A nemzeti ügyek nem mennek bele az európai közösbe

A nemzeti ügyek nem mennek bele az európai közösbe

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke beszélt a GDPR bevezetéséről, alkalmazásáról, arról, hogy mi tartozik nemzeti és mi európai hatáskörbe, mellette szó volt listákról, listázásokról is.

 

A GDPR hazai bevezetésével kapcsolatban a NAIH elnöke elmondta, még nem indítottak hatósági eljárást egyetlen cég ellen sem, azonban ennél érdekesebb a szakember szerint, hogy miként alakul az európai együttműködés rendszere. Lassan 150 ügyet töltöttek fel a nemzeti hatóságok arra a platformra, amelyet közösen hoztak létre. Meglepve tapasztalták az adatvédelmi szakemberek, hogy kevés olyan ügy került feltöltésre, amelyik a Facebookkal hozható kapcsolatba, azonban ezen ügyekkel kapcsolatban az ír adatvédelmi hatóság jár el, miután a cég európai központja ott található. Ugyanakkor az egyes ügyek kapcsán a nemzeti hatóságok is beleszólást kaphatnak, amennyiben ezt igénylik, amennyiben náluk merült fel a probléma. Az ilyen esetekben az írek, mint vezető hatóság készítik elő a tervezetet, ezt véleményeztetik a közreműködő társhatóságokkal, erre azért van szükség, mert legelőször csak olyan határozat születhet, amivel minden érintett hatóság egyetért. Amennyiben ez nem sikerül, akkor a többféle variáció kerül szavazásra. Ez fogja egységesíteni az adatvédelmi gyakorlatot, miután egy ilyen határozat mindenkire nézve kötelező. Érdekességként említette meg Péterfalvi Attila, hogy vannak a nem GDPR alá tartozó ügyek, a honvédelemmel, a bűnüldözéssel kapcsolatosak, amelyek nem kerülhetnek fel erre a platformra, de ezen a területen is van valamilyen együttműködés a tagországok között. Ugyanakkor vannak olyan ügyek, amelyek nem kerülnek az európai testület elé, azokról a nemzeti adatvédelmi hatóságok döntenek.

Mindezek mellett vannak egységesítő európai törekvések, például a közös európai hadsereg létrehozatala, ilyenkor felmerülhet, hogy az esetlegesen felmerülő adatkezelési ügyekben kinek kell döntenie az európai szervezetnek, netán a nemzeti hatóságoknak. Péterfalvi Attila kifejtette, az egyértelmű, hogy a nemzeti ügyek nem mennek bele az európai közösbe.

Az új rendszer működtetéséhez a NAIH 40 fővel bővítette a munkatársainak számát, jogászokkal, informatikusokkal. Az egyetemi és más képzéseknél is igyekeztek alkalmazni az előírásokat, hiszen május vége óta van bevezetve a GDPR rendszere, ezt már elég régóta tudott volt, hogy bevezetésre kerül. A képzések már elkezdődtek az ELTE-n és a Közszolgálati Egyetemen is.

Az újságírókkal kapcsolatban a NAIH elnöke elmondta, a GDPR szerint a nemzeti jogalkotóknak kell megteremteni az összhangot a GDPR és a véleménynyilvánítás szabadsága között. A magyar rendszerben az adatvédelmi, majd az infótörvény hatálya kiterjedt a sajtóra is, hiszen csak a háztartási célú adatkezelés van kivéve a törvény alól. Minden más a törvény hatály alá esik. Ugyanakkor a médiaalkotmány szerint a sajtó feladata a hiteles tudósítás, persze bűncselekményt, szabálysértést a sajtó sem követhet el, a jogszabályokat, így a személyiségi jogokat tiszteletben kell tartani. Mindezeket kell összhangba hozni.

A Parlament nemrégiben fogadta el a közszereplők magánéletét védő törvényt, arra a kérdésre, hogy a NAIH kap-e valamilyen szerepet a törvény végrehajtásában, Péterfalvi Attila azt válaszolta, a hatóság nem kifogásolta a törvény tervezetét, de azt fontosnak tartják kiemelni, hogy mikor jár el az adatvédelmi hatóság, mikor nem. A véleménynyilvánítás szabadsága nagyon fontos alkotmányos elv. Mindezek mellett a sajtó adatbázisa már az adatvédelem hatály alá esik. Ha egy újságíró a véleményét fogalmazza meg, ami a személyes adatok kezelésével jár együtt, ezeket az ügyeket a NAIH mindig bíróság elé utalja. Példaként hozta fel az elnök a Figyelő című hetilapban megjelent két cikket, listát, adatvédelmi bázist. A NAIH az első cikk kapcsán azt mondta, semmilyen ilyen jellegű adatbázist, listát nem támogat, ez az egész visszás, de a listán szereplő személyek vonatkozásában nem jártak el, hiszen az a bíróságra tartozik.

Péterfalvi Attila hozzátette, az általa vezetett hatóság eddig minden esetben eljárt, elmarasztalt, amikor egyes internetes portálok listát tettek közzé az általuk zsidónak tartott újságírókról, közéleti emberekről. Azt elismerte az elnök, hogy ennél többet nem tudnak tenni, ha mondjuk egy ilyen portálnak a központi szervere az Egyesült Államokban van.