A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

Gulyás Gergely miniszter és Kovács Zoltán a Kormányinfón beszéltek a kormány terveiről és elképzeléseiről. Szóba került Magyarország jövő évi és az EU következő ciklusra tervezett költségvetési tervezete is. A tájékoztatón a Heti Tv is feltette kérdéseit. A Heti Tv megkérdezte, hogy az a kormányzati és Fidesz delegáció, amelyik Berlinben tárgyalt, milyen eredményeket ért el. Gulyás Gergely válaszában elmondta, régi és jó ismerősökkel találkoztak, a végeredményeket tekintve elmondható, hogy jó volt a párbeszéd a CDU-val, a CSU-val eddig is megvolt ez. Abban maradtak a nagyobbik német kormánypárttal, hogy innentől kezdve rendszeresítik a megbeszéléseket, amelyeken rögzítik a felek álláspontját, azokat is, amelyekben egyetértés és azokat is amelyekben véleménykülönbség mutatkozik. A Heti Tv arra volt kíváncsi, hogy lesznek-e még ilyen típusú szereplései a kormányzati, kormánypárti politikusoknak. Gulyás Gergely elmondta, amennyiben meghívást kapnak ilyenekre, akkor mindenképpen. A keresztény kultúra kifejezésnek az Alaptörvénybe illesztése kapcsán a Heti Tv szerette volna megtudni a kormány álláspontját arról, hogy hol vannak a kifejezésből a zsidók, hiszen a zsidó-keresztény kultúrkörről lenne szó. A miniszter válaszul elmondta, érteni véli a kérdés mögött meghúzódó iróniát, de komolyra fordítva a szót leszögezte: a keresztény kultúra pont azt jelenti, hogy senki ne érezze magát kirekesztve, aki nem keresztény.

A Heti Tv az európai politikával kapcsolatban megkérdezte, mennyire érezhető ma a politikusok véleményének megváltozása a migráció kapcsán, hiszen ma már a német kancellár is másként fogalmaz, mint annak előtte. Gulyás Gergely szerint bizonyos mértékig ez érthető, hiszen az emberek vélemény e erősödik, ahol a politika nem tud átállni, nem képes hitelesen átállni, ott új kormányokat választanak. Ma már egyre több olyan kormány van, amelyik gyökeresen mást gondol a migrációról, mint elődeik, így az Európai Tanácsban is egyre erősebbek azok, akik az egykor sokat szidott magyar álláspont mellett vannak. A Heti Tv a kormány véleményére volt kíváncsi az olaszországi helyzet kapcsán, annak a veszélynek a fényében, hogy az olaszok esetleg kilépnek az eurozónából. Gulyás Gergely elmondta az eurozóna válsága többek között a kettős mérce miatt is kialakult, azaz voltak államok, mint Magyarország, amelyeket szinte mindenért meg kívántak, meg kívánnak büntetni, míg olyan nemzetek is voltak, amelyek a legnagyobb nyugalommal, szankciók nélkül vehették figyelmen kívül a Maastrichti Egyezményt, ami nem jó.

 

A Heti Tv megkérdezte, mi az igaz azokból a hírekből, melyek szerint a 2019-es Maccabi Európa Játékok helyszínéül szolgáló intézmények felépítése akadozik, és ha igen, akkor nem okoz-e ez aggodalmat. Gulyás Gergely elismerte, valóban gondot okoz az építkezések jelenlegi helyzete és ezért is sürgeti a kormány azok befejezését, mégpedig időben. Végezetül a Heti Tv arra is kíváncsi volt, hogy elmegy-e Orbán Viktor a labdarúgó világbajnokság döntőjére és ha igen, akkor ez alkalmat ad-e egy újabb találkozóra az orosz elnökkel. A miniszter elmondta, a miniszterelnök 1998 óta vesz részt a világbajnokságok döntőjén, most is így lesz. Hivatalos Orbán-Putyin találkozóról nem tudni, de egy ilyen alkalom során nem lehet elkerülni egy rövidebb találkozást.

