A BreuerPress és a HetiTV hírei
A Modern városok program 200-nál több, már elindult projektjének háromnegyede tervezési, illetve kivitelezési szakaszban van, és jövőre indulhat a legkisebb települések népességmegtartó képességét fejlesztő Modern falvak program – mondta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Orbán Balázs hangsúlyozta: minden településen a helyi igények szerint hajtják végre a hazai és európai forrásokat is felhasználó programokat. A városokban ipari parkok épülhetnek, fejlődhet a közlekedés, az oktatás és az egészségügy intézményrendszere, de juthat pénz szabadidős és sportlétesítményekre is. Már zajlik a Modern falvak program politikai tervezése, jövőre indul a végrehajtási szakasz – mondta -, hangsúlyozva, hogy kormányzati cél a falusi életforma megőrzése, vonzóvá tétele.
Visszavonul gondolkozni Szél Bernadett, az LMP társelnöke, akit három évre eltiltott párttisztségek viselésétől a párt etikai bizottsága „A jövővel kapcsolatban fontos és felelős döntéseket kell meghoznom” – írja Szél Bernadett, az LMP társelnöke. Szélt az LMP etikai bizottsága három évre eltiltotta minden párttisztségtől, miután a párt kongresszusának és politikai tanácsának határozatával ellentétben választókerületi visszalépésekről tárgyalt. A társelnök közleménye szerint ő is csak az éjjel kapta meg az LMP etikai bizottságának döntését és maga is még értelmezni próbálja annak tartalmát. „Mindenesetre már most látszik, hogy a jövővel kapcsolatban fontos és felelős döntéseket kell meghoznom. Ehhez nyolc év megállás nélküli küzdelem után időre van szükségem.” Szél hozzátette: megfontolt döntést fog hozni, és amint megvan, a nyilvánossághoz fog fordulni.
A Népszava azt írja, hogy az Orbán-kormány termékfejlesztés helyett reklámmal javítaná a felsőoktatás elismertségét. A lap szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt várja el az egyetemektől, hogy próbáljanak előkelőbb helyezéseket elérni a nemzetközi rangsorokban. A Népszava emlékeztet rá, hogy Matolcsy György jegybankelnök 180 pontos javaslatcsomagja szerint legalább egy magyar egyetemnek be kell kerülnie a Top 50 közé, további egynek a Top 100-ba, kettőnek pedig a Top 200-ba.
Az Európai Unió jelenleg inkább támogatja az illegális bevándorlást, mint a rászoruló családokat – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára. Rétvári Bence a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében hátrányos helyzetű gyermekes családoknak juttatott élelmiszercsomagok szétosztásáról elmondta, hogy eddig országosan 250 ezer tartós élelmiszercsomagot adtak át, ami 2500 tonna élelmiszert jelent. Hozzátette, hogy emellett a rászoruló családok félévente egyszer tisztálkodó szerekből összeállított csomagot is kapnak. A legfontosabb, hogy a legkisebb településre is eljussanak a támogatások – fűzte hozzá az államtitkár.
Az MSZP rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a devizahitelesek ügyében – jelentette be az ellenzéki párt elnökhelyettese. Szakács László azt mondta, arra kérik a Fideszt, hogy a nemzetközi példák tükrében vizsgálja felül álláspontját: legyen új banki elszámoltatás, minden devizahiteles szerződést számoljanak újra, és a felvételkori árfolyamon forintosítsák azokat. A szerződések újraszámolásának idejére kilakoltatási és végrehajtási moratóriumot kell elrendelnie a kormánynak ezekben az ügyekben – közölte. Felidézte, hogy a közelmúltban Horvátországban olyan bírósági ítélet született, miszerint a horvát devizahiteleseknek visszajár az a pénz, amit az árfolyam-különbözet és a rossz tájékoztatás miatt tőlük a bankok tisztességtelenül beszedtek. Megjegyezte, Szlovéniában és Romániában is született hasonló ítélet.
