A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei 

Együttműködési megállapodást írt alá az Európai Maccabi Játékok mögött álló három szervezet, a MAZSIHISZ, a Maccabi VAC és az MTK Budapest, valamint a zsidó közösségi média több meghatározó szervezete. A Mazsihisz részéről Heisler András elnök, a Maccabi VAC részéről Jusztin Ádám elnök, az MTK Budapesttől Deutsch Tamás elnök vett részt a találkozón és írta alá a dokumentumot. A zsidó közöségi médiát a Mazsihiszhez tartozó mazsihisz.hu főszerkesztője, Deák Andrea, az Új Élet főszerkesztője, Kardos Péter főrabbi, a Kibic Egyesület elnöke, Borgula András, a Bálint Ház részéről Danks Emese, valamint a BreuerPress és a Heti TV vezetője, Breuer Péter képviselte. Heisler András az aláírás előtt a találkozón azt mondta, hogy ugyan vannak és feltehetőleg lesznek is súrlódások a szervezéssel kapcsolatban, ő mégis azt kéri, hogy a Játékokat támogató médiacégek adjanak felületet olyan témáknak, amiktől lehet lelkesedni. Idejön Magyarországra 2500-3000 zsidó sportoló, ez a legfontosabb, ezt kell hangsúlyozni. Nagyon fontosnak nevezte még, hogy a Maccabi Európa Játékok kapcsán indult el a tervezett zsidó kulturális- és sportközpont megépítésének előkészítése és ha ez 1-2 múlva megvalósul, az az összes zsidó érdekét szolgálja.

 

Deutsch Tamás a Heti Tv azon kérdésére, hogy lehet-e valamilyen üzenete annak, hogy a Maccabi Európa Játékok szervezői a hazai zsidó sajtó képviselőivel állapodtak meg, miközben a magyar miniszterelnök éppen úton van Jeruzsálembe, ahol a V4-es országok vezetőit fogadja Benjamin Netanjahu elmondta, ez nem egy megtervezett eseménypár, de az élet nagy dramaturg. Megerősítette a köszöntők során elhangzott gondolatokat, mely szerint büszkeséget jelent, hogy Budapest lehet a házigazdája a 15. Maccabi Európa Játékoknak, a nagyon fontos sport, kulturális, közösségi és vallási eseménynek. Európa egyik legnagyobb zsidó közössége él Magyarországon, túlnyomórészt Budapesten, ma nincs olyan város, ahol nagyobb biztonságban élhetnek a zsidó közösség tagjai, mint Magyarországon és annak fővárosában. Külön öröm, hogy a gyarapodó oktatási és kulturális intézmények mellett a sportberuházások is gyarapítják a zsidó közösséget, amelyik meg is érdemli ezt. Ennek is üzenetértéke van, mint a mostani V4-es látogatásnak Izraelben. Ennek kapcsán arról beszélt az MTK elnöke, a Fidesz EP képviselője, hogy nagy örömet jelent a visegrádi országok és Izrael egyre jobb kapcsolata, amely először a tavalyi budapesti megbeszélésen öltött testet és ami most folyatódik immár Jeruzsálemben.

Hozzátette, az Európai Unió gazdasági növekedésének a motorját jelentik a V4-es országok, például Magyarország gazdasági növekedése a nyugati országokénál is jelentősebb. Mindezek mellett ezek az országok, amelyeket ugyan különböző pártállású kormányok vezetnek, a tömeges, illegális bevándorlás elutasításának a kérdésében teljes közöttük az egyetértés. Miután ebben egyetértenek ezek az országok, így hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a térség biztonságos maradjon az itt élő zsidó közösség számára. Ez pedig Izrael számára jelent egy alapvető szempontot, mely szerint számukra is fontos, hogy a diaszpórában élő zsidó közössé biztonságban élhessen.

Deutsch Tamás arról is beszélt, hogy a Maccabi Európa Játékoknak az is a sajátossága, hogy meghívottként eljönnek nem európai zsidó sportolók is, most Kanadából, az Egyesült Államokból, Argentínából, Ausztráliából. Több ezer ember jön el Budapestre, a versenyen még fogyatékkal élő sportolók is összemérik a tudásukat. Ez a jókedvű esemény is megmutatja, a magyarországi zsidó sport már évtizedekkel ezelőtt kilépett a gettóból, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Nagyon sok zsidó magyar, magyar zsidó sportoló öregbítette a magyar nemzet hírnevét a világban, az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd is egy büszke magyar zsidó volt. Hozzátette azt is, a reményeik szerint majd a Maccabi Európa Játékokon szereplő eredményes magyar sportolókra is büszke lesz a nemzet.

