mindig megyünk, ha nem, akkor ajánlkozunk, szerencsére sokat utazunk így az országban, jóllehet, a zsidó közösségek fogyatkoznak, taglétszámuk vidéken sok helyen csökken – tudjuk, őket sújtotta legjobban a holokauszt alatti elhurcolás és megsemmisítés – mondta elöljáróban Heisler András. – A zalaegerszegiek, Siklósi Vilmos elnökkel az élen gyakran hívnak bennünket, és mindig sűrű programot szerveznek, most is így történt. Az első látogatási pontunk a polgármesterrel való találkozó volt. Balaicz Zoltánnal beszélgettünk a magyarországi zsidóság helyzetéről, benne a zalai zsidók és nem zsidók együttéléséről, amely rengeteg értéket hozott létre a régióban. A zalaegerszegi közösség helyzete is szóba került, amely létszámát tekintve nem nagy, de annál aktívabb, s jelentősen hozzájárul Zalaegerszeg kulturális palettájához, időről időre bemutatja a zsidó és izraeli élet mindennapjait, valamint neves személyiségeket lát vendégül. Fontos pontja volt a tárgyalásnak a zalaegerszegi zsidó temető állapota. Az állagmegóvásban mi is részt veszünk, hiszen számon tartunk benne védett sírokat. Az elhunytak jelentősen hozzájárultak Zalaegerszeg fejlődéséhez, ennek okán azt kértük a polgármestertől, amennyiben lehetséges, az egész temető kapjon helyi védettségi státuszt. Balaicz Zoltán nyitott volt erre, ígéretet kaptunk, ami fontos erkölcsi gesztus lenne számunkra, a temető rendben tartása pedig hosszú távra segítséget kaphatna.
A második programpont során a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárában Káli Csaba igazgatóhelyettessel és dr. Paksy Zoltán főlevéltáros történésszel találkoztak a Mazsihisz tisztségviselői.
– Tájékoztatást kaptunk a levéltár korábbi vezetőiről, többek között Degré Alajosról, a 11 km hosszú iratfolyóméternyi állományról, valamint a zalai zsidóság történeti dokumentumairól. Találkoztunk azokkal is, amelyeket épp a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet számára is hozzáférhetővé tesz a közgyűjtemény. Nagyon értékes kutatásokról értesültünk, amelyek a zalai zsidóság életét dolgozzák fel, s megállapíthattuk, ilyen volumenű, ennyire átfogó kötet talán nincs is más régióról Magyarországon. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, valamint a zalai szakma közötti együttműködés lehetőségéről is beszéltünk. Értékes kiadványokkal lettünk gazdagabbak.
– A vidéki zsidóság támogatása mögött létezik kimunkált tervezet?
– A személyes találkozásokban hiszek, ez sokat számít. De indítottunk néhány formális programot is, ami támogathatja a vidéki zsidóság életét.
– Beszéltek a második generációs traumákról. Kiket értsünk második generáción?
– A második generáció rászorultjai traumáinak feldolgozására egy állami közalapítvány, a Mazsök (Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány) írt ki pályázatot. Ez szinte egyedülálló Európában, mert ezzel a magyar kormány elsőként ismerte el a holokauszttúlélők leszármazottainak traumáit, krízishelyzetét. A pályázaton a Mazsihisz és a Mazsök alapítvány konzorciuma nyert. A mostani hatvanas generációról van szó, a statisztika szerint 30-40 ezer fő lehet. A gondjaik enyhítésére összesen 100 milliós forrás áll rendelkezésre. Tudom, sokszor nagyobb bátorság kell a pozitívumokat megsüvegelni, mint kritizálni. De ha valami jó, azt meg kell becsülni.
– Nemrég rendezték meg Budapesten a világ zsidó származású sportolóinak seregszemléjét, a Maccabi Játékokat, amely erős kormányzati segítséget kapott. Mi volt ennek a jelentősége Magyarország és a Mazsihisz szempontjából?
– A Maccabi Játékok megrendezésére a játékok európai szövetségénél lehetett pályázni. A Maccabi VAC sportklub attraktív pályázatot készített a budapesti megrendezésért, de a szabályok szerint csak állami-kormányzati és az ország zsidó közösségének szervezeti támogatásával lehetett azt megnyerni. A Mazsihisz természetesen ott állt mellettük, s a kormánygarancia is megérkezett. Jelen voltam a legtöbb rendezvényen, 2500 sportoló jött 42 országból, tíz napig a mi vendégszeretetünket élvezték, kiosztottunk 75 ezer adag kóser ételt. Péntek este megtelt a Dohány utcai zsinagóga, s amikor 42 ország zsidó fiataljai énekelték az izraeli himnuszt, az felemelő volt. A biztonság, a szervezés is hibátlan volt. Ez kormánytámogatás nélkül nem ment volna. További ígéret van arra, hogy ezek után létesül egy zsidó sportközpont. Megint azt mondom: ami jó, az jó. A jelentkezés hasonlóan zajlott, mint az olimpiáé, a legvégén Bázellel együtt szerepelt lehetséges helyszínként Budapest.