Külpolitika:
Azonos módon látják a 21. század néhány kérdését az izraeli miniszterelnökkel, így a biztonság, a terrorizmus elleni harc, a határvédelem kérdését és a modern kori antiszemitizmus problémáját – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Jeruzsálemben. A kormányfő Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel közösen adott sajtónyilatkozatában kiemelte: egyetértenek, hogy a biztonság a legfontosabb kérdés, és minden nemzetnek joga van saját biztonságához, és kötelességük, hogy a polgáraiknak megadják a biztonságot. Kijelentette: Európa ma szenved a migrációtól és a terrorizmustól, és fel kell lépni e jelenségekkel szemben. Orbán Viktor közölte: a modern kori antiszemitizmus erőteljes formái jelentek meg Európában, ma olyan időket élünk, amikor Nyugat-Európában nő, Közép-Európában pedig csökken az antiszemitizmus. Magyarországon továbbra is zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben – közölte a miniszterelnök. Közölte: a zsidó származású polgárok Magyarországon a kormány védelme alatt állnak, és „büszkék vagyunk”, hogy a zsidóságát nyíltan vállaló emberek biztonságban érezhetik magukat Magyarországon.
A magyar kormány ellenzi az antiszemitizmust, és a magyar zsidók félelem nélkül élnek – jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Netanjahu a két politikus által közösen adott sajtónyilatkozatban arról beszélt, hogy szép emlékei maradtak a tavalyi júliusi budapesti látogatásáról, és ezzel kapcsolatosan emlékeztetett arra, hogy Herzl Tivadar, a cionista mozgalom megalapítója is Budapesten született, és a cionizmus is a magyar fővárosból indult ki. A sajtótájékoztató helyszínén a két miniszterelnök mögött Herzl Tivadar mellszobra állt. Netanjahu azt mondta, hogy a magyar miniszterelnök látogatása nagyon fontos lépés a kétoldalú kapcsolatokban, és Orbán Viktor a visegrádi országokat is képviseli.
Az izraeli miniszterelnök közölte: sok lehetőséget lát a kétoldalú üzleti kapcsolatok fejlesztésében. Benjamin Netanjahu arról is beszélt, hogy a radikális iszlám veszélyt jelent a világra, az iszlám világban pedig Irán a legnagyobb ellenség. Netanjahu emlékeztetett arra, hogy budapesti látogatásakor Orbán Viktor, Izrael „igaz barátja” az antiszemitizmus elleni harc fontosságáról beszélt. „Az antiszemitizmus évezredeken keresztül sorscsapás volt a zsidók számára, és szörnyű tragédiákat okozott, és köztük a legnagyobb tragédia a húszadik században a holokauszt volt” – hangoztatta Netanjahu. Az antiszemitizmus ellen folyamatosan, megalkuvás nélkül és egyértelműen harcolni kell, és ezzel összefüggésben Netanjahu emlékeztetett arra, hogy Magyarország támogatta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának állásfoglalását az antiszemitizmus elítéléséről.
A magyar kormány, ahogyan eddig, úgy a jövőben is teljesíti minden kötelességét a magyarországi zsidó közösség tagjai felé – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Jeruzsálemben, amikor Reuven Rivlinnel, Izrael Állam elnökével találkozott. Orbán Viktor kifejtette: az antiszemitizmus modern formái terjedőben vannak Nyugat-Európában, míg Közép-Európában csökken az antiszemitizmus. Magyarország támogatja a helyi zsidó közösség kulturális újraépítését – tette hozzá. Reuven Rivlin hangsúlyozta: nagyra értékelik az erőfeszítéseket, amelyeket Magyarország tesz az antiszemitizmus visszaszorítására, továbbá azt a támogatást, amelyet Magyarország nyújt a nemzetközi szervezetekben Izraelnek. Mint mondta, fontos küzdeni a neofasizmus ellen, hiszen az teret enged a rasszizmusnak és a gyűlöletnek, ezért komoly veszélyt jelent a szabad világra. Az államfő kiemelte a demokrácia jelentőségét, és közölte: Izraelben zsidó demokráciát építenek, ahol természetes a szabad vallásgyakorlat.
A Knesszet szerdáról csütörtökre virradóra elfogadta a nemzetállami törvényjavaslatot, amely első ízben kvázi alkotmányos alaptörvénybe foglalja, hogy Izrael a “zsidó nép nemzeti otthona”. A törvényhozók az éjszaka a tervezet második és harmadik olvasatát heves viták után 62 igen, 55 nem és 2 tartózkodás mellett szavazták meg. Az alkotmányhoz hasonlóan az alaptörvények az izraeli jogrendszer megerősítését szolgálják, és nehezebb őket hatályon kívül helyezni, mint az általános törvényeket. A nemzetállami törvényjavaslat szerint a zsidó értékek és a demokratikus értékek egyenrangúak.