A Tokaji Vízitúra Központ egy olyan program része, amely természetes módon teszi megélhetővé a hazaszeretetet, és azokat az embereket is a nemzeti közösség részévé teszi, akik nem érezték magukat oda tartozónak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a sport- és szabadidős létesítmény ünnepélyes átadásán. A mindennapi hazaszeretet az, amikor „hazánk bevon bennünket a saját bűvkörébe”, ez pedig az ország megmaradását is szolgálja – hangsúlyozta a kormányfő. A kormány célja, hogy 2030-ra Európa egyik legegészségesebben élő nemzete legyen a magyar – mondta, hozzátéve: jelenleg ugyanis miközben a magyarok tisztelik élsportolóikat, a kontinens egyik legkevesebbet sportoló nemzetei közé tartoznak. A sport- és szabadidős tevékenységek ezért a jövő évi büdzsében is kiemelt támogatást kapnak – fűzte hozzá a miniszterelnök.

Első fokon 25-25 év fegyházbüntetéssel sújtotta a Kecskeméti Törvényszék azt a négy embercsempészt, aki 71 illegális bevándorló halálát okozta az úgynevezett parndorfi halálkamion ügyében. Az elsőrendű afgán és a három bolgár vádlottat társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészetben és bűnsegédként elkövetett emberölésben találták bűnösnek, ezért bűnszervezet tagjaként valamennyiüket 25 év fegyházra ítélték. Egyikük sem bocsátható feltételesen szabadlábra. A másodrendű vádlottat bűnsegédként elkövetett, életveszélyt okozó testi sértésben is bűnösnek mondták ki. Az elsőrendű vádlottat véglegesen, a többieket 10-10 évre kiutasították Magyarországról, és vagyonelkobzást is kiszabtak velük szemben (94 millió, 8 millió, 1 millió, illetve 300 ezer forint).

Júniusig elejéig összesen 91 595 olyan képzést tartott nyilván a Felsőoktatási Információs Rendszer, amely esetében a hallgató sikeres záróvizsgát tett, de oklevelét nyelvvizsga hiányában még nem kapta meg – írta a Magyar Hírlap az Oktatási Hivataltól kapott adatok alapján. A hivatal adatai szerint csak tavaly 10 737 olyan diplomát adtak ki, amelyhez a záróvizsgát valamely korábbi évben tették le. A lap emlékeztet: a kormány 2014-ben indította el a Diplomamentő programot, amely azoknak a nyelvtanulását támogatta, akiknek kizárólag a nyelvvizsga hiánya jelentette az akadályt a diploma átvételéhez, és már nem rendelkeztek tanulói jogviszonnyal. A kezdeményezéssel több mint hatezer diploma megszerzéséhez sikerült hozzájárulni.

Öt nagy nemzeti egészségprogram készül a népegészségügyi cselekvési tervhez kapcsolódva annak érdekében, hogy javuljon a lakosság egészségi állapota – mondta a Magyar Időkben megjelent interjúban az egészségügyért felelős államtitkár. Nagy Anikó határozott célnak nevezte, hogy minden kórházban kiemelt betegbiztonsági kérdésként kezeljék a kórházi fertőzések megelőzését, és arról is beszélt, hogy folytatni kell a béremeléseket. Az egészségügy, az egészségügyi dolgozók 2019-ben is számíthatnak a kormányra – szögezte le Nagy Anikó, és elmondta: folytatni szeretnék a béremeléseket, emellett újabb ösztöndíjrendszerek bevezetését is tervezik, elsősorban a szakápolói területeken. Kezdeményezték egy lakhatási program létrehozását is, amelynek kialakítása folyamatban van.

Külpolitika:

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Nikki Haley megrótta az ENSZ-közgyűlés tagjait, amikor a testület összeült, hogy szavazásra bocsásson egy állásfoglalást, mely elítéli Izraelt a gázai határnál az elmúlt hetekben alkalmazott túlzott erő alkalmazása miatt, a Hamász említése nélkül. “Ez a határozat mindenért Izraelt hibáztatja,” – mondta Haley beszédében, hozzátéve, hogy “a Hamászt még csak meg sem említi”. A közgyűléshez beszélve a szavazás előtt Danny Danon izraeli nagykövet azt mondta, ha a testület támogatja a határozatot, azzal felhatalmazza a Hamászt. “Azért vagyok itt ma, hogy kiálljak egy alapvető jogért, a jogért, mely a világ minden országát megilleti. A jogért, hogy megvédje állampolgárait, – kezdte Danon. Az állásfoglalás, “a nemzetközi közösség azon próbálkozása, hogy megszüntesse alapvető jogunkat a védelemhez”. „Az állásfoglalás támogatásával összejátszanak egy terrorista szervezettel. Az állásfoglalás támogatásával felhatalmazzák a Hamászt,” – mondta. Végül a közgyűlés az eredeti palesztinok által támogatott állásfoglalást fogadta el, 120 igen, 8 nem és 45 tartózkodás mellett. Magyarország tartózkodott a szavazáson. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök megköszönte az Egyesült Államok erőfeszítéseit. “Ami pedig Gázát illeti, a Hamász a felelős az ottani szörnyű helyzetért, a halálesetekért és szenvedésért, amik az elmúlt hetekben zajló erőszakos zavargások miatt történtek.” Ahelyett, hogy javítana a gázai nép életkörülményein “a Hamász a civil palesztin népet élő pajzsként használja az Izrael ellen irányuló szüntelen terrorista háborújához” – tette hozzá.

Izrael-párti konferenciák sorozatát tartották meg Európa nagyvárosaiban, jelentős érdeklődés mellett – írta az israelnationalnews.com. A program során Németország, Finnország és Norvégia nagyobb településein hangzottak el előadások a valós izraeli helyzetről, valamint a Júdeában és a Somronban működő zsidó közösségek életéről. A résztvevők megismerhették a bibliai vidékeken feltámasztott mezőgazdaság termékeit, és tanulhattak a Szentföld és a zsidó nép közötti ősi kötelékről. Külön hangsúlyt kapott a világ közvéleménye által leginkább “megszállt területeknek” nevezett vidék zsidó kézben lévő vállalatainak bojkottja, és az ez ellen való közdelem fontossága. Az előadók kitértek az Európai Unió által pénzelt Izrael-ellenes szervezetek tevékenységére és a különböző terrorszervezeteknek juttatott segélyösszegek felhasználási módjára. Kritika érte az EU-által bőkezűen finanszírozott Palesztin Hatóságot, mely a mai napig magas havi fizetéssel látja el a terroristákat és azok családjait. Az Izrael-ellenes szervezetek nem nézték jó szemmel a programot, számos helyszínen csak rendőri biztosítás mellett lehetett megtartani a rendezvényeket.

Az utóbbi hetekben a gyúlékony anyaggal felszerelt gázai papírsárkányok jelentették az egyik legnagyobb kihívást az izraeli hadsereg számára. Ezzel a fegyverrel már hatalmas területen égették fel az arabok az izraeli szántóföldeket, erdőket és természetvédelmi területeket. Naponta több tucat, de a péntekenként rendezett tömegtüntetések alkalmával akár több száz, gyújtóbombával ellátott papírsárkányt indítanak útjára a Gáza-övezetből. A terroristák folyamatosan fejlesztik a technológiát: újabban héliummal töltött ballonokra kötik fel a gyúlékony- vagy robbanóanyagot, melyek így nagyobb biztonsággal érnek át Izrael területére, hogy ott pusztítást okozzanak. A ballonok gyakran átlátszóak, hogy nehezebben lehessen észrevenni őket, ha pedig valamilyen komolyabb támadó eszközt akarnak átküldeni, akkor két szemeteszsákot illesztenek össze és töltenek fel héliummal – írta a jewishpress.com.