hvg.hu
Távozik a 168 Óra szakmai vezetése
hvg.hu/itthon/20190910_Tavozik_a_168_ora_vezetese
Az új főszerkesztő az a Rózsa Péter lesz, akinek nemrég műsora indult a Klubrádión Köves Slomó rabbival. A 168 Óra és a Klubrádió is nagyban támaszkodik az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez (EMIH) köthető Brit Média nevű cégre.
Bejelentette a Facebookon Tóth Ákos főszerkesztő, hogy két főszerkesztő-helyettesével, Krajczár Gyulával és Lakner Zoltánnal együtt távozik a laptól. Tóth beszédet mondott a szerkesztőség előtt, ebben azt is elmondta, „október 1-én – a lap tulajdonosaival fennálló föloldhatatlan ellentéteim miatt – távozom a főszerkesztői posztról és a laptól is”. Utódja Rózsa Péter, a Klubrádió eddigi főszerkesztő-helyettese lesz (ő látható borítóképünkön).
Tóth három évig volt főszerkesztő, szavai szerint amikor vezető lett, hadat üzent a rutinnak, megszokásnak, közhelyeknek, „konfliktusos, nehéz és hosszú folyamat volt, embert próbáló nekem és a szerkesztőségnek egyaránt”. Meg kellett szabadulni azoktól, akik képtelenek az önreflexióra, írja Tóth. „Megpróbáltuk egyfajta műhellyé tenni, ahol jó érzés gondolatokat cserélni, ahol senkinek nem kell tartania attól, ha másként lát dolgokat, mint a többség, mert a véleményét ugyanolyan alaposan megrágjuk, mint a sajátunkét.”
Tóth regnálása alatt jelent meg Rajnai Attila anyaga Mengyi Rolandról, amelynek vádemelés lett a vége. „Természetesen vérig sértettünk mindenkit nemcsak a kormány köreiben, hanem azokéban is, akik a mi oldalunkhoz tartozónak vallják magukat.”
Rózsa Péter újságírónak augusztusban indult közös műsora Köves Slomo rabbival az EMIH első emberével a Klubrádión Csak semmi majré címmel, amit a Neokohn oldal is rendszeresen szemléz. Köves korábban azt mondta, az EMIH és az általa befolyásolt Brit Média olyan médiumokat támogatnak, mint a Klubrádió vagy a 168 Óra, amelyek mindent megtesznek az ellen, hogy a Jobbik és a baloldal összefogjon. „Olyan politikai cél ez, ami a zsidó közösségre közvetlen hatással van.”
infostart.hu/belfold/2019/09/10/felmondott-a-168-ora-foszerkesztoje
www.mmonline.hu/cikk/otthagyja-a-168-orat-a-foszerkeszto/
hirklikk.hu/kozelet/tavozik-a-168-ora-teljes-vezetese/354679/
www.klubradio.hu/adasok/tavozik-a-168-ora-foszerkesztoje-108650
magyarnarancs.hu/lokal/tavozik-a-168-ora-foszerkesztoje-122836
merce.hu/2019/09/10/tavozik-a-168-ora-foszerkesztoje-es-ket-helyettese-a-lap-elerol/
index.hu/kultur/media/2019/09/10/felmondott_a_168_ora_foszerkesztoje_es_ket_foszerkeszto_helyettese/
nepszava.hu/3049495_tavozik-a-168-ora-teljes-vezetese
24.hu/belfold/2019/09/10/168ora-toth-akos-lakner-zoltan-rozsa-peter/
akibic.hu/2019/09/10/felmondott-a-168-ora-foszerkesztoje/
infovilag.hu/rozsa-peter-valtja-toth-akost-a-168-ora-elen/
168ora.hu
A 168 Óra kiadójának közleménye
168ora.hu/itthon/a-168-ora-kiadojanak-kozlemenye-173903
Október 1-el távozik a 168 Óra című újság főszerkesztői posztjáról Tóth Ákos, aki több mint három éve irányítja a lapot.
A kiadó Rózsa Pétert, a Klubrádió eddigi főszerkesztő helyettesét kérte fel a lap vezetésére annak érdekében, hogy a rádió és az újság az eddigiektől eltérően ne elkülönülve, hanem végre egymást támogatva működhessen tovább.
