A BreuerPress és a HetiTV hírei 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet a Fidesz pénteki, székesfehérvári kampányzáróján – közölte a város fideszes polgármestere. Cser-Palkovics András közölte, nagyon komoly érdeklődés mutatkozik az esemény iránt: a városból, a megyéből, az egész országból és országhatáron túlról is jelezték már többen is, hogy részt kívánnak venni a rendezvényen. A Városház tér és környéke biztosan megtelik a másfél órás program idejére – tette hozzá. A városvezető elmondta, hogy a kampányzáró eseményen beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök, Vargha Tamás (Fidesz-KDNP) képviselő-jelölt házigazdaként szól majd az egybegyűltekhez, míg a város nevében ő mond köszöntőt. Megjegyezte, hogy elképzelhető egy meglepetésvendég felszólalása is, de az még egyeztetés alatt van.

 

A polgári Magyarország a Fidesz legidőtállóbb és legfontosabb célkitűzése. Ez jelenti annak a nemzeti önazonosság-tudatnak a megőrzését, amelyért sokat küzdöttek az ország történelmében és az elmúlt években, de jelenti azt a nyugati életszínvonalat is, amelyhez szeretnének felzárkózni – nyilatkozta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a Demokrata című hetilapnak. A kormánypárti politikus azt hangoztatta: a 2010 óta elért eredmények különösen megsüvegelendőek az után az „államcsőd” után, amelybe a szocialista kormány vezette az országot. A legnagyobb teljesítménynek azt nevezte, hogy ma 740 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010-ben. Ebből nagyjából 600 ezer piaci munkahely, 140 ezren vannak még a közmunkaprogramban. Az is jól látszik – tette hozzá Gulyás Gergely -, hogy ez utóbbi szám radikálisan csökken, mert a közmunkaprogramban részt vevőknek is megnyílt a lehetőség arra, hogy a piacon találjanak állást.

 

Egyéni országgyűlési képviselőjelöltek visszaléptetését jelentette be az MSZP-Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt. A megállapodás szerint Budapest két választókörzetében az Együtt jelöltje javára lép vissza az MSZP-Párbeszéd és a DK. A csepeli választókörzetében Szabó Szabolcs, míg a XVI. kerületben Vajda Zoltán marad a jelölt. Az Együtt visszalépteti a jelöltjeit az MSZP javára a főváros a III. kerületében, a XX. kerületben és a XXII. kerületben, valamint Nyíregyházán, Debrecenben és Szigetszentmiklóson. A DK javára lépnek vissza az Együtt jelöltjei Budapesten a II., a XII. és a XI. kerületben, továbbá Győrben és Dunakeszin. Bejelentette visszalépését V. Naszály Márta, az MSZP-Párbeszéd belvárosi jelöltje is Csárdi Antal LMP-s politikus javára.

 

Az MSZP-Párbeszéd mindenkinek elérhető és minden gyermeknek a felemelkedéshez esélyt jelentő iskolarendszert hozna létre április 8-a után – közölte a két párt közös miniszterelnök-jelöltje. Karácsony Gergely – miután szakszervezeti vezetőkkel, oktatáskutatókkal és a Tanítanék mozgalom képviselőivel egyeztetett – azt mondta, olyan oktatási reformot hajtanak végre, amely a gyerekeknek, a szülőknek és a pedagógusoknak is jó lesz. Hozzátette: csökkentik a diákok és a pedagógusok terhelését; negyedével csökkentik, valamint átalakítják a tananyagot. A Párbeszéd társelnöke azt mondta, újra kinyitják a felsőoktatás kapuit, ingyenessé teszik az első diplomát, növelik a gimnáziumi férőhelyeket. Karácsony Gergely szerint mindehhez jobban megfizetett pedagógusokra van szükség, ezért vállalják, hogy a jelenlegi költségvetési ráfordításokat legalább 30 százalékkal emelik.

 

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint szervezetten és tömegesen lehet csalni a határon túli magyarok levélszavazataival. A párt azt ígéri, ha kormányra kerül, utólag egyenként ellenőrzi ezeket a voksokat. A DK ügyvezető alelnöke azt mondta, hogy a Délvidéken például a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) „szegődött a Fidesz zsoldjába”. Molnár Csaba helyi sajtóhírek alapján közölte: a szervezet aktivistái járják az országot, hogy „segítsenek” a szavazólapok kitöltésében, de eközben arra buzdítják a választókat, hogy voksoljanak a Fideszre. A kampányfőnök arra is kitért, hogy a szavazatok leadása után a VMSZ több vajdasági magyart is megkeresett azzal, hogy miért nem a Fideszre voksolt. Ehhez viszont ki kell nyitni a borítékokat, bár sokszor még erre sincs szükség: a szervezet aktivistái ugyanis azt kérik a helyi magyaroktól, hogy ne ragasszák le a borítékaikat – tette hozzá.

 

Ősszel elindulhat az országos vastagbélrákszűrés – értesült a Népszava, amelynek Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke elmondta: szeptember-október hónapokban már elérhető lesz a gyógyszertárakban az egységdoboz, amelyben benne lesznek a mintavételhez és annak továbbításához szükséges eszközök. Az otthon levett mintát laborba kell küldeni, ahol azt vizsgálják, van-e daganatra utaló vérnyom, és erről a leletet elküldik a háziorvosnak. A tervek szerint ősztől a regionális szűrőközpontok értesítenék az 50-70 éveseket, hogy vegyék át a vastagbélrákszűréshez szükséges csomagjukat a háziorvosoknál vagy a patikákban. A jövő év végéig 2,4 millió ember kaphat levelet – tette hozzá a lap.