Az ellenzéki pártok képviselői – Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője, Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője, valamint Szabó Tímea (Párbeszéd) és a DK-s Vadai Ágnes – nem mondták el előre jelzett napirend előtti felszólalásukat, hanem frakciótársaikkal együtt kivonultak az ülésteremből, így csak a KDNP és a Fidesz frakcióvezetője beszélt napirend előtt. „Ezen sokatmondó, ámde időtakarékos hozzászólás után, megyünk ismételten tovább” – kommentálta Kövér László az egyik ilyen ellenzéki akciót.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, hogy a miniszterelnök által bejelentett hétpontos családvédelmi akcióterv az eddigi legnagyvonalúbb családtámogatási intézkedés. Hangsúlyozta: a cél a családalapítás és a gyermekvállalás megkönnyítése, valamint a gyermekvállalási kedv növelése. A KDNP politikusa szerint míg Nyugat-Európában egy „sajátos öngyilkosságot követnek el azzal, hogy saját kultúrájukat és saját lakosságukat nyugodtan átadják egy másik kultúra és egy erős agresszív népesség uralmának”, addig Magyarországon nem a bevándorlással akarják megoldani a demográfiai problémákat.    Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kiemelte: a családvédelmi akcióterv a 2010 óta tartó kormányzati építkezés része, ezzel szeretnék csökkenteni, illetve elhárítani a gyermeket vállaló fiatalok elől a terheket.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az ellenzéki kivonulást úgy kommentálta: ma megismerhettek minden értékes ellenzéki gondolatot, amit a világról és az ország ügyeiről gondolnak. „Fájó ez az űr, ami itt van, hiszen rendkívül sok közös ügyünk lenne az ellenzékkel, csak néhány szelfibot maradt hátra a padsorok között, mint egyfajta ellenzéki varázspálca az elmúlt időszakban” – fogalmazott.   A közelgő európai parlamenti választásokról szólva kiemelte: az álláspontok egész Európában kitisztultak, hiszen „az ellenzék vezére”, Gyurcsány Ferenc egy tanulmányban meghirdettette a bevándorláspárti programot, ami olyan, mintha a Soros-féle tanulmány „egyfajta műfordítása lenne”.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azokat a gazdasági eredményeket sorolta fel – gazdasági növekedés, csökkenő munkanélküliség, Magyarország felminősítése, növekvő bérek – amelyeknek szerinte az ülésteremből való kivonulással ma az ellenzék hátat fordított. Szerinte ezek az eredmények egy erősödő ország képét mutatják, amit csak akkor lehet fenntartani, ha biztonság is van, azonban a biztonságot a migrációs tervek veszélyeztetik. Hangsúlyozta: az ellenzék az ország dolgaihoz és mindennapi küzdelmeihez csak egy „becsődölt lyukas zoknis forradalmat” tett hozzá, valamint „pár szelfibotot, Üvegtigrisbe illő színészkedést, egy obszcén szlogent, egy halom törvénytelen akciót, ma pedig üres székeket”.

Az egészségügyi ellátórendszer legfontosabb szereplői az ápolók, és az elmúlt időszakban számos intézkedést tett a kormány helyzetük javításáért – erről az emberi erőforrások minisztere beszélt. Kásler Miklós a magyar ápolók napjához (február 19.) kapcsolódóan az intézkedések között említette a béremelést, a lakhatási körülményeik javítását célzó lépéseket és az általuk igénybe vehető ösztöndíjat. A miniszter szerint az ápolói létszám elegendő a magyar betegek ellátásához, a szakembergárda megtartásához szükséges lépések „az utolsó pillanatban, de határozottan megtörténtek”.

A májusi európai parlamenti (EP-) választás négynapos intervallumának utolsó napján, május 26-án már este 6 órától exit poll eredményekről ad tájékoztatást az EP, még azelőtt, hogy a hivatalos adatokat a tagországokban közzétennék. Az EP tagjainak megválasztása május 26-én este 11 órakor ér véget, amikor Olaszországban is bezárnak az utolsó szavazókörök; addig a tagállami hatóságok nem közölhetik a részeredményeket. Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája azt közölte, az európai választási folyamat átláthatóságának fokozása, a közvélemény és a média lehető leggyorsabb és legátfogóbb tájékoztatása érdekében idén a korábbiaknál hamarabb lesznek majd előrejelzések. A szavazás utolsó napján, vasárnap már 18 órától közöl az EP a választók megkérdezésén alapuló, országonkénti előrejelzéseket azokból a tagállamokból, ahol már lezárult a szavazás. Az EP teljes összetételére vonatkozó első előrejelzést pedig 20 óra után adják ki. Azokban a tagállamokban, ahol 20 órakor még tart a voksolás, erre a célra a választás előtti legutolsó felméréseket veszik alapul. Hivatalos eredmények azután várhatóak, hogy az utolsó szavazóhelyiség is bezárt minden tagállamban.

