IGY KELLETT VOLNA TÖRTÉNNIE !

    IGY KELLETT VOLNA TÖRTÉNNIE !

Az alábbi fikció, 1944 Vér és Vészkorszakát idézi, a magyar Holocaust áldozatainak emlékére, meglehetősen keserűen.

Elképzelhető, (de sajnos valótlan) kötetlen beszélgetés Szigeti Rezsővel* aki a második világháború évei alatt Magyarország, fiatal sajtó-tudósítója volt

 

K.G.Zs.:

Kedves Uram, Ön nagyon fiatal, huszonegy éves riporterként élte át a háború utolsó évét, 1944 március 19-től, amikor a németek bevonultak Magyarországra, Budapest felszabadulásáig, 1945 januárjáig. Kérjük, vázolja lapunk olvasói számára, hogyan sikerült megakadályozni a magyar-zsidók deportálását ?

Sz.R.:

Nézze, nem mi voltunk az egyetlen nép, amely megvédte honfitársait!

Amikor közeledett a veszély, a dánok átszállították a fenyegetett csoportot Svédországba. Bulgáriában az ortodox egyház határozottan kiállt a deportálások ellen. Szerintem ez volt a helyes út ! Mindenféle diszkriminációt elitéltünk és elítélünk. Nálunk nem jöhetett létre semmilyen fasiszta mozgalom ! Máskülönben, nem csak a zsidókról van szó, akkoriban a cigányokat és a kommunistákat is üldözték, továbbá a homoszexuális egyéneket is. Egy országnak meg kell védenie saját állampolgárait ! Képzelje, hogy – horribile dictu – egy szép(?) napon egyesek elhatározzák, hogy kiközösítik például a szőkéket, a magas növésűeket, vagy azokat, akiknek nevében R betű szerepel ! Gondolom nevetségesnek tartaná !?

K.G.Zs.:

Engem nem kell meggyőznie, nekem egyszerűen nincsenek előítéleteim. Számomra nem létezik csak jó és rossz ember, függetlenül attól, hová tartozik. A kérdés az, hogyan sikerült önöknek megmenteniük az üldözésre kárhoztatott embereket ? Nem volt túl egyszerű azokban a sötét években…

Sz.R.:

Civilizált országban éltünk már  akkor is ! Mint mondottam, nem ismertük a diszkrimináció fogalmát ! Együvé tartoztunk ! Mindenki magyarul beszélt, mindenki részt vett a közös teher cipelésében – így volt ez az első világháború alatt is, sőt, tudja mit, már az 1848-as szabadságharcban is estek el izraelita vallású honfitársaink ! Fővárosunkat gyönyörűen díszíti a zsinagóga, ugyanolyan látogatottságnak örvend akár a Mátyás templom Budán. Végül is csak arról van szó, hogy emberek, akik teljesen egyformák, különböző dolgokban hisznek. Ettől még tartózhatnak egy közösséghez, nem ?  Katolikusok és protestánsok, baptisták, zsidók és cigányok, szőkék, barnák, nők és férfiak, gyerekek, fiatalok és öregek, ebből áll a nép fogalma. És persze a kommunisták, tudja, ez is egy fajta vallás. Mindenki hisz amiben akar. Attól még szeretheti a hazáját, hiszen az számára az otthon ! Nézeteltérések még egy családban is vannak, attól még nem üldözik egymást a rokonok !

K.G.Zs.:

Önnek természetesen igaza van. Szerintem sem lehet különbséget tenni ember és ember között, amiért mást hisz mint a szomszéd. A kérdésem konkrét lépésekre irányult, milyen módon védték ki az üldözést 1944-45- ben ?

Sz.R.:

A válasz egyszerű: összefogással. Nem is kellet felszólítani az embereket a segítésre. A szolidaritás egyértelmű volt. Amikor a zsidók számára elrendelték a sárga csillag viselését, anélkül, hogy a lakosság összebeszélt volna, vagy szükséges lett volna valakit is ösztökélni, mindenki, ismétlem, kivétel nélkül mindenki sárga csillagot viselt és azzal ment ki az utcára. Ezek után nem volt mit tenni, egy egész népet nem lehet deportálni !

K.G.Zs.:

Mivel magyarázza ezt a fantasztikus segítőkézséget ?

Sz.R.:

A kulcs szó: nevelés. Értem ezalatt a környezetet, az iskolát, az irodalmat és a szomszédokat. Gyerekek akik egy padban ültek évekig és szerették egymást, felnőttek akik azonnal felfogták, hogy a honfitársaikra milyen megaláztatások várnának, emberi mivoltukból kivetkőzött egyének kezére játszanák ismerőseiket, barátaikat, valósággal kiözönlöttek az utcára és formálisan megakadályozták a további lépéseket. Aki azt állítja, hogy van különbség ember és ember között, annak látnia kellett volna azt az egységes kivonulást, amely spontán módon megakadályozta a deportálásokat. Még elképzelni is rossz, hogy a MÁV, a Magyar Állami Vasút, vitte volna a halálba állampolgáraink egy részét !!! Ki akarták fosztani vagyonukból, el akarták venni hovatartozásukat, emlékeiket, őseiket és mindezt MIÉRT ? Van erre valakinek válasza ?

K.G.Zs.:

Uram, ön nagyon bölcsen fogalmaz, gondolom, ma, amikor  visszatekint az emberiség történelme egyik hihetetlenül gonosz periódusára, megelégedéssel tölti el, hogy a sátáni érvek süket fülekre találtak az önök akkori társadalmában…

Sz.R. :

Hogyne, az ÉLET értékeit tanultuk és tanítottuk iskoláinkban, arra neveltük az embereket, hogy fedezzék fel a jó tulajdonságokat egymásban. Ma is érvényes mindez, hiszen rengeteg a közös ellenség: természeti katasztrófák, egyre több ismeretlen új betegség, klímaváltozás, üvegház szindróma és még sorolhatnám. Nem elég ahhoz, hogy az emberek összefogjanak ezek elhárítására ? Az emberiség közös jövője és közös „lakóhelye” megmentése érdekében ! Utópia ? Nem ! De el kell kezdeni a nevelést !

 

                                                               Kiss Gelman Zsófia

*Szigeti Rezső, természetesen nem létező, kitalált személy.