Szintén október 1-el távozik Lakner Zoltán főszerkesztő helyettes is. Az ő utódlásáról Rózsa Péter később dönt.
Martini Tamás lapigazgató
Telegráf Kiadó Kft.
origo.hu
Egy mindenhonnét kikopott gyurcsányista tévés lett a 168 Óra főszerkesztője
www.origo.hu/nagyvilag/20190910-168-ora-levaltasok.html?utm_source=hirkereso
Az egykori balliberális tévés (de hosszú évek óta egyetlen televíziónak sem kellő) Rózsa Péter, a Klubrádió jelenlegi riportere lesz a válságban levő ellenzéki hetilap, a 168 Óra főszerkesztője. Elődje és két helyettese távozik. Az időzítés, azaz az önkormányzati választások előtti csere nyilvánvaló oka, hogy az ellenzék siralmas helyzetében egy erőszakosabb ellenzéki propagandista próbálja harcba hívni a szavazókat, az újságon keresztül.
Tóth Ákos, az eddigi MSZP-közeli főszerkesztő azt írta a Facebookon, hogy kibékíthetetlen ellentétei voltak a tulajdonossal. Ezért távozik két helyettese is, Krajczár Gyula és a politológusként is szereplő Lakner Zoltán.
A volt népszabadságos Tóth Ákos megmosolyogtató írásban dicséri saját magát, az alig néhány ezer példányszámú lap szerinte sikeres volt. A hagyományos zsurnaliszta közhelyek mellett azt állítja, hogy különféle gondolkodású emberek csinálták a lapot, és hogy egy szellemi fórummá vált a hetilap…
Az új főszerkesztő a Klubrádió riportere, jelenlegi főszerkesztő-helyettese lesz. Rózsa Péter egykori tévés, meg persze rádiós, a Havas Henrik-Rangos Katalin „iskola” tagja, aki hosszú évek óta már csak akkor tudott tévében szerepelni, ha Kálmán Olga meghívta (akkor még létező) műsorába, és ott szidta a kormányt és hízelgett, elsősorban Gyurcsány Ferencnek.
Most is erre lehet majd számítani.
Fontos, hogy Erzsébetvárosban kialakult egy nagyon jelentős zsidó kulturális központ
Dr. Haraszti György, az Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány kuratóriumi elnöke a Zsidó Történeti Tárról, az intézmény terveiről beszélt a Heti Tv Pirkadat című műsorában.
A történész elmondta, az általa vezetett alapítvány felügyeli a Zsidó Történeti Tárat, amelyről az alapításkor remélte, hogy egy nagyon pezsgő életet hoz a kerület, a főváros életébe, de szerencsére az intézmény az ő előzetes elvárásait is meghaladta. Arról is beszélt, hogy Erzsébetvárosban más projektek is elindultak, például az egyetlen európai, magyar zsidó társulat, a Gólem Színház a Zsidó Történeti Tár melletti épületet kapta meg, ami azt is jelenti, ez a két intézmény a jövőben még szorosabban fog majd együttműködni.
Haraszti György szerint nagyon fontos, hogy Erzsébetvárosban kialakult egy nagyon jelentős zsidó kulturális központ, ami segítheti a zsidó reneszánszot, ami ugyan létezik, de a professzor szerint ez számos problémát vet fel. Példaként azt hozta fel, hogy ma Magyarországon a zsidó vallás kevés embert ér el, nagyon sok embernek vannak valamilyen zsidó gyökerei, de valahogy nem érzik magukban a zsidó tudatot. Véleménye szerint ennek megváltoztatásához elsősorban nevelésre, oktatásra van szükség, Összességében úgy véli, a zsidó reneszánsz vallási megújulás nélkül nem fog megvalósulni. Minden vallási irányzatnak megvan a jogosultsága a zsidóságon belül, igaz az is, hogy nem kéne ezeknek egymással szemben a végkimerülésig harcolni – fűzte hozzá a professzor, ahhoz, hogy legyen ebből valami, még több generációváltásnak kell bekövetkezni.
Haraszti György a Zsidó Történeti Tár jövőjével kapcsolatban elmondta, több kihívás is van az intézmény előtt, ezek egyike az elhelyezése, hiszen ez a bulinegyed közepén van, azaz valahogy meg kell szólítani azokat is, akik nem ennek a múzeumnak a meglátogatása céljából jönnek ebbe a városrészbe. Ezen kívül szeretnének egy állandó jellegű gettókiállítást is létrehozni, de szorosabbra akarják fűzni a kapcsolatot a Róth Miksa Emlékházzal is.
