A kereszténység fája a zsidó gyökerek nélkül elpusztulna
Megkezdődött a Nemzetközi Keresztény- Zsidó Tanács (International Council of Christians and Jews – ICCJ) tanácskozása, amelynek témája: a megbékélés, kiengesztelődés felé egy széttöredezett világban, avagy zsidó és keresztény együttműködés a felelős polgárság érdekében. Az ICCJ most először ülésezik Magyarországon, a konferencia szervezésében részt vett a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) is.
Több magyarországi egyház a legmagasabb szinten képviseltette magát a Nemzetközi Keresztény- Zsidó Tanács négy napos magyarországi konferenciáján, amelynek helyszínéül Budapestet és Kecskemétet választották a szervezők – ebben nagy érdeme van Róna Tamás rabbinak, a Magyar Keresztény- Zsidó Tanács társelnökének, a szervezőbizottság egyik vezetőjének. A vasárnap délután tartott megnyitó egyik főszónoka Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek volt, aki azt mondta: ha valóban a kiengesztelődés útját akarjuk járni, akkor minden emberi szaktudás segítségével föl kell tárni az ellentétek és szembenállások okait, s azokat a mechanizmusokat, amelyek a gyilkos konfliktusokhoz és az embertelenség tobzódásához vezetnek. A hercegprímás hozzátette: a társadalmi, politikai, gazdasági elemzéseken túl a vallási vezetőknek és hívő embereknek meg kell fogalmazniuk a végső kérdéseket is. Ezek közé tartozik, hogy van-e jelentősége, jelentése és értéke az univerzumnak, ami körülvesz bennünket, aminek a részei vagyunk. Ha ugyanis mindez a véletlen terméke, vagy tágabb összefüggésben teljességgel megismerhetetlen, akkor az egész probléma arra a kérdésre szűkül, hogy nekünk, embereknek, vagy egyes csoportoknak és egyéneknek mi a kellemes, és mi a hasznos. Mint mondta, ha az emberi életnek és a történelemnek nincs tágabb értelme, célja és értéke, akkor puszta vágyaink és igényeink szabják meg cselekvésünk irányát. Erdő Péter úgy fogalmazott: brutális egyszerűséggel vetődik föl a kérdés, hogy miért jobb, hogy létezik az emberiség, mintha nem létezne? Vagy miért jobb, ha nagyon sokáig fönnmarad, mintha egy-két évszázad alatt eltűnik? Erdő Péter kifejtette: ebben az univerzumban keressük a kiengesztelődés útját, ami azonban nem csak emberi mű, hanem szükséges hozzá Isten irgalma és szabadító ereje. Mint mondta, Isten szabadító ereje nem csak az egyéneket, de a társadalmakat is képes meggyógyítani, igaz, ebben az embereknek tudatosan együtt kell működniük vele, és mindenkinek a saját közösségében kell képviselnie a megbocsátás, a kiengesztelődés, a mások iránti jóakarat magatartását.
A megnyitón beszédet mondott Kocsis Fülöp érsek-metropolita, a magyarországi görögkatolikus egyház vezetője is, aki azzal vezette be mondandóját, hogy egyházuk éppen a konferencia kezdőnapján, azaz június 24-én ünnepli Keresztelő Szent János születésnapját, aki az utolsó prófétának tekinthető, az Ószövetség és az Újszövetség határmezsgyéjén lévő személy volt azzal a feladattal, hogy előkészítse az Úr útját. Mint mondta, Keresztelő Szent János életének az volt a célja, hogy az engedetleneket az igazak józanságára tanítsa, hiszen az engedetlenség egyben oktalanság is. Kocsis Fülöp szerint az az ember, aki nem engedelmeskedik a Teremtőnek, a saját boldogtalanságát ássa alá, az Isten tervét hiúsítja meg. Hangsúlyozta: az engedelmességet tanulni és gyakorolni kell, mégpedig azzal, hogy a nem helyett igent mondunk. Az ember magatartása sokszor puszta tagadás és ellenkezés az Istennel és más emberekkel szemben, de meg kell tanulni igent mondani annak érdekében, hogy együtt tudjunk működni és párbeszédet tudjunk folytatni egymással – fogalmazott. Kocsis Fülöp szerint nem a nehézségekre, a lehetetlenségekre kell hivatkozni egy-egy probléma kapcsán, hanem késznek kell lenni igent mondani. Kijelentette: biztos abban, hogy az Isten azt akarja, hogy mi mindannyian egyek legyünk, ami ma lehetetlennek tűnik ugyan, de ha egyenként törekszünk arra, hogy igent mondjunk egymásnak, akkor hozzájárulunk Isten akaratának megvalósulásához.
