Széles az ernyő
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek (Mazsihisz) elnöke beszélt a szervezetben lezajlott vitákról, az ernyőszervezeti létről, valamint szóba került – többek között – a Sorsok Háza projekt is.
Heisler András elmondta, a Budapesti Zsidó Hitközség legutóbbi közgyűlésével kapcsolatban, hogy a BZSH elöljáróságának volt egy kezdeményezése, mely szerint meg akarták nézni, van-e rá lehetőség, hogy a szervezet visszanyerje az önálló egyházi jogosultságát. Az egyházügyi törvény elfogadása előtt önálló volt, a törvény elfogadása óta ezt a jogosítványát a Mazsihisztől származtatottan kapja – tette hozzá az elnök. Ez azt jelenti, hogy a BZSH önállósága, döntési rendszere teljesen szabad, azaz függetlenül és önállóan működik. Arra a felvetésre, mely szerint a Mazsihisz elnöke túlságosan a vidéki zsidóságra figyel, Heisler András azt felelte, ha ez vádként hangzik el, akkor erre csak büszke lehet, majd hozzátette, bevezetett egy rendszert, ahol ő negyedévente készít egy beszámolót a munkájáról, amit a közgyűlés tagjainak küld meg. Itt lehet nyomon követni a munkáját, hogy hol és merre járt, már ezért sem mondhatja senki, hogy bármiféle kampánytevékenységet folytat. Nem csak a vidéki, hanem a budapesti közösségeket is folyamatosan járja az elnök, mindezt fizetés nélkül. Azzal kapcsolatban, hogy valamilyen módon honorálni kellene ezt a tevékenységet, a Mazsihisz vezetője megerősítette, ebbe nem kíván beleszólni, ugyanakkor megegyezte azt is, a Mazsihisz elnöki pozíciója egy teljes embert kíván, ami nem egyszerű, de persze komoly erőt adhat az is, hogy ezt a tevékenységét egzisztenciálisan függetlenül végzi.
A BZSH közgyűlésére visszatérve Heisler András elmondta, a szervezet közgyűlése végül nem szavazta meg az önálló egyházi státusszal kapcsolatos előterjesztést, az elnök, aki ezen az összejövetelen egyszerű küldöttként volt jelen hozzátette, nagyon rossz lett volna, ha megszavazzák az elöljáróság előterjesztését, mert ez komoly politikai kockázatokat hordozott volna megában. Arra a kérdésre, hogy ez a „nyugalmi” állapot meddig marad fenn, várhatók-e újabb előterjesztések a BZSH részéről, Heisler András elismerte, neki vannak feszültségei a fővárosi hitközség elöljáróságával, a véleménykülönbségek arra vannak – tette hozzá, hogy azokat megvitassák. A BZSH közgyűlésed után pár nappal a Mazsihisz is közgyűlést tartott, ahol örömmel vették tudomásul a fővárosi szervezet küldötteinek a döntését, persze ott is voltak viták, ami természetes, de végül nagy többséggel vették tudomásul a BZSH döntését. Heisler András a párbeszéd fenntartása érdekében összehívta a BZSH és a Mazsihisz vezetőségének az együttes ülését, ahol a tervei szerint nyíltan lehetne beszélni a közelmúlt problémáiról.
A Rumbach utcai zsinagóga felújítása kapcsán, amelyhez a magyar kormány nyújtott jelentős támogatást az elnök elmondta, a felújítási munkálatok elindultak, az építészeti munkát a terveknek megfelelően ennek az évnek a végéig be fognak fejeződni, ezt követi majd a belsőépítészeti rész, valamint az épületben lévő kiállítás, a felszerelések kialakítása. Ahogy már azt korábban meghatározták, hármas funkciója lesz a Rumbach utcai zsinagógának, lesz egy szakrális tér, amit bármikor lehet használni, de ez a tér lehet majd használható kulturális eseményekre is. Lesz egy kiállítási funkciója is, ahol a zsidó-nem zsidó együttélésről lesz egy kiállítás, de mellette lesznek időszaki kiállítások is. Itt lehet majd találkozni a közösségi funkcióval is, hiszen a zsinagóga öt emelete erre lehetőséget ad, az, hogy ez miként valósul majd meg, még nem lehet tudni.
A zsidó civil szervezetekkel kapcsolatban Heisler András elmondta, valóban nehéz helyzetben vannak a civil szervezetek, mindegyikül forráshiánnyal küszködik, nem beszélve arról, hogy ki kellett költözniük a Bálint Házból, ahol eddig voltak, miután az épület hasznosítása jelenleg is zajlik a Mazsihisz és a Joint között, de addig is sikerült a civileknek elhelyezést biztosítani.
A Mazsihisz jövőjéről, jövőképéről az elnök elmondta, az lenne a fontos, hogy a szervezet ernyője minél szélesebb legyen, igaz az is, hogy vannak, akik másként gondolják, ami nem jelenthet problémát, hiszen erről is kell párbeszédet folytatni. Egy biztos, az Alapszabály az változatlan, vannak új jelentkezők is, a hétvégi közgyűlésen például felvették a Budakörnyéki Zsidó Hitközséget a tagjaik közé.
A fővárosba tervezett, de még meg nem valósult csepeli zsinagógával kapcsolatosan Heisler András megjegyezte, ez a BZSH elöljáróságához tartozik, neki kell intézni a zsinagóga ügyét.
2019-ben Budapest rendezi az Európai Maccabi Játékokat, ám egyes tudósítások szerint semmilyen előrelépés nem történt, az építkezések meg sem kezdődtek. Ennek kapcsán a Mazsihisz elnöke elmondta, a magyar kormány egy jelentős összeggel, több mint kétmilliárd forinttal támogatta a játékok megszervezését. A tervek szerint a játékokat egy a Józsefvárosban található majdani sportkomplexumban rendeznék meg, persze csak akkor, ha ezek időben elkészülnek. Ám ez nem a szervezők kompetenciája, hanem a kormányé, úgy néz ki, hogy a kormányzat is igyekszik. Amennyiben ennek a komplexumnak az elkészülte illeszkedik az Európai Maccabi Játékok időpontjával, akkor egy helyszínen lehet megrendezni azt, ha nem, úgy a főváros több pontján lesznek a versenyek.
A múlt években sokat szerepelt a hírekben a Sorsok Háza, amellyel felépülte után sem történt semmi, jelenleg üresen áll az épület. Heisler András megerősítette, nagyon fontos lenne, hogy történjék ott valami, a Mazsihisz változatlanul annyit kér, hogy a kiállítás történelmi hitelessége megfelelő legyen. Ezt jelezte a Mazsihisz elnöke a miniszterelnöknek is legutóbbi találkozójukon, amelyet még a választás előtt tartottak meg.