Júliustól ugyanolyan összegű kedvezményes kamattámogatású hitelt igényelhetnek a gyermekes családok, ha használt lakást vásárolnak, mint ha újat vesznek – közölte Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. Novák Katalin példaként említette, hogy ha egy családban két gyermeket nevelnek, vagy vállalnak, akkor 10 millió forint kamattámogatott hitelt tudnak felvenni, bármilyen lakást vesznek, ha pedig ennél több gyermeket nevelnek, illetve vállalnak, akkor 15 millió forintos kamattámogatott hitelhez juthatnak a csok (családi otthonteremtési kedvezmény) mellé. Ez azt jelenti, hogy 25 éves futamidővel számolva 48 ezer, illetve 72 ezer forint lesz a havi törlesztőrészlete a családnak. Előtörlesztésre is van lehetőség, és arra is, hogy ne a teljes összeget vegye fel a család. A kedvezményes hiteleket a bankfiókokban lehet majd kérni, a csok igénylésekor – fűzte hozzá.

Áder János köztársasági elnök felmentette megbízatása alól Bitay Mártont, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkárát. A február 18-i hatállyal felmentett szakembert Zambó Péter váltja, akinek személyével az Agrárminisztérium erősíteni kívánja az ágazatot. Zambó Péter az 1999-ben megalakult a természetszerű erdőgazdálkodás alapelveit valló, Pro Silva Hungariae alapító tagja, 2010 májusától megválasztották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. Államtitkári kinevezéséig a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatói beosztását töltötte be – közölte az agrártárca.

A BKK tájékoztatása szerint 2019-ben is folytatódnak a kiemelt útfelújítások, így újabb fennakadások lehetnek a közúti közlekedésben. Több helyen folytatódnak majd a munkák 2019-ben: a körforgalmak kiépítése a XI., illetve a XXII. kerületben a Balatoni úton március közepétől folytatódik, és várhatóan júniusig tart. A XI. kerületi Fehérvári út Hamzsabégi út és Lecke utca, valamint Csurgói út és Kondorosi út közötti szakaszának a felújítása a téli üzemszünet után, március közepétől várhatóan júniusig zajlik majd. A XVI. kerületi Bökényföldi út–Rákosligeti határút Újszász utca és Cinkotai út közötti szakaszának, valamint a Cinkotai út Rákosligeti határút és Nógrádverőce utca közötti szakaszának rekonstrukciója szintén március közepétől folytatódik, és várhatóan szeptemberre készül el. Az idén felújítják a II. kerületi Pasaréti út Szilágyi Erzsébet fasor és Pasaréti tér közötti szakaszát, márciusban várható a munkakezdés, a befejezés pedig októberben. A III. kerületi Mátyás király út Szentendrei út és Bajáki Elemér utca közötti szakaszát várhatóan március és október között. A III. kerületben a Szentendrei út Mátyás király út és Pünkösdfürdő utca közötti szakaszát, a munka várhatóan májusban kezdődik és novemberben fejeződik be. A IV. kerületi Berlini utcát a Tél utca és a Kámfor utca között várhatóan május és december között.

Hétfőn megszűnt a trolibusz-végállomás az Arany János utcai metróállomásnál lévő, felújítás előtt álló Podmaniczky téren – közölte a Budapesti Közlekedési Központ. A BKK kiemelte, hogy a teret az V. kerületi Önkormányzat közösségi térré, egyfajta városi ligetté alakítja át a Fővárosi Önkormányzat támogatásával. Emiatt február 18-án a 72-es és 73-as trolibusz végállomását áthelyezik, a járművekre a Bajcsy-Zsilinszky úton a Podmaniczky tértől a Nyugati pályaudvar felé vezető szakaszon a Toldi Mozival szemben lehet majd felszállni. Az V. kerületi Önkormányzat január elején jelentette be, hogy a Vörösmarty térrel egyidőben teljesen felújítja a Podmaniczky teret is. A trolibusz-végállomás megszűnik, 82 új fát ültetnek majd, „faltól falig újul meg az egész tér” – tájékoztatott a Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester. „A Belváros mindent megtesz, hogy egy 21. századi új belvárost kapjunk” – fogalmazott, hozzátéve: egy „újabb kis ékszerdoboz” jöhet létre a kerületben. Siroki Attila, a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: a gyalogos forgalom zavartalan lesz. A tervek szerint a két tér felújítása augusztus 31-ig befejeződik. Építési palánkkal és mobilkerítéssel kerítik körbe az épp munkálat alatt lévő területeket – tette hozzá.