Az Sos Mediterranée civilszervezet Twitter-bejegyzésben közölte, hogy a spanyol partok felé tartó Aquarius a rossz időjárási viszonyok miatt Szardínia felé változtatta meg útvonalát. A római kormány kizárta, hogy a hajó az olasz szigeten köthet ki. Az Sos Mediterranée közlése szerint a hajó Szardínia keleti partja irányába tart a Földközi-tenger nyugati medencéjében tomboló viharok miatt. Egyelőre a sziget partvidéke mentén kíván haladni. Az Aquarius így tud védelmet nyújtani a fedélzetén tartózkodó embereknek, akik számára máskülönben a tengeri út elviselhetetlenné válna: „kimerültek, sokkos állapotban vannak és tengeri betegségben szenvednek” – olvasható a civilszervezet bejegyzésében. Az Olaszország és Spanyolország közti tengerszakaszról jelenleg négy méteres hullámokat jelentenek. Az Aquariust az olasz parti őrség és az olasz haditengerészet egy-egy hajója kíséri. Ezek vették át fedélzetükre a civil mentőhajón eredetileg tartózkodó migránsok többségét, az Aquariuson valamivel több mint százan utaznak. A várandós nőket és betegeket már korábban szicíliai kórházakba szállították.

Addig nem enyhítik az Észak-Korea elleni büntetőintézkedéseket, amíg Phenjan teljesen le nem szereli atomfegyvereit – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Szöulban, dél-koreai és japán kollégáját tájékoztatva az amerikai elnök és az észak-koreai vezető minapi szingapúri csúcstalálkozójáról. Pompeo cáfolta az észak-koreai hivatalos média azon állítását, amely szerint Donald Trump és Kim Dzsong Un a két ország közötti megbékélés lépéseinek fokozatos és egyidejű végrehajtásában állapodott meg. Ezt a phenjani állítást úgy értelmezték azóta, hogy Washington engedményt ad minden észak-koreai lépésre, pedig az Egyesült Államok mindig ragaszkodott ahhoz, hogy Észak-Koreának előbb teljesen, ellenőrizhetően és visszafordíthatatlanul le kell szerelnie atomfegyvereit – magyarázta az amerikai külügyminiszter. Trump elnök egyértelműen elmondta ezt Kim Dzsong Unnak – tette hozzá.

Elmérgesedett Angela Merkel német kancellár és belügyminisztere, Horst Seehofer vitája a menekültügyi szabályozásról, az egyre súlyosabb konfliktus miatt megszakították a szövetségi parlament (Bundestag) ülését, és sajtóértesülések szerint a belügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a kormányfő hozzájárulása nélkül valósítja meg terveit. Horst Seehofer, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke szerint meg kell tagadni a belépést a határon a menedékkérők bizonyos csoportjaitól, elsősorban azoktól, akiket máshol már nyilvántartásba vettek, vagy elkezdték menedékjogi eljárásukat. Angela Merkel, a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke ezt ellenzi, szerinte egyoldalú, nemzeti intézkedések helyett EU-s szintű szabályozást kell kidolgozni.

Rekordra emelkedett Nagy-Britanniában a terrorizmushoz köthető bűncselekmények gyanújával őrizetbe vettek száma az elmúlt pénzügyi évben. A brit belügyminisztérium 26 oldalas statisztikai összesítése szerint a március végével zárult tizenkét hónapban 441 embert vettek őrizetbe terrorizmusgyanúval, 17 százalékkal többet, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban. Ez a legmagasabb éves őrizetbe vételi szám terrorizmushoz kötődő ügyekben azóta, hogy a tárca a 2001. szeptember 11-i amerikai merényletsorozat után elkezdte ennek a statisztikának a rendszeres összeállítását.  A belügyminisztérium összesítése szerint az elmúlt pénzügyi évben őrizetbe vett 441 ember közül 143 (32 százalék) ellen emeltek vádat, közülük 114 (80 százalék) ellen terrorizmushoz közvetlenül kötődő bűncselekmények miatt.

Amennyiben az Európai Bizottság nem állítja le a Varsóval szemben kezdeményezett 7. cikk szerinti eljárást, Lengyelország fontos döntéseket, többek között a közös európai menekültügyi rendszer reformját fogja akadályozni – értesült a Dziennik Gazeta Prawna című lengyel napilap. Az általában jól értesült, független gazdasági napilap egy meg nem nevezett, „a Brüsszellel folytatott párbeszéd hátterét ismerő” forrást idéz. A lap szerint Varsó nem számíthat arra, hogy a jogállamiság lengyelországi helyzetével kapcsolatban az Európai Bizottsággal (EB) folytatott vita hamarosan lezárul. A cikk felidézi: Frans Timmermans, az EB első alelnöke szerdán felszólította a lengyel kormányt, hogy további „sürgős” lépéseket tegyen a Brüsszel által vitatott lengyel bírósági törvények módosítása érdekében. Közben Varsó az eljárás leállítása reményében több, a brüsszeli ajánlásoknak megfelelő változást fogadott már el. A Dziennik Gazeta Prawnát tájékoztató forrás szerint Varsó adott helyzetben „behúzza kéziféket” az uniós fórumon hozandó több fontos döntésben.

