A BreuerPress és a HetiTV gyors hírei
Megszavazta a parlament a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és az országgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló, a Sargentini-jelentés elleni határozatot, amely arra szólítja fel a kormányt: ne engedjen a zsarolásnak, utasítsa vissza a Magyarországot ért valótlan vádakat, és jogi úton is lépjen fel a csalással elfogadott, Magyarországot rágalmazó jelentéssel szemben. A képviselők 129 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 18 tartózkodás mellett fogadták el a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott javaslatot, amely hangsúlyozza: Magyarország maga védi a határait, „fenntartjuk a kerítést, és nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk a határőrizet jogát”. A dokumentum szerint az Európai Parlamentben (EP) elfogadott Sargentini-jelentés a demokratikusan megválasztott magyar Országgyűlés döntéseit támadta meg, ezzel pedig túllépte hatáskörét, megsértette az ország szuverenitását.
Kivételes eljárásban határozott az Országgyűlés a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetéséről. A döntés nem érinti a már megkötött szerződéseket, az állami támogatás csak a törvény hatályba lépését követően megkötött, illetve meghosszabbított szerződések esetében nem jár majd. A képviselők 125 igen szavazattal, 49 nem ellenében hagyták jóvá a gazdasági bizottság fideszes elnöke, Bánki Erik javaslatát. A kormánypárti politikus indítványában hangsúlyozza, a Fidesz-KDNP nemzeti ügynek tekinti az otthonteremtést, ami családtámogatási politikájának egyik fontos pillére. Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az állam több mint húsz éve támogatja a lakás-takarékpénztárakat, azonban ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is „extraprofitot realizálnak”.
Horváth Ildikó tüdőgyógyászt, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet orvosigazgatóját nevezte ki egészségügyért felelős államtitkárnak az államfő. A parlamentben felolvasták Áder János átiratát, miszerint a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára október 16-ától kinevezte Horváth Ildikót az Emmi államtitkárává. A Korányi-intézet orvos igazgatója volt a legesélyesebb a posztra – mondta korábban Kásler Miklós miniszter. A korábbi államtitkár, Nagy Anikó október 2-án, október 12-i hatállyal mondott le, azzal az indokkal, hogy gyermekgyógyászként szeretne tovább tevékenykedni és eddigi tapasztalatával segíteni a kormánynak a demográfiai helyzet javítására irányuló törekvéseit. Hozzátette: szeretne visszatérni főigazgatóként a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe. Arról is beszélt, hogy büszke arra, amit négy hónap alatt elértek az államtitkárságon.
A fővárosi közfejlesztési tanács november 17-i megalakulásával sokkal stabilabbá válik a budapesti kiemelt projektek finanszírozása – mondta a harmadik ciklusára készülő főpolgármester, Tarlós István. A főváros által kezdeményezett kiemelt és befogadott projektek a közfejlesztési tanácson keresztül már az államéi is lesznek, tehát sokkal biztonságosabbá és stabilabbá válik ez a finanszírozás – mutatott rá Tarlós István. Hozzátette, hogy a Fővárosi Közgyűlés és a városvezetés közvetlen befolyással bír majd Budapest valamennyi kiemelt fejlesztésére, és a jövőben ezek a kormány mellett a közgyűlés és a városvezetés nevéhez is kötődhetnek majd. A fővárosnak számos olyan előkészített projektje volt eddig is, amely forráshiány miatt nem kerülhetett előtérbe – jegyezte meg Tarlós István. A főváros a fejlesztési tanács elé kívánja vinni a 3-as metró középső szakaszának rekonstrukcióját, a 3-as felszínközeli aluljáróinak felújítását, a fogaskerekű vasút fejlesztését, a BKV járműállománya cseréjének folytatását és befejezését, a 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbítását, valamint az Aquincumi városi híd megépítését. A XIII. kerület szocialista polgármestere, Tóth József elfogadta a főpolgármester felkérését, hogy tagként részt vegyen a tanács munkájában. Tarlós István ezzel kapcsolatban elmondta: ez is bizonyítja, hogy „nem valamiféle politikai összeesküvésről, hanem a város sorsának alakításáról van szó”.