Külföld:

A visegrádi országok (V4) egységének jeleként értelmezte a közép-európai országcsoport és Izrael közötti, eredetileg hétfőre Jeruzsálembe tervezett csúcsértekezletének elhalasztását Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. Morawiecki közölte: hétfő reggel a visegrádi csoport többi országa (Lengyelország mellett Magyarország, Csehország és Szlovákia) kormányfőivel ismertette a lengyel álláspontot a csúcsértekezlet kapcsán. A csúcs  elhalasztásáról szóló „fontos döntés azt mutatja, hogy a V4 egységes, és elfogadhatatlannak tartja a bármelyik tagország ellen irányuló alaptalan, rasszista támadásokat” – áll a bejegyzésben. A csúcstalálkozó elmaradását, a kétoldalú megbeszélésekkel való helyettesítését hétfőn Andrej Babis cseh miniszterelnök jelentette be. Babis szerint a V4-ek és Izrael csúcstalálkozóját várhatóan az év második felében, az április 9-én esedékes izraeli parlamenti választások után tartják meg, amikor Csehország lesz az országcsoport soros elnöke. Ezt megelőzően Morawiecki közölte: Jiszráel Kac ügyvezető izraeli külügyminiszter holokausztra és Lengyelországra vonatkozó, „lengyelellenes”, „rasszista” és „teljesen megengedhetetlen” kijelentései miatt a lengyel küldöttség nem vesz részt a csúcsértekezleten. Kac vasárnap – idézve Jichák Samír néhai miniszterelnök szavait – kijelentette: „a lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust”, majd hétfőn a közszolgálati rádióban azt mondta, hogy a történelmi igazság nem változtatható meg, a lengyelek együttműködtek a nácikkal, és részt vettek a zsidók megsemmisítésében a holokauszt idején. Lengyelország és Izrael között már a tavalyi év elején is kipattant egy diplomáciai vita a holokausztra vonatkozó szóhasználatról. Ez a lengyel és az izraeli kormányfő közös, tavaly nyáron aláírt nyilatkozatával zárult le. A dokumentum méltatta a második világháború idején zsidókat mentő lengyelek magatartását, és elutasította, hogy Lengyelországot, illetve az egész lengyel nemzetet a német nácik és kollaboránsaik által elkövetett bűntettekkel vádolják.

Cipi Livni volt izraeli külügyminiszter bejelentette, hogy Mozgalom (Tnua) nevű pártjával visszalép az április 9-i parlamenti választásokon való megmérettetéstől.  Livni döntését azért hozta meg, hogy ne vesszenek kárba a rá adott szavazatok, miután pártja a közvélemény-kutatások szerint nem érné el a 3,25 százalékos választási küszöböt. A közel húsz éve a törvényhozásban dolgozó politikus előzőleg megpróbált csatlakozni Beni Ganz Izrael Ereje (Hoszen Liszrael) nevű új pártjához, de a tárgyalások nem jártak sikerrel. A The Times of Israel értesülései szerint ennek az volt az oka, hogy Livnit túlzottan baloldalinak tekinti a pártot vezető Beni Ganz. Cipi Livni centrista pártja az előző választások előtt, 2015-ben választási szövetséget kötött a baloldali szociáldemokrata Munkapárttal, és együtt Cionista Tábor néven 24 mandátumot szereztek a 120-ból. Ezzel az eredménnyel a harminc fős Likud frakció után a második legnagyobb frakciót alakíthatták meg.

Az izraeli biztonsági kabinet jóváhagyta, hogy befagyasszák a Ciszjordániát igazgató Palesztin Hatóság (PH) adójövedelmének mintegy öt százalékát, vagyis több mint ötszázmillió sékelt (39 milliárd forint), mert állítása szerint a PH tavaly ugyanekkora összegben fizetett illetményeket az Izraelben bebörtönzött palesztinoknak és hozzátartozóiknak. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök emellett utasította a védelmi tisztségviselőket, hogy vizsgálják meg tüzetesen a PH által fizetett illetményeket, s szükség esetén igazítsák ehhez a befagyasztott pénzösszeg mértékét. Az izraeli törvényhozás (kneszet) 2018 júliusában fogadott el törvényt, amely lehetővé teszi a pénzek zárolását.