Amikor Carinne Sjoberg felszámolta a zsidó közösséget az észak-svédországi Umeában, tudta, hogy tette nagy visszhangot kelt majd világszerte. Sjoberg a neonáci csoportok jelentette fenyegetéssel magyarázta döntését. Hosszú évtizedek óta ez volt az első eset Nyugat-Európában, hogy biztonsági okok miatt kellett bezárni egy zsidó szervezetet – írta a Times of Israel. A neonáci Északi Ellenállási Mozgalom 2016 elején antiszemita matricákkal és fasiszta jelképekkel borította be Umea zsidó közösségi központját. “Úgy nézett ki, mint ha a kristályéjszaka után lettünk volna” – mondta Sjoberg. Ezt követően a neonácik megfigyelés alatt tartották az épületet és nyilvánossá tették az oda látogatók adatait. A nő azt is elmondta, hogy a városban lakó arabok sem szívlelik őket, és már többször leköpték az utcán. “Nehéz volt meghoznom a döntést” – mondta az 56 éves, kétgyermekes Sjoberg. “Rettenetes volt elismerni a neonácik győzelmét. De ilyen fenyegetettség mellett nem vállalhatok felelősséget más emberek életéért” – tette hozzá. A város zsidó közösségének egyébként mindössze hetven tagja van. Később megpróbálták a városvezetés segítségét kérni egy új, biztonságosabb zsidó közösségi központ megnyitásához, azonban üres ígéreteken kívül mást nem kaptak. A bezárás felhördülést keltett az országban. A média sokat foglalkozott az esettel és a miniszterelnök, Stefan Kövfen is elítélte a “demokráciát eláruló szélsőségeseket”. A felháborodás ellenére a svédországi zsidók kettős szorításban élnek: egyszerre fenyegeti őket a szélsőjobboldali és az iszlám antiszemitizmus. Bár a főváros közössége fejlődik, sok svéd zsidóban felmerült a kétely, hogy van-e jövőjük még ebben az országban.
Nem tiltják le a Facebook internetes közösségi oldalról a holokauszttagadókat – jelentette ki Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója, aki ugyan mélyen sértőnek találja az ilyen tartalmakat, de úgy vélekedett, hogy nem kell minden esetben eltávolítani ezeket. Zuckerberg úgy vélekedett, hogy nem szükségszerűen kell a sértő tartalmakat letiltani az oldalról, csak akkor, ha azt célzottan valaki megsértésére vagy megtámadására szánták. Hozzátette, ő maga is zsidó, és egyáltalán nem áll szándékában védeni a holokauszttagadókat, de különbséget kell tenni a szándékosan ártani akarók és azok között, akik rosszul értelmeznek valamit. A vezérigazgató szavai éles kritikát váltottak ki. Az egyesült államokbeli Rágalmazás Elleni Liga (ADL) közleményében azt írta: a Facebooknak „erkölcsi és etikai kötelessége” megtiltani, hogy emberek a közösségi portál oldalán a holokausztot tagadó tartalmakat terjesszenek. Bírálta és hibásnak tartja Zuckerberg álláspontját az amerikai székhelyű Simon Wiesenthal Központ zsidó jogvédő szervezet egyik vezetője, Abraham Cooper rabbi. Véleménye szerint a holokauszttagadóknak két csoportjuk van: az egyik abban hisz, hogy nem volt Auschwitz, míg mások, mint Irán is, az ott abbahagyott tevékenységet fejeznék be. Copper hozzátette: a központ 2009-ben ígéretet kapott a Facebook tisztviselőitől, hogy az Iránhoz hasonló államok nevében az oldalra feltett, a zsidókat propangandacélzattal befeketítő tartalmakat eltávolítják.