Külpolitika:
Körülbelül harmadával csökkent idén az illegálisan Európába érkező bevándorlók száma a tavalyi adatokhoz képest: az év első kilenc hónapjában összesen 100 ezer embert regisztráltak a főbb migrációs útvonalakon – írta friss jelentésében az EU part- és határvédelmi ügynöksége (Frontex). A szervezet adatai szerint szeptemberben nagyjából 12 900-an érkeztek a négy fő migrációs útvonalon keresztül az EU-ba, ami 21 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az olaszországi visszaesés miatt a legfőbb belépési pontnak már harmadik hónapja Spanyolország számít, ahol szeptemberben 6500 illegális határátlépést jegyeztek fel, négyszer többet, mint tavaly ilyenkor. Ezen az útvonalon idén eddig 35 500 embert regisztráltak, s ez több mint duplája a 2017 azonos időszakában tapasztaltaknak. Az érkezők legnagyobb csoportjait a marokkói, guineai és mali állampolgárok tették ki.
Házkutatást tartottak a francia hatóságok Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Lázadó Franciaország párt elnökének otthonában, a párt székházában, valamint a pártvezető korábbi asszisztenseinél. Hivatalos források szerint az intézkedéseket a korrupció elleni központi hivatal rendelte el a párizsi ügyészség által a párttal szemben indított két előzetes eljárás keretében. A Lázadó Franciaország ellen az állítólagos fiktív európai parlamenti asszisztensi állások ügyében folyik vizsgálat, valamint Jean-Luc Mélenchon tavalyi elnökválasztási kampányszámláinak hiányosságai miatt. A párt szerint „politikai, rendőri és igazságügyi erőszak indult Jean-Luc Mélenchon és a Lázadó Franciaország” ellen, amely „kitalációkra épül”. „Mindenhol házkutatást tartottak nálunk. A nemzetgyűlési csoport főtitkáránál, a volt asszisztenseimnél, akikhez reggel 7 órakor érkeztek a zsaruk, elvették a telefonjaikat és a számítógépeiket.
A török külügyminiszter szerint az ügyészség vallomástételre beidézhet egyeseket Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusáról a Rijáddal szemben kritikus szaúdi újságíró, az október 2-án eltűnt Dzsamál Hasogdzsi ügyében. Mevlüt Cavusoglu Ankarában hangsúlyozta, Törökország meg akarja tudni, hogy mi történt Hasogdzsival. Az NTV török hírtelevízió kedden korábban azt közölte, hogy a napokban létrehozott szaúdi-török nyomozócsoport hétfő éjszakai vizsgálata során a főkonzulátus épületében bizonyítékértékű anyagminták is előkerültek, így kedden ismét átvizsgálják a külképviseletet. Hasogdzsinak két héttel ezelőtt veszett nyoma, miután felkereste a szaúdi főkonzulátust Isztambulban. A török hatóságok szerint a férfit a külképviseleten meggyilkolták. Rijád tagadja ezt, azt állítja, hogy az újságíró épségben elhagyta az épületet, és utána tűnt el.
Ausztrália „nyitott” arra, hogy Tel-Aviv helyett Jeruzsálemet ismerje el Izrael fővárosaként, de továbbra is elkötelezett az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldása mellett – mondta Scott Morrison miniszterelnök. „Változatlanul elkötelezettek vagyunk egy kétállami megoldás mellett, de elfogulatlanul kell mérlegelnünk, hogy ezt miképp lehet elérni” – magyarázta a két hónapja hivatalba lépett Morrison újságíróknak Canberrában. Mint mondta, nem született még döntés arról, hogy Ausztrália izraeli nagykövetségét áthelyezzék Tel-Avivból Jeruzsálembe, de az emellett szóló érvek „meggyőzőek”. A kormányfő arra is kitért, hogy az ügyről még nem folytattak egyeztetést az Egyesült Államokkal, amely már megtette ezt a lépést. A világ legnagyobb muszlim közösségével rendelkező Indonézia figyelmeztette Canberrát, hogy a lépés aláásná az izraeli-palesztin békefolyamatot. „Indonézia a béketárgyalások további támogatására bátorítja Ausztráliát és más országokat, egyben arra kéri őket, ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek ennek és a globális biztonságnak egyaránt árthatnak – mondta nyilatkozatában Retno Marsudi indonéz külügyminiszter palesztin kollegájával, az Indonéziába látogató Rijád al-Málikival folytatott egyeztetés után.
