Egy magyar rabbi Shlomo Carlebach nyomában – Koncertet ad a Beyn Hayamim zenekar
Fináli Gábor beszélt a Heti Tv Pirkadat című műsorában Carlabach rabbiról, akinek a dalait ma is sok istentiszteleten játszák, aki a mai napig is népszerű szerte a világban. Mellette szóba kerültek a még hátralévő zsidó ünnepek, valamint az is, hogy közösségi vagy családi eseményként kellene megélni a Hnukát, a fény és a szabadság ünnepét.
A Hunyadi téri zsinagóga rabbija is zenél, mégpedig a Beyn Hayamim zenekarban, amely november 7-én tartja lemezbemutató koncertjét az Erkel Színházban, elmondása szerint ők maguk is igyekeznek Carlebach rabbi nyomdokain járni.
Fináli Gábor a mostani zsidó ünnepekről is beszélt, mint megemlítette, most van Szukkot ünnepének a fele, ez a sátoros ünnep, amikor is legalább naponta egy étkezést a sátorban kell lebonyolítani. A mostani szukkoti félünnepen is el kell mondani a Hallél imádságot, naponta kell megrázni a lulávot, az ünnepi csokrot. Ez négyfajta növényből áll, ezt kell a négy égtáj felé rázni, azaz a világ minden irányába, így ünnepelve a teljes teremtést. Szukkot ünnepe a nagy segítségkérés napjával, a Hosana rabával zárul, eddig lehet másítania a zsidó embereknek azon az ítéleten, amit Jom kipur napján kaptak az Örökkévalótól. Ezt követi a nyolcadik megállás, a Smini Áceret, amikor is a zsidó emberek még egy napot vannak együtt a Jóistennel. Ezt követi a középkorból datálódó ünnep, a Szimchát Tóra, a Tóra örömünnepe. Ilyenkor fejezik be a Tórát, Mózes öt könyvét és kezdik el újraolvasni azonnal. Ezen a napon kiveszik az összes Tórát a szekrényből és azokat mindenki, még a kiskorúak is megfoghatják, hogy azokkal körbemehessenek a zsinagógákban. Szimchát Tóra után egészen Hanukáig, december elejéig „csak” a Szombatok lesznek ünnepként. Hanuka egyébként a szabadság, a gyertya ünnepe – tette hozzá Fináli Gábor, a később jöttek ehhez a naphoz az olajos ételek fogyasztása is, mint például a fánké. Érdekességként említette meg a rabbi, hogy a cári Oroszországból Amerikába kivándorolt zsidók például nem a fánkot ették, hanem a latkeszt, a reszelt krumpliból készült ételt, de azt sósan.
A Hanuka egykor családi ünnep volt, azonban főleg a II. világháború után ez átváltozott közösségi eseménnyé. Arra a kérdésre, hogy lehet-e újból a családoké a fény és a szabadság ünnepe, Fináli Gábor elmondta, ez az ünnep bár nagyon fontos, mert a szabadságot hozta el, de a későbbiek sok vitája nyomán a Talmud alig beszél a Hanukáról, a Makkabeusok könyve nem került bele a Bibliába. Ez egykor egy olyan ünnep volt, ahol például a világ felé hirdették a szabadságot, a diaszpórában került egyre beljebb a lakásokba, lett bensőséges ünneppé. Ma már elsősorban Amerikában honosodott meg, hogy az ünnepet, az ünnepi fényeket kivitték az utcákra, persze az is igaz – fűzte hozzá a rabbi, hogy ezek másként értelmeződnek a tengerentúli nagyvárosokban, az ottani kisvárosokban és másként például Budapesten.
Régebben itthon is egy közösségi esemény volt a Hanuka bálokkal, ma meg egyre többször lehet látni a közösségi oldalakon, hogy sokan vannak, akik otthon gyújtják meg a hanukai gyertyát. Fináli Gábor szerint a kettő – a közösségi és a családi ünneplés – ötvözetének kellene létrejönnie.
