Az EU nem minden tagországának szerepel az alkotmányában az, hogy a kisebbségek államalkotó tényezők
Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, az autonómia ügyeiért felelős miniszterelnöki megbízott a Heti Tv Pirkadat című műsorában nemzetpolitikáról, a kisebbségek védelméről és a baloldalról beszélt.
A miniszterelnöki megbízott a munkája kapcsán felmerült kérdésre, mely szerint az Európai Unió mennyire kéri számon a tagállamoktól az őshonos kisebbségek védelmét elmondta, a közösség mindig megvizsgálja a kisebbségek védelmének a helyzetét egy belépni kívánó országnál, azaz ez az egyik feltétele a tagságnak. Azonban – tette hozzá, az sajnálatosan érdekes, hogy az EU ezen túl az őshonos kisebbségek ügyével egyáltalán nem foglalkozik, olyannyira, hogy nemrégiben egy vita is volt arról, miért kéri számon Magyarország a közösséget ennek kapcsán, hiszen erről neki nincs mandátuma. Szili Katalin ezzel szemben azt fejtette ki, az EU-nak arra van mandátuma, amit saját magának kreál. Ráadásul az Európai Parlament ezt a kérdést eltolja magától és az Európa Tanácsra bízza, amelyik testület csupán ajánlásokat tehet, az is igaz voltak különböző magyar kezdeményezések ilyen irányban. Az EP is megfogalmazott kisebbségvédelmi javaslatokat, de ezek elsősorban általában foglalkoztak a témával, nem külön kiemelve az őshonso kisebbségeket. A politikus emlékeztetet rá, nemrégiben írt egy cikket, amiben kitáért arra, hogy az EP nemrégiben hozott egy határozatot március 25-én, amelyben az afrikai származású emberek alapvető jogait taglalta. A cikkben azt szögezte le, hogy nagyon jónak tartaná, ha a közösség ezt a módszert az őshonos kisebbségekre is alkalmazná. Az említett határozatban szerepelnek egyéni és kollektív jogok, szociális jogo, de megtalálható a diszkrimináció-ellenesség is, véleménye szerint ezt a módszert például Magyarország is felhozhatná pont az őshonos kisebbségek védelmében.
Szili Katalin arról is beszélt, hogy az EU nem minden tagországának szerepel az alkotmányában az, hogy a kisebbségek államalkotó tényezők, az Alaptörvényben itthon benne található. Nagyon fontos lenne, hogy ez a gondolat az összes tagország alkotmányában szerepeljen. Azt is megemlítette a politikus, hogy a tagországok egy részében különböző pártokon keresztül juthatnak a kisebbségek parlamenti mandátumhoz, ám ez nem mindig sikerült, ahogy ez legutóbb Szlovákiában is megtörtént. Magyarországon ezzel ellentétben pont az államhatalom segít abban, hogy a kisebbségeknek legyen parlamenti képviselete, ezt az eljárást szorgalmazzák a közösség többi országánál is. Ugyancsak szorgalmazzák, hogy ne legyen azonos egy államhoz és egy nemzethez való tartozás.
Szili Katalin beszélt volt pártjáról, az MSZP-ről, amelynek egykor az alelnöke is volt, mint megjegyezte, nem kíván pártpolitikával foglalkozni, de magánemberként sajnálattal nézi, ami a szocialistáknál zajlik. Hozzátette, úgy tűnik, mintha az egykori politikai elveit feladta volna az MSZP, az új irányt pedig a társadalom nem kívánja befogadni. A politikus megjegyezte, ő saját maga ugyanazt az elvet követi, mint eddig, főleg a nemzetpolitikában, azt különösen sajnálja, hogy a baloldalon még mindig ugyanazok a megmondóemberek, akik miatt ez az erő ide jutott, ahol most van. Ezzel kapcsolatban azt említette meg, hogy tegnap volt a Széphalmi Diéta rendezvényen, amit volt képviselőtársa, Antalóczy Attila szervez húsz éve. Itt pártállástól függetlenül jönnek értelmiségiek. Itt megnézhette ennek a rendezvénynek a régi anyagait, egykori hozzászólásait, közben rájött arra, hogy azok, akik évtizedekkel ezelőtt fogalmaztak meg kritikát a baloldallal szemben, azok közül már senki sincs az MSZP-ben.
