Az élhető vidék jelenti az élhető városi élet alapját
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a magyar agráriumot sújtó problémákról, a kormányzati tervekről, de szóba került a vidéki élet fontossága is.
A szakpolitikus beszámolt arról, hogy sajnos a magyar mezőgazdaság is érzi erősen a klímaváltozás hatásait, jelenleg több mint 150 milliméter csapadék hiányzik a talajból, az őszi kultúrák, kalászosok nagyon komoly megpróbáltatáson mentek keresztül, már most jelentős terméscsökkenésről lehet beszélni. A legfrissebb felmérés szerint jó állapotúnak a kalászos gabonák valamivel több mint a negyede mondható, közepesnek több mint 30 százalék, a többi pedig gyenge állapotúnak mondható. Idén minimum a harmadával kevesebb termés várható a kalászos gabonákból, például több mint nyolcezer hektárnyi repcét ki kellett tárcsázni. Hozzátette, mindezek mellett nem lesz szükség importra, mert Magyarország a gabonaszükségleteinek több mint a dupláját megtermeli, de az agrárkibocsátás idén jelentősen visszaesik, eddig csak a kalászos gabonákból százmilliárdos a veszteség.
Arra a kérdésre, hogy ki fogja és miből kártalanítani a gazdákat, Jakab István elmondta, a Nemzeti Agrár Kárenyhítési Alapban jelenleg huszonnégy milliárd forint van, ebbe ezt a pénzt az állam és a gazdák közösen tették, de azt is igaz, hogy ez felülről nyitott, azaz ha nagy baj van, akkor a költségvetési források segítséget adnak.
A juhtenyésztők szakmai szervezete felkészül arra, hogy a britek uniós kilépésével egyre nagyobb számban jelenjen meg a magyar termék Európában, ám azt is megjegyezte, ennek az ágazatnak legeltetési problémái is vannak jelenleg. Jakab István szerint a magyar gazdaság felkészül erre is, jelenleg több mint egymillió hektár legelő van az országban, de azt is látni kell, a legelők bérbeadása tekintetében közép- és hosszútávú szerződések születtek, ha ezek lejártak, akkor lehet újakat kötni másokkal, így a juhtenyésztőkkel is. A politikus kijelentette, számára is az lenne a legfontosabb, hogy csak olyan ember kezébe kerüljön legelő, aki azt képes lefedni állatállománnyal. A kormány a már meglévő szerződésekbe nem tud, nem is kíván beleszólni, de a szükséges ellenőrzéseket mindenképpen elvégzi.
A legeltetés kapcsán a szakpolitikus elmondta, azok a gazdák, akik jelentősebb tejelő szarvasmarha állománnyal rendelkeznek, már csak és kizárólag szántóföldi termesztésből származó növényekkel etetik az állatokat. Ezzel ellentétben a húsmarha ágazat már kifejezetten legelőre szakosodott, tavasszal a szabadban születnek a borjak, az értékesítésük ősszel történik meg.
Jakab István megjegyezte, az őshonos állatok, mint a juh és a kecske állománya is növekszik, amit egy átfogó fejlesztési program keretében még tovább lehet növelni Erre azért is van szükség, mert például a GMO mentes termékekre pont a tejtermékek mentén lehet áttérni, ez egyrészt az egészségmegőrzés szempontjából kiemelkedő, de piaci versenyelőnyt is jelent. Ehhez annyit kell elérni, hogy az a szója, amit a szarvasmarháknak adnak szintén GMO mentes legyen.
Az import vetőmag GMO mentességét egy szigorú kontroll rendszerrel ellenőrzik, Jakab István szerint volt olyan is, amikor több mint tízezer hektárt kellett kitárcsázni, mert GMO-s vetőmagot vetett el. Hozzátette, a világon egyedül Magyarország rögzítette az Alaptörvényében, hogy a köztermesztésben lévő növényeknek GMO mentesnek kell lenniük. Ez azt is jelenti, hogy a növényeket a gazdaság drágábban tudja értékesíteni, hiszen az igényesebb vevőnek fontos a GMO mentesség. Az állattenyésztés területén még van tennivaló a vízgazdálkodás miatt, hogy maradéktalanul megvalósíthassák a fehérjeprogramot. Minimum négyszázezer hektár öntözését kell megnövelni, már erre is elindult a fejlesztés, van, ahol már a beruházási szakaszban van az ügy. A kormány ebben a kérdésben érdemi egyeztetéseket kíván a környezetvédőkkel lefolytatni, az biztos, a vizet itt kell tartani, arra, mint lehetőségre kell tekinteni. Bizonyosan szinteket kell emelni a folyókon, azaz néhol duzzasztani kell. Az nem tartható, hogy fokozatosa csökken a víz mennyisége, így csökken az agrárgazdaság teljesítménye is.
A kormány tisztában van azzal, hogy a magyar falun hatalmas értékek halmozódtak fel, az ott élőknek is biztosítani kell azt az életminőséget, amit a városokban élők kapnak. A Modern faluprogram keretében csak idén százhatvan milliárd forintot biztosítanak az infrastruktúra fejlesztésére, az alacsonyabb rendű utak felújítására. A falusi CSOK programba is harmincmilliárd forintot tett a kormány, fontos, hogy az emberek falun maradjanak, ha ez megtörténik, akkor bővülnek a helyi szolgáltatások is, újra lesznek a falvakban óvodák, iskolák és még lehetne sorolni – tette hozzá Jakab István. Az élhető vidék jelenti az élhető városi élet alapját. A vidéki ember büszke a fővárosra, ám azt szeretné, ha ez fordítva is meglenne, hiszen csak együtt lehetnek sikeresek.