A származási országokat tekintve az afgánok részesülnek a legnagyobb hányadban Ausztriában a menedékkérők számára megállapított alapellátásból – derült ki az APA osztrák hírügynökség által ismertetett adatokból. Az országban összesen 51 109-en jutnak olyan alapellátáshoz, amely lényegében a menedékkérő, a kiegészítő védelemre jogosult és a frissen elismert menekültstátuszú emberek lakhatási és élelmezési költségeit hivatott fedezni. Ilyen címen 21 905 afgán jut támogatáshoz az osztrák államtól. A második legnépesebb csoport – igaz jelentősen lemaradva – az iraki (7441), harmadik pedig a szíriai (3495) menedékkérőké. Annak ellenére, hogy a szíriaiak vezetik a menedékkérelmi statisztikákat, az osztrák alapellátásban részesülő afgánok magas számarányának magyarázata egyrészt abban rejlik, hogy az afgánok gyakrabban kapnak úgynevezett kiegészítő védelmet, ami feljogosítja őket ezekre a szolgáltatásokra. Másrészt az afgán állampolgárok menedékkérelmi eljárása időigényesebb szokott lenni szíriai társaiknál.
Visszavonta a Carles Puigdemont volt katalán elnök elleni európai elfogatóparancsot a spanyol legfelsőbb bíróság. Döntésével Pablo Llarena bíró lényegében elutasította, hogy Németország a katalán függetlenségi vezetőt kizárólag közpénz hűtlen kezelése miatt adja ki Spanyolországnak, ahogy arról a schleswig-holsteini felsőbíróság határozott egy héttel ezelőtt. A német döntés azt jelentette: kiadatása esetén Carles Puigdemont kizárólag ebben a vádpontban vonható felelősségre a spanyol bíróság előtt, lázadás bűncselekménye miatt viszont nem.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen a „Stop Soros” törvénycsomag miatt, illetve bírósági szakaszba lépett a menekültügyi szabályozás miatt korábban megindított jogsértési eljárás – jelentette be az Európai Bizottság. Margarítisz Szkínász bizottsági szóvivő arról számolt be, hogy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak, és ezzel megindul az eljárás a júniusban elfogadott törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás ügyében, amelyet több szempontból is aggályosnak találtak a testület szakértői. A brüsszeli testület ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz fordult a magyar menekültügyi szabályozás ügyében, a harmadik szakaszba léptetve ezzel a 2015 végén kezdeményezett eljárást.
Mégsem lesz népszavazás Kalifornia felosztásáról – erről döntött Kalifornia legfelsőbb bírósága. A bírák úgy döntöttek, hogy az őszi, úgynevezett félidős választásokon – amikor újraválasztják a szövetségi képviselőház egészét és a szenátus harmadát – nem szerepelhet népszavazási kérdésként a szövetségi állam felosztására tett javaslat. Döntését a legfelsőbb bíróság azzal indokolta, hogy a népszavazás kezdeményezését illetően komoly fenntartások merültek fel. A bíróság leszögezte: a kérdés népszavazásra bocsátása „potenciálisan nagyobb kárt jelentene, mint elhalasztása egy következő választásra”. A Sacramento Bee című helyi lap információi szerint egy környezetvédő szervezet és ügyészek érveltek amellett, hogy az állam felosztásáról történő népszavazás a kaliforniai alkotmány „revízióját” jelentené és az alkotmánymódosításhoz a kaliforniai törvényhozás kétharmados többséggel meghozott támogató döntése szükséges.
Gazdaság:
A Világgazdaságban az olvasható, hogy a munkaerőhiány jóformán megoldhatatlan gondot jelent a kertészeknek. Nemcsak a dinnyések vannak bajban: a szabolcsi almáskertekre és a hajtatott zöldséget termesztő szentesi gazdaságokra ugyanúgy jellemző az idénymunkások hiánya. 60 ezer emberre lenne szükség. A Központi Statisztikai Hivatal adatai egyaránt utalnak az ágazat fehéredésére és a munkaerő fogyatkozására – írja a lap.
A Portfolio a JP Morgan elemzésére hivatkozva azt írja, hogy a hazai autóipar gazdaságon szerepe és uniós integráltsága miatt Magyarország lenne a legnagyobb vesztese a kelet-közép-európai országok közül annak, ha Donald Trump beváltaná fenyegetését és magasabb vámmal sújtaná az Európából az Egyesült Államokba érkező autókat.
A Pénzcentrum szerint a napokban jelent meg a KSH legfrissebb, Magyarország 2017. című kiadványa, melyből többek között a táppénzt igénybe vevők számáról is pontos képet kaphatunk. Kiderült, hogy egyre gyakrabban megyünk betegszabadságra: 2014-hez képest közel 20 százalékkal nőtt az otthon töltött napok száma.