A konferencia résztvevőit a MAZSIHISZ képviseletében Heisler András elnök köszöntötte, aki – mint fogalmazott – egy betlehemi születésű, Jesua nevű zsidó tanító szavaival kezdte beszédét: „Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem”. Az elnök azt mondta: a Jesua nevű férfi azt hirdette, hogy nem akarja érvényteleníteni a zsidó vallás törvényeit, és hogy aki egyetlen betűt is levesz ezekből, az a legkisebb lesz a Mennyeknek Országában. Heisler András elmondta: Jesua talán nem értené, miért ülünk mi két csoportban, zsidók és keresztények, nem értené, hogy miről beszélgetünk önnön magunkkal, mert bizony nincs a világ történetében még két vallás, amely ennyire közel maradt volna egymáshoz, s amelyeknek gyökerei ilyen eltéphetetlenül fonódtak volna össze, bármennyire szomorú is a kereszténység és a zsidóság közös vallástörténetének első kétezer éve. Leszögezte, hogy a MAZSIHISZ véleménye a tórai tanításhoz igazodik: embertársainkat más hitük, vagy identitásuk miatt inzultálni – akár csak verbálisan – élesen ellentétes a hagyomány szellemével, ellentétes azzal, amit Isten tőlünk vár. Mint fogalmazott, a Mindenható által ránk bízott feladat a világ megjavítása, és valljuk be, ebben erős lemaradásban vagyunk, ha azonban már javítani szeretnénk, lássunk is hozzá. Majd föltette a kérdést: vajon helyes-e az új Alaptörvényben is elhelyezett hivatkozás, miszerint „Magyarország önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”? Hozzátette: mi, zsidók és keresztények tudjuk, hogy Európában zsidó-keresztény kultúráról kell beszélnünk, de azt is tudjuk, hogy nekünk, zsidóknak és keresztényeknek, az európai kultúra vitathatatlan hordozóinak nincs jogunk más vallások értékeinek védelmét megtagadni. Heisler András hozzáfűzte: a Szent Zsinat a Nostra Aetátéban emlékeztet arra a kötelékre, amely az újszövetség népét lélekben összeköti Ábrahám törzsével. Az isteni kinyilatkoztatás nélkül az Újszövetség nem értelmezhető, ezért nem sikerülhetett a történelemben senkinek tartósan kitépnie a kereszténységet a zsidó talajból, elvetni a héber Bibliát, elvágni az ősi zsidó gyökereket. Mert ha sikerülne, a kereszténység virágzó fája a gyökerek nélkül elpusztulna. S amikor a múlt század közepén ez néhány évre sikeredett, az nem csak a gyökerek pusztulásához, de a gyökerek által megtámasztott fának a meggyengüléséhez is vezetett – mondta Heisler András. Beszédét Franz Rosenzweig zsidó vallásfilozófus szavaival zárta: az igazság nem a zsidóság, de nem is a kereszténység lényegében, hanem kettejük párbeszédében rejlik.
A Nemzetközi Keresztény- Zsidó Tanács – amelyet a Holokauszt irtózatos tapasztalata hozott létre 1947-ben – kivételes eredményeket ért el a zsidó és keresztény vallási közösségek kapcsolatainak megújításában, és az utóbbi években mindinkább próbálja kiterjeszteni tevékenységét a harmadik ábrahámi vallásra, az iszlámra is. Rendes éves konferenciájuk helyszíne ezúttal és először a szervezet történetében Magyarország, azon belül Kecskemét és Budapest városa. A konferencia első három napja Budapesten, a Flamenco Konferencia Hotelben zajlik, az utolsó nap programja Kecskeméten lesz a Katona József Színházban.
Az ünnepélyes budapesti megnyitón Erdő Péteren, Kocsis Fülöpön és Heisler Andráson kívül beszédet, köszöntőt mondott Judith Frishman judaisztika professzor, Fedor Tibor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője, Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány képviseletvezetője, Mészáros Konrád, a magyarországi baptista egyház főtitkára, Székely János szombathelyi megyéspüspök, Szécsi József, a Keresztény- Zsidó Társaság főtitkára, és Pavol Bargár, az IJJC alelnöke.