Súlyos katonai csapással fenyegette meg az izraeli védelmi miniszter a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamászt. „Izraelnek el kell döntenie, hogy háborút kezd-e Gázában, mert csak ezzel tudja teljesen felszámolni a határ menti erőszakot” – mondta a gázai fegyveres erőknél tett látogatásán Avigdor Liberman. Szerdán vitatja meg a Gázai övezet biztonsági kérdéseit az izraeli kabinet, és ekkor kell elhatározniuk egy újabb, komolyabb katonai csapás esetleges végrehajtását. „Nagyon világos az álláspontom, komoly csapást kell mérnünk a Hamászra, ez az egyetlen útja az erőszak nullára, vagy közel nullára mérséklésének” – mondta Liberman, aki szerint az erőszak kiszélesedésének árán is fel kell számolni a már fél éve tartó, naponta ismétlődő zavargásokat a Gázai övezet határán. „Miután lehetővé tettük az ENSZ számára az üzemanyag beszállítását, csak fokozottabb erőszakot kaptunk” – mondta a védelmi miniszter. „Elértünk a határvonalhoz, eljött a döntéshozás ideje”- tette hozzá.
Gazdaság:
Januártól 8 helyett 12 millió forint lesz az alanyi áfamentesség határa. A héten elkészül az őszi adócsomag – mondta az mfor-nak Varga Mihály pénzügyminiszter. A csomag része lesz az alanyi áfamentesség 12 millió forintra emelése. A parlament nyáron elfogadta a 2019-es évi adószabályokat, de ősszel még sort kell keríteni kiigazításokra, mert az uniós jognak való megfelelés miatt van szükség egy újabb adómódosításra. Ebbe a körbe illeszkedik az alanyi áfamentesség határának változása is. Az Európai Bizottság a jelenleg 8 milliós határ emelésére vonatkozó deregulációs kérelmet támogatta, elkészült a tanácsi határozat is, már csak a magyar parlamenti megerősítés hiányzik. Varga Mihály most megerősítette, hogy ez a módosítás is része lesz a hamarosan a parlament elé kerülő csomagnak.
Időjárás:
Szerdán az Alpokalján felhős időre számíthatunk, helyenként kisebb eső sem kizárt, máshol viszont napos időre van kilátás, amit inkább csak vékony fátyolfelhők szűrhetnek.
A Tatabánya-Baja vonal mentén élénk lehet a délkeleti szél. Hajnalban 0-10, délután az Alpokalján 18-19, máshol 20-25 fokot mérhetünk.
Szerdán is elkerülik a légköri frontok térségünket. A reggeli hideg, főként a nyugati határ közelében párás, helyenként ködös időben azonban felerősödhetnek a kopásos eredetű ízületi panaszok. A vérnyomás-panaszokkal és a keringési rendellenességgel élőknél továbbra is a nagy napi hőingás okozhat kellemetlenséget. A meleg időben fáradékonyabbak, tompábbak lehetünk, koncentrálási problémák előfordulhatnak. A kellemes időben érdemes lesz minél több időt a szabadban tölteni, így erősíthetjük immunrendszerünket. Reggelente nagy a megfázásveszély, ezért öltözzünk rétegesen, növeljük a C-vitamin bevitelt, fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt!