 

Külföld:

 

Oroszország kiutasított egy magyar diplomatát válaszul arra, hogy a Szkripal-üggyel kapcsolatban, a Nagy-Britanniával való szövetségi szolidaritás jegyében Magyarország kiutasított egy orosz diplomatát. Az orosz külügyminisztérium honlapján megjelent közlemény szerint a tárcához bekérették Balla János moszkvai nagykövetet, akinek tiltakozó jegyzéket nyújtottak át. A dokumentum értelmében Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánította az orosz fővárosban működő magyar nagykövetség egyik munkatársát „válaszul Magyarország barátságtalan és megalapozatlan követelésére” egy orosz diplomácia alkalmazott kiutasítása ügyében „Nagy-Britanniának a +Szkripal-ügyben+ Oroszországgal szemben megfogalmazott, bizonyítatlan vádjai alapján”.

 

Hidegháborús helyzetet idéz a Szkripal-ügy, annak ellenére, hogy teljes bizonyossággal nem állítható, hogy Oroszország a felelős az egykori orosz kettősügynök és lánya megmérgezéséért – mondta Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő. Az ügy miatt tömegesen utasítják ki az orosz diplomatákat a nyugati országokból, még a hidegháború alatt sem volt annyi kiutasítás, mint napjainkban – tette hozzá. Elmondta: Moszkva 23 nagykövetet rendelt be, hogy tiltakozó jegyzéket adjanak át a kiutasítások miatt. A kiutasításban érintett Magyarország is, de a nagykövetet nem hívták meg Moszkvába. „Nem lepődnék meg, ha a NATO-tagállamok megegyeztek volna a visszahívandó diplomaták számáról” – közölte a szakértő, egyetértve az orosz külügyminiszter korábbi nyilatkozatával, amely szintén a NATO-nak tulajdonítja a visszahívásokat. A szakértő szerint ha nem is Oroszország a felelős, akkor is biztos, hogy állami felek mozgatják a szálakat.

 

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter szeretné, ha a Nyugat nem problémaként kezelné Közép-Európát, és a felek jobban odafigyelnének arra, amit a másik mond – a politikus erről a Lidové Noviny-nek adott interjújában beszélt. „Számomra nagyon fontos, hogy megszűnjön Közép-Európa problémaként való kezelése. A visegrádi négyes (V4) ma olyan helyzetben van, hogy a nyugat-európai sajtóban problémának minősítik. Be kell bizonyítanunk, hogy ez nem így van” – mondta Lajcák. „Csehország és Szlovákia az európai témákban közös hullámhosszon volt. Különösen abban az időben, amikor a lengyelek és a magyarok ellen kifogások fogalmazódnak meg, demonstrálnunk kell, hogy a cseh és a szlovák társadalom európai. Hogy a V4 a gazdasági növekedés motorja” – fejtette ki a miniszter.

 

Az Öt Csillag Mozgalmat (M5S) vezető Luigi Di Maio a kormányalakítási tárgyalások kezdete előtt jelezte: nem hajlandó koalícióra lépni Silvio Berlusconi Hajrá Olaszország (FI) nevű pártjával. A populista, elitellenes M5S eddig azt mondta, hogy bárkivel kész egyeztetéseket folytatni. A La7 tévécsatornának adott interjújában Di Maio kiemelte: szívesen tárgyalna a balközép Demokrata Párttal (PD), de kihagyná ebből annak korábbi vezetőjét, Matteo Renzit, valamint a radikális jobboldali Ligával is kész a párbeszédre. „Kormányszerződés létrehozását javasoljuk a németekéhez hasonlóan” – mondta az M5S-t vezető politikus. „Ami ebben le van írva, ahhoz tartjuk magunkat, ami pedig nincs, azzal nem foglalkozunk” – tette hozzá.

 

Ünnepi beszédben emelt szót az antiszemitizmus ellen Theresa May – olvasható a Jerusalem Post írásában. A miniszterelnök szerint a peszách nagyszerű lehetőség a brit állampolgárok számára, hogy megemlékezzenek arról a „hihetetlen és tartós hozzájárulásról, amit a zsidó közösség adott az országnak az élet minden területén”. „Mózes utódai kénytelenek szembenézni a gyűlölettel, diszkriminációval és erőszakkal” – festett lesújtó képet May. „Ez egy olyan helyzet, ami napjainkig tart – és azt kell mondanom szomorúan, hogy itt, Nagy-Britanniában is” – tette hozzá. A brit miniszterelnök arról is említést tett, hogy az eddigi munkája során folyamatosan próbált szembeszállni a zsidóságot érő gyűlölettel. A közösség védelmének biztosítása mellett az oktatáson keresztül, valamint egy Nemzeti Holokauszt Emlékmű felállításával is erre törekszik.

 

Gazdaság:

 

A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. a decemberi előrejelzését megtartva, a GDP 4 százalékos bővülését várja 2018-ban, inflációs prognózisa sem változott, a decemberi előrejelzéséhez hasonlóan, 2,5 százalékos pénzromlást vár 2018-ban. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója elmondta: a nemzetgazdasági beruházások a tavalyi 17 százalékos növekedés után szerényebb ütemben, de még mindig jelentősen, 10 százalék körüli mértékben bővülnek 2018-ban. Hozzátette: a decemberi várakozásukhoz képest, az akkori 3,7 százalékos ütemről, 4,5 százalékra növelték az idei magánfogyasztásra vonatkozó előrejelzésüket.