Új zsidó közösségek jönnek létre

Új zsidó közösségek jönnek létre

Heisler András, a Magyarországi Zsidó hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke beszélt a zsinagógákról, a minjenről, az új közösségekről, de szóba kerültek az izraeli kapcsolatok is.

Az elnök beszámolt arról, hogy többször is előfordult az elmúlt hetekben, hogy a nyári szabadságok miatt ő maga volt két körzetben is a reggeli minjen „megmentője”, hiszen tizedik férfiként érkezett a reggel istentiszteletekre. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a múlt héten a szabadságát töltötte a Balatonon, péntek este elment a siófoki zsinagógába, ami csak nyáron üzemel, hiszen nincs ott zsidó hitközség, ellenben van egy lelkes szervező, Winkler Miksa, aki nagy örömmel várja a nyaralásukat a magyar tenger partján töltő zsidókat, a legutóbbi péntek estén 80-an jöttek össze. Heisler András szerint ebben a virtuális közösségben az a szép, hogy mindenkinek örülnek és senkinek sem tesznek szemrehányást, ha nem egy el. Arra a kérdésre, hogy miért vannak kevesebben a zsinagógákban, az elnök szerint biztosan nem azért, mert nagy a meleg, sokkal inkább annak okán, hogy a történelem elvágta a hagyományokat. Ez ellen kell küzdenie a Mazsihisznek – tette hozzá.

A szervezet elnöke megemlítette, szomorúsággal töltötte el őket, hogy az ortodoxia kilépett, de mindezek mellett vannak örömteli események is, jönnek létre kisebb közösségek vidéken, amelyek a Mazsihiszhez csatlakoznak, Sopronban, Szentendrén, legutóbb pedig a Budakörnyéki hitközség alakult meg, ami magába foglalja Diósdot, Törökbálintot, Érdet, ami összlétszámát tekintve közel háromszázezer embert jelent, ahol nyilvánvalóan ott vannak a zsidók is. Az új közösségek, mint a Budakörnyékinek is az esetében az történt – mondta el Heisler András, hogy van egy mag, amelyik korábban másik zsinagógába járt, ebben az esetben Lágymányosra, és kerestek maguknak a lakóhelyükhöz közelebb lévő helyet az imádkozásokhoz. Ennek a magnak lesz a feladata, hogy magához vonzza azokat, akik korábban még sosem jártak zsinagógába. Az új közösségek akkor csatlakozhatnak a Mazsihiszhez, ha rendelkeznek 10 zsidó felnőtt férfival, természetesen a rendszeres működéshez ennél több emberre van szükség.

A Mazsihisz egyre erősebb kapcsolatokkal rendelkezik az egyik legjelentősebb iztaeli szervezettel, a Keren Kayemerth LeIsraellel, amelyik t9öbbek között a zsidó állam fásítási programját is szervezi sok más mellett. Heisler András beszámolt arról, hogy a KKL egyre erőseb pozíciókhoz jutott az izraeli belpolitikában, a fásítási programjával kapcsolatban megjegyezte, eddig 5.6 millió fát ültetett el ez a régi hagyományokkal bíró cionista szervezet. A Keren Kayemeth segítségével volt nemrégiben a két zsidó iskolának egy tanárcsoportja, akik egy szemináriumon vettek részt Izraelben, de a pedagógusok komoly szakmai anyagokat is kaptak a szervezettől.

A magyar kormány egy jelentős összeget fordít a hazai elhagyott zsidó temetők megújítására, az ehhez szükséges pályázatot a Mazsöknek kell lebonyolítania, az első döntés megszületett már, 400 millió forint kerül kiosztásra a pályázatra jelentkező önkormányzatok között. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy szerencsére vannak önkéntesek, akik segítenek a zsidó temetők felújításában, civil, egyházi, nem zsidó szervezetek egyaránt, sőt a magyarországi iskolák, zsidó és nem zsidó iskolák is közreműködnek ebben. Tudni kell, ma Magyarországon 1600 elhagyott zsidó temető van, olyan településeken, ahol ma már nincsenek zsidók, hiszen őket elvitték egykor Auschwitzba.

AZ OR-ZSE életében lassan vége a nyári szünetnek, az egyetem új vezetéssel vág neki a tanévnek, amelyik mindent megtesz a legfontosabb feladat, a Doktori Iskola akkreditációjának az érdekében.

Heisler András szerint azért akadhattak korábban kifogások a Mazsihisz kommunikációjával kapcsolatban, mert jó ideig monopolhelyzetben voltak, ami mára megszűnt, a zsidó élet, a felekezeti élet is sokszínűvé vált. Az elnök a tervek szerint egy önálló szervezeti egységként kezelik majd a kommunikációt egy felelős vezetővel, szakemberekkel.