A brit Munkáspárt hét parlamenti képviselője bejelentette, hogy távozik az ellenzéki pártból. Lépésüket a következőkkel indokolták: elégedetlenek azzal, ahogy Jeremy Corbyn, a párt vezetője kezeli az ország Európai Unióból való kilépésének (Brexit)  kérdését, Corbyn nem kezelte megfelelően a párton belüli antiszemita megnyilvánulásokat sem, valamint a párton belül eluralkodott az egymással szembeni agresszivitás. Ezek miatt nem maradt más választásuk, mint kilépni, még ha fájdalmas is – szögezték le. „A Munkáspárt, amelybe beléptünk, amelyért kampányoltunk, és amelyben hittünk, már nem a régi. Mindent megtettünk azért, hogy megmenthessük, de mostanra rabul ejtette a szélsőbaloldali politizálás. Ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy a Munkáspárt cserbenhagyta Európát. Azzal, hogy hagyjuk a kormányt egyedül cselekedni a kilépés ügyében, folyamatosan akadályozzuk a társadalmat a végső szó kimondásában” – mondta Chris Leslie képviselő.

A szerdán kezdődő, az úgynevezett Budapesti Folyamatról Isztambulban rendezett miniszteri ülésen a bevándorláspárti erők nem győzhetnek, sőt „ez a folyamat lesz a szimbóluma annak, hogy megállítjuk a migrációt támogató erők előrenyomulását” – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben. Szijjártó Péter hangsúlyozta, Magyarország nem adja nevét és támogatását semmilyen olyan európai szintű politikához, amely további migránsok meghívását eredményezné, ezért nem lesz a Budapest Folyamat isztambuli megbeszélésén közös uniós álláspont, amely szerinte egyértelműen a migrációt támogató, újabb migrációs csatornák kidolgozására inspiráló nyilatkozat lett volna. Az 1993-ban létrehozott Budapest Folyamatban 52 ország vesz részt, hét ország rendelkezik megfigyelői státussal, az egyeztetéseken az úgynevezett Selyemút térség migrációs kérdéseire fókuszálnak.

A tagállamokban külön-külön készített közvélemény-kutatások összesített eredménye szerint a néppárt 183 mandátumra számíthat a következő ciklusban immár csak 705 tagú képviselő-testületben, míg a második helyezett szociáldemokraták 135-re. Várhatóan a liberálisok alkotják a harmadik legnagyobb képviselőcsoportot 75 taggal. Utánuk következhet a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) 59 képviselővel. A mostani harmadik legnépesebb frakció, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pedig a brit képviselők távozásával visszacsúszhat az ötödik helyre. A február 6-i állást tükröző felmérés szerint a 21 magyar képviselői helyből a Fidesz-KDNP-nek 13, a Jobbiknak négy, az MSZP-Párbeszédnek három, a Demokratikus Koalíciónak egy juthat. Magyarországon a Publicus, a Századvéd és a Závecz Research mérései alapján számították az első mandátumbecslést.

Oroszország tüzeli a fiatalok egyre gyakoribb klímatüntetéseit Európa-szerte a demokratikus intézmények aláásásának céljával – állította Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter. Az elmúlt hónapokban többször is fiatalok tízezrei tüntettek a klímavédelem fokozásáért például Belgiumban, Hollandiában, Nagy-Britanniában és Németországban is. „Oroszország támogatja, szítja ezeket a demokratikus intézmények aláásásának és az Európai Unió meggyengítésének céljával” – hangsúlyozta Klimkin, miután európai uniós kollégáival tárgyalt. Hozzátette, a Kremlnek a szénerőművekkel szembeni ellenérzések felkorbácsolása is érdekében áll, amelyek helyett alternatívaként kínálhatják az orosz földgázt.