Több mint egymillióan érkeztek Venezuelából Kolumbiába az elmúlt 16 hónapban, többségük a gazdasági és politikai válság elől menekült a bogotái kormány által közölt adatok szerint. Az azonosítási eljárások eredménye szerint 442 462 venezuelainak van tartózkodási engedélye, 376 572-nek pedig nincsen. A két kategóriába tartozó venezuelaiak összesített száma 819 034, rajtuk kívül még 250 ezer kolumbiai tért vissza a latin-amerikai országba. Így összesen több mint egymillió ember érkezett Kolumbiába az elmúlt 16 hónap alatt – tudatta közleményében a bevándorlók regisztrálásáért felelős országos katasztrófa-elhárítási hivatal. A bevándorlók között 118 709 gyermek és serdülő van, valamint 34 ezer „őslakos, cigány, karibi eredetű raizal és afrikai eredetű személy” van.

Gazdaság:

A világpolitikában és a világgazdaságban gyors és átfogó változások zajlanak, régi barátságok szakadnak meg, korábban kevésbé valószínűnek tartott érdekszövetségek jönnek létre. Ilyen turbulens időszakban az Európai Unió és Magyarország érdeke is szövetségeket kötni – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásról tartott konferencián, Budapesten. A tárcavezető szerint a szabadkereskedelmi megállapodás azért is fontos, mert Japán amellett, hogy a világ harmadik legerősebb gazdasága, az új, innovatív világgazdasági korszak egyik zászlóshajója is. Hozzátette: az egyezmény révén egy olyan kereskedelmi tömb jön létre, amely a világ GDP-jének negyedét adja.

Az innovációk, köztük a pénzügyi innovációk kiteljesedésének korát éljük, de válság kopogtat a világban, napjainkban azonban az országnak jobbak az alapjai, mint tíz éve, erősebb a szövetségi háló, ami segítséget jelenthet a válság tüneteinek leküzdésében – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank konferenciáján. A jegybank által most kiadott a „Bankok a történelemben: innovációk és válságok” című kötet bemutatásán Matolcsy György kiemelte: senkit ne tévesszen meg, hogy 10 évvel a válság után ma csak az innovációt látjuk, mert a válság is itt van, kopogtat.  Kiemelte: a történelem azt mutatja, hogy a világban mindig voltak pénzügyi központok, Mezopotámia óta. Most az angolszász világból Ázsiába helyeződött át a világ pénzügyi központja, ezt mutatja, hogy a világ vezető 10 legnagyobb bankjából 4 kínai – jelezte Matolcsy György.

Könnyű:

Noha leendő, Városliget melletti otthona még épül, a Néprajzi Múzeum jelenleg is aktívan dolgozik a költözés előkészítésén, miközben nyári programokkal, új kötettel és digitális tartalmakkal is jelentkezik. Granasztói Péter főmuzeológus hangsúlyozta, hogy a Néprajzi Múzeum története szorosan kapcsolódik a Városligethez, hiszen az ott megrendezett milleniumi nagykiállításon jött létre az első néprajzi tárlat 24 magyarországi vármegye tipikus házaival, majd 1906 és 1924 között a (későbbi Petőfi Csarnok helyén állt) Iparcsarnok épületében működött a múzeum. Kemecsi Lajos főigazgató hozzátette: az elmúlt 150 évben nem volt még példa arra, hogy a Néprajzi Múzeum céljaira készült volna épület, most azonban a Liget Budapest projekt keretében kettő is épül: a múzeum jövőbeni otthona az Ötvenhatosok terén, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) a Szabolcs utcában.