Harminc éve a zsidó kultúra és hagyomány megismertetéséért
Kirschner Péter, a Magyar-Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a harminc évvel ezelőtt megalakult egyesületről, az általuk alapított díjakról, az idei elismertekről.
Az idén harmincéves egyesület vezetője beszélt a Szombat című folyóiratról, amelyik a Mazsike egyik legfontosabb megjelenési formája, a lap legutóbbi számába meg is emlékeztek az alakulásról, de mellette közöltek pár korabeli titkosszolgálati jelentést is, amelyekből kiderül, az egyesület megalakulása is egy szoros felügyelet mellett történt.
Az egyesület díjakat is alapított, mint a Magyar-Zsidó Oktatásért és Kultúráért Díjakat is, ez egészült ki később a Magyar-Zsidó Sportért Díjjal is. Idén december 5-én kerül sor a díjátadóra, most például életműdíjat adnak Benedek István Gábornak, a kiváló írónak, újságírónak. A Magyar-Zsidó Oktatásért Díjat Ungvári Tamás író, műfordító, művelődés- és irodalomtörténész kapja. A Magyar-Zsidó Kultúráért Díjat pedig a Gólem Színháznak és Győri Márton festőművésznek ítélték oda. A Magyar-Zsidó Sportért elismerést pedig Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornásznak adják át.
Az átadásra Budapesten az Olasz intézetben kerül sor, amely épületben fogadta el az akkori magyar Országgyűlés 1867-ben a zsidók egyenjogúságáról szóló törvényt, amely akkor Európában is egyedülálló volt. Az emancipációs törvénynek köszönhetően indult el Magyarországon egy hatalmas gazdasági, kulturális és sportéletbeli fejlődés Magyarországon, ebben nagy szerepük volt a magyarországi zsidóknak is. Ez a virágkor egészen az I. világháború végéig tartott. Az emancipációs törvény elfogadásának emlékére a Mazsike egy emléktáblát is avatott az Olasz intézet falán.
Kirschner Péter visszaemlékezve az alakulásra elmondta, amikor 1988. november 20-án, megalakult az egyesület, az előkészületek során felmerült a szervezőkben, hogy milyen zene legyen, legyen-e magyar Himnusz, esetleg az izraeli hangozzáék el, ám a szervezők úgy döntöttek, a Szól a kakas már című magyar-zsidó népdalt játszák le. Ez a dal egyébként az idei decemberi díjátadón is elhangzik majd és megőrizve a népdal történetét, ahogy eredetileg, úgy most is cigány zenészek is közreműködnek az előadásában.
A Mazsike más jeles kulturális programokat szervezett már, ezek egyikét emlegette fel az elnök, a Zsidó sorsok a magyar filmben című konferenciájukat, amelyről készült egy tanulmánykötet is.
Könyveket is megjelentet az egyesület, ezekből Kirschner Péter A kövek meséi címűt emelte ki, ahol a zsidónegyed kapcsán kértek fikciós történeteket kortárs íróktól. Legújabb vállalkozásuk pedig az a kerékpáros útikönyv, amely a zsidó emlékhelyeknek jár utána, bízva abban, hogy a fiatalabb korosztályt is sikerül megnyerniük.
Az egyesület elnöke beszélt arról is, hogy a Mazsike megalakulása óta számtalan civil szervezet alakult meg, szinte a köpenyükből előbújva, amelyek szintén nagyon fontosak. A szervezet tagságára vonatkozó kérdésre azt felelte, a tagságuk közép- és idősebb korúak, ám a programjaikra sokkal szélesebb közönség kíváncsi, sok fiatal és nem csak zsidók járnak el az általuk szervezett eseményekre. Ezt azért emelte ki, mert mint hangsúlyozta, a Mazsike tagságánál, a programokon való részvételnél nincsen semmilyen kontroll, hogy ki zsidó és ki nem, hiszen a céljuk éppen az, hogy a zsidó kultúrát, a hagyományt mindenkinek megmutassák.
Kirschner Péter szerint nagyon fontos elhelyezni emlékeket ott is, ahol ma már nincsenek zsidók, ezért is fogtak bele az úgynevezett botlatókövek projektbe is, ennek kapcsán elmondta, hogy az ötletgazda német szobrász minden évben eljön egy hétre Magyarországra, idén Szentgál községben helyezték el ezeket a botlatóköveket. Itt egy család hívta el a szervezőket, mert megtudták, abban a házban, ahol élnek, egykor egy zsidó pékmester lakott, a most ott élők egyfajta kis múzeumot is berendeztek az egykori műhelyben az egykor ott élt és általuk nem is ismert zsidó pékmester és családja emlékére.
