A folyamatos munka és az őszinte hang eredménye
Radnóti Zoltán főrabbi, a Mazsihisz Rabbitestületének vezetője, a Bét Sálom zsinagóga vallási vezetője beszélt a Heti Tv Pirkadat című műsorában az ünnepekről, az egyházi egy százalékokról és a reform közösségekről.
A főrabbi elmondta, már áll a sátor a rövidesen beköszönő Szukkot ünnepére a zsinagóga udvarán, ahol 100 ember tud egyszerre leülni. Az őszi nagyünnepek kapcsán azt is megjegyezte, hogy ezekben az a szép és jó, hogy a magunkba fordulótól mennek el egy teljesen vidámba. A mostani ünnep, a Szukkot hét napon át tart, ezt követi azonnal a Smini Áceret és a Szimhát Tóra ünnepe.
Szukkotnak az a jelentősége, hogy tele van parancsolatokkal, attól kezdve, hogy mit vesznek a kezükbe a zsidók az imádkozáskor, odáig, hogy a sátorban történnek az étkezések, itt találkoznak az isteni és a természeti élmények. Az ezt követő Smini Áceretnél egy univerzális természeti élményben lesz részük az embereknek, amikor is az esőért, az izraeli esőért imádkoznak. Végezetül pedig a Tóra örömünnepén, Szimhát Tórakor pedig a Tórával, mint mennyasszonnyal táncolnak a zsinagógákban.
A főrabbi felidézte a bölcsek azon gondolatát, mely szerint az Örökkévaló nem tekinti lezártnak az élet Könyvébe történő bepecsételést a Jom kippurt befejező sófárfújással, a megtérést „ki lehet húzni” egészen a Szukkot hetedik napjáig.
A hazai zsidó közélet, az egyházak, a különböző civil szervezetek számára felajánlott egy százalékos felajánlások kapcsán Radnóti Zoltán elmondta, a NAV által kiadott előzetes eredmények, amelyek szerint az EMIH támogatóinak a száma jelentős csökkenést mutat, azt mutatják, visszajelzés érkezett az emberek részéről. A főrabbi szerint látszik, hogy a Mazsihisz végzi a munkáját, a saját egy százalékos kampányára egyáltalán nem költött szinte semmit, nem voltak óriásplakátjai, nem hirdettek a közlekedési eszközökön, csupán a saját médiumaiban jelent meg. A Mazsihisz egyértelművé tette, hogy számára a legfontosabb célcsoport a hazai zsidó közösség, legyen szó iskolákról, legyen szó idősellátásról, szociális ételosztásról, természetesen másokat is segít a hitközség, de elsőként a hazai zsidó közösséget célozzák meg.
Bár a mostani felajánlások visszaigazolták a Mazsihisz tevékenységét, ugyanakkor az is igaz, hogy alig haladta meg a 10 ezret azoknak a száma, akik a három zsidó felekezet valamelyikének ajánlották fel az egyházi egy százalékot. Persze, amennyiben azt nézzük – tette hozzá a főrabbi, ha azt nézzük, a mostani adószabályok könnyítése miatt összesen „csak” másfél millió ember ajánlotta fel adója egy százalékát, akkor ennek a másfél százalékát kapták a zsidó felekezetek, ami jó aránynak mondható.
Ami még a Mazsihisz eredményességéhez is vezethetett, az nem más, mint az őszinte hang, ami szintén fontos a főrabbi szerint, hiszen ezt is visszaigazolták az adatok, a közösségek.
Vannak Magyarországon reformzsidó közösségek, ám miután az egyházügyi törvény kapcsán elvették tőlük az egyházi státuszt, így ők csak mint civil szervezet kérhetik az emberek támogatását. Arra a kérdésre, hogy ezekkel a közösségekkel szemben miért elutasító a Mazsihisz, a Rabbitestület vezetője elmondta, nincs elutasítás, hiszen van együttműködés közöttük, támogatják is a reformközösségeket. Ami a szorosabb kapcsolatot illeti, Radnóti Zoltán szerint a Mazsihisz sokszínűsége, a sokféle testület, vezetőség, közgyűlés között pattog a labda, itt elveszett valahol a reformzsidó közösségek támogatásának a kérdése. Arra a felvetésre, hogy miért nem csatlakozhatnak ezek a reformközösségek a Mazsihiszhez, a Rabbitestület elnöke leszögezte, a Mazsihisz alapszabálya rögzíti a Sulchan Áruch alapján működnek, amelyet ezek a reformzsidó közösségek elutasítanak, így jelenleg nem is lehet szó a csatlakozásukról. Az persze egy másik kérdés, hogy a Mazsihiswz jelenleg a Sulchan Áruch alapján működik-e – tette hozzá a főrabbi, példaként felhozva az orgonát, a reverendát.