Visszautasította a szaúdi külügyi államtitkár Pakisztánban azt az iráni vádat, miszerint Rijád áll a múlt heti öngyilkos merénylet mögött, amelyben az iráni Forradalmi Gárda 27 tagja vesztette életét. Ádil al-Dzsubeir szaúd-arábiai külügyi államtitkár, aki a szaúdi trónörökös, Mohamed bin Szalmán kíséretében érkezett a dél-ázsiai országba úgy vélte, Teherán ezekkel a vádakkal csupán saját állampolgárainak figyelmét akarja elvonni az országot sújtó nehézségekről. Hozzátette, különösnek tartja a vádakat egy olyan ország részéről, amely „a terrorizmus egyik fő támogatója”. Mohamed bin Szalmán és kísérete vasárnap érkezett Pakisztánba, a látogatás célja a két ország gazdasági és diplomáciai kapcsolatainak a mélyítése.

Újból román nacionalista feliratok jelentek meg a hétvégén a bukaresti, magyar tannyelvű Ady Endre Lícium kerítésén, amelyet – az „aláírás” szerint – a Dinamo sportklub szurkolói fújhattak fel festékszóróval. A feliratokon ez állt: „Erdely egy roman fold”, és a „Noi suntem romani, noi suntem aici pe veci stapani” (Románok vagyunk, e föld urai mindörökké mi vagyunk) felirat olvasható. Trif Olga, a tanintézet igazgatója elmondta, hogy feljelentést tett a rendőrségen, de a helyszínelés után az iskola egyik alkalmazottja és az önkormányzat már hétfő délelőtt eltüntette a feliratokat. Hozzátette: a magyaroknak „üzenő” feliratokon kívül az elkövetők náci horogkeresztet és a Dinamo jelét és felfestették a kerítésre.

Vélhetően egy külföldi kormány megbízásából törhették fel az ausztrál parlament és a nagyobb pártok informatikai rendszereit – jelentette be Scott Morrison ausztrál miniszterelnök anélkül, hogy megnevezte volna a február 8-án kiderült kibertámadás elkövetésével gyanúsított országot. Az ausztrál kiberbiztonsági hatóság a parlament számítógépes rendszere ellen irányuló kibertámadás észlelését követően haladéktalanul felszólította a törvényhozás képviselőit, hogy sürgősen változtassák meg a rendszerhez hozzáférést engedő jelszavaikat. Morrison a vizsgálatok előzetes eredményeit a parlamentben ismertetve elmondta, hogy a hackerek feltörték a főbb politikai pártok, a Liberális Párt, a Nemzeti Párt és a Munkáspárt rendszereit is. „Kiberbiztonsági szakértőink úgy vélik, hogy a rosszindulatú cselekedetet egy megfelelően kifinomult eszközökkel rendelkező állami szereplő követhette el” – tette hozzá.

Gazdaság:

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2018 végén 29 032 milliárd forint, a GDP 69 százaléka volt, 2,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve az államháztartás maastrichti adóssága a pénzügyi számlák módszertana alapján számolt 69 százaléknál 1,9 százalékponttal magasabb, a GDP 70,9 százaléka volt,  szintén 2,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi 73,4 százaléknál – jelentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A magyar  háztartások 2018-ban a GDP 5,9 százalékának megfelelő 2500 milliárd forinttal növelték megtakarításaikat, amiből a tavalyi negyedik negyedévre 735 milliárd forint, a negyedévi GDP 6,3 százaléka esett.  A háztartások nettó pénzügyi vagyona a pénzügyi tranzakciók mellett az árfolyamváltozásból és más átértékelődésből a múlt év során 1462 milliárd forinttal, ebből a negyedik negyedévben 236 milliárd forinttal gyarapodott, és az év végére 44 730 milliárd forintot ért el, 9,9 százalékkal nőtt egy év alatt.

Könnyű:

A hajdani Inka Birodalom egy előkelőségének sírhelyét tárták fel a régészek Peru északi részén. A munkálatokban részt vevő régészek egyike, Luis Chero szerint a sírhelyet a dél-amerikai ország csendes-óceáni partvidékén fekvő Lambayeque megyei Mata Indio lelőhelyen tárták fel. A kutatók szerint a sír egy nemesemberé lehet, mivel olyan tengerikagyló-héjakat találtak benne, amelyeket hagyományosan az Inka Birodalom fontos embereinek földi maradványai mellé temetnek. A sírhelyet korábban már többször is feltörték, valószínűleg kincsek után kutatva. A fosztogatás egyértelmű jeleinek ellenére azonban a régészek számos tárgyat, köztük vázákat is találtak. A sírhely egyedülálló építészeti megoldásai közé tartoznak a bálványszobrok számára kialakított mélyedések. Chero szerint a mostani felfedezés jól jelzi a perui fővárostól, Limától nagyjából ezer kilométerre északra lévő „lelőhely jelentőségét”.