A BreuerPress és a HetiTV hírei
Izrael letett arról a tervéről, hogy visszatoloncoljon több tízezer afrikai illegális bevándorlót, és megállapodott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának hivatalával (UNHCR), hogy közülük több mint 16 ezret nyugati országok fognak átvenni. A további mintegy 26 ezer ember, akik közül sokan menedékjogért folyamodtak, oltalmazotti státuszt kap, és engedélyezik nekik, hogy még legalább öt évig Izraelben maradjanak – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala. Netanjahu későbbi nyilatkozatában Kanadát, Olaszországot és Németországot említette, mint amelyek hajlandók több ezer afrikai migránst befogadni. Ez egy kivételes megállapodás az ENSZ főbiztosa és Izrael állam között, amellyel 16 250 embert visznek ki olyan fejlett országokba, mint Kanada vagy Németország és Olaszország. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa ezzel járul hozzá a megoldáshoz, szervezi, sőt finanszírozza az áttelepítést – jelentette ki nyilatkozatában a miniszterelnök.
Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnököt újraválasztották a szavazatok 97,08 százalékával, szinte ugyanolyan arányban mint az előző, négy évvel ezelőtti elnökválasztáson – derült ki a végleges választási eredményekből. A választási részvétel 41,05 százalékos volt – közölte Lasín Ibrahim az országos választási hatóság vezetője. A részvételi arány annak ellenére lett ilyen alacsony, hogy a háromnapos, múlt heti választási folyamat során az illetékesek megfigyelők szerint a lehető legtöbb embert próbálták szavazásra bírni. Szíszinek csak egy vetélytársa volt, Músza Musztafa Músza – maga is buzgó támogatója a hivatalban lévő elnöknek -, miután januárban az összes komoly ellenzéki jelölt kényszerűen leállította kampányát. Músza a hivatalos végeredmény szerint a voksok alig 2,92 százalékát kapta. Az elnök fő kihívóját letartóztatták, kampányfőnökét megverték, míg más jelöltek maguktól visszaléptek, megfélemlítésre panaszkodva. Szíszi azt állította, hogy ő több ellenjelöltet szeretett volna, és nincs köze a visszalépésekhez.
Nem szeretné, ha a Belvárosban visszalépne az LMP-s Csárdi Antal – jelentette be az LMP kormányfőjelöltje a Hír TV Egyenesen című műsorában. Szél Bernadett szerint nem jó, hogy az egyezkedésről szól a kampány utolsó hete, ők ezért már korábban meg akartak állapodni. A Belvárosban ettől függetlenül a saját jelöltjüket tartják a legesélyesebbnek. Ugyanakkor azt nem zárta ki, hogy lesznek még visszalépésesek, de azt mondta, a legrosszabb, ha erről a médiában üzengetnek egymásnak.
Magyarországon több mint félmillióan támogatták a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezést (Minority SafePack), amelynek aláírási határideje április 3-án jár le – mondta a Rákóczi Szövetség főtitkára. Csáky Csongor közölte: azt gondolják, ez egy sikertörténet, hiszen mind az online, mind a papíralapú aláírások száma szépen növekedett az elmúlt napokban is. Hozzátette: úgy becsülik, a magyarországi aláírások száma 550-600 ezer lesz majd, az európai össz-aláírásszám elérheti az 1,2 milliót. Ez azt jelenti – folytatta a főtitkár -, hogy kellő tartalék lesz az aláírásokban, amikor a nemzeti hatóságok ellenőrzik azok hitelességét. A számokból az látszik, hogy az egymillió szükséges aláírás biztosan meglesz – jelentette ki.
Amennyiben a kormány bizalmat kap április 8-án a folytatásra, a családpolitika minden eddigi vívmányát megőrzik, sőt számos előrelépésre is lehetőség van – mondta Novák Katalin Szentendrén a Skanzen családi húsvéti rendezvényén, ahová családjával látogatott ki. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára kiemelte: a családi adókedvezménynek, a családi otthonteremtési programnak, a gyed-extrának, a munka és a család közötti egyensúly megteremtését segítő intézkedéseknek, a Nők 40 programnak köszönhetően olyan stabilitás és olyan erős családpolitika alakul ki, amelyre hosszú távon is számíthatnak, akik még családalapítás előtt állnak.
Vona Gábor még mindig nem tisztázta, hogy miért tart kapcsolatot egy szélsőséges fegyverkereskedővel – mondta a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője. Halász János emlékeztetett: „a napokban a Jobbik és egy újabb terrorszervezet újabb kapcsolatára derült fény”. Vona és pártja egy szélsőséges fegyverkereskedővel bukott le, a Jobbik hivatalosan is fogadta az Országházban azt a fegyverkereskedőt, akit végül a német ügyészség kérésére a magyar Terrorelhárítási Központ fogott el – mondta a kormánypárti politikus. Halász János szerint Vona Gábor máig nem tisztázta ezt az ügyet sem, ahogy az iszlámhoz, illetve egyéb szélsőséges szervezetekhez fűződő kapcsolataira, a Szürke Farkasokkal és a Celebivel való barátságára sem adott magyarázatot.
Kormányváltás után az egészségügy azonnali rendbetételét ígéri Szabó Tímea, az MSZP és a Párbeszéd III. kerületi jelöltje, akit a Demokratikus Koalíció is támogat. Szabó Tímea, a III. kerület Óbuda-Békásmegyer jelöltje elmondta: amikor az embereket a problémákról kérdezik, mindig az egészségügyet említik elsők között. Nagy gondot okoznak például a várólisták, nem csak a műtéteknél, a járóbeteg-ellátásban is vannak hosszú várólisták – emelte ki a politikus, hozzátéve: előfordul, hogy akár 4-5 hetet kell várni egy EKG-vizsgálatra. A Párbeszéd társelnöke kiemelte: már április 9-én megteszik az első lépéseket, szervezéseket, amelyekkel „talpra állítják az egészségügyet”.
Az LMP szerint a Fidesz kormányzása alatt teljesen leépítette a természet- és környezetvédelem szempontjait. Schmuck Erzsébet LMP-s országgyűlési képviselő elmondta, az elmúlt évek szép makrogazdasági mutatói mögött komoly szerkezeti problémák állnak, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a magyar gazdaság hosszú távon fenntartható módon fejlődhessen. Kiemelte, a Fidesz politikája a rövid távú gazdasági érdekeket szolgálja, és eközben figyelmen kívül hagyja például az emberek egészséges környezethez való jogát. Az LMP ezen változtatva, kormányra kerülése esetén visszaállítaná az önálló környezetvédelmi minisztériumot, megerősítenék a környezetvédelmi hatóság jogköreit, és javítanák a nemzeti parkok működési feltételeit – sorolta.
A Medián 1200 főt kérdezett meg, és orrhosszal ugyan, de V. Naszályi Márta lett a legesélyesebb jelölt. Ezért én tartom magam az ígéretemhez, vállalom a felelősséget, és visszalépek V. Naszályi Márta javára a Budapest 1-es választókerületben – írja közösségi oldalán Fekete-Győr András. A sok ezer választókerületi szimpatizánsomat pedig arra kérem: ne csüggedjetek, így lesz jó mindannyiunknak, a listán pedig szavazzatok a Momentum-generációra! Listavezetőként azért fogok dolgozni, hogy ne kelljen innen elmenni, és hogy érdemes legyen hazajönni.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) keddtől ellenőrzi a beérkezett levélszavazatok választót azonosító nyilatkozatait. Eddig csaknem háromezer levélszavazatot adtak le, ebből 818-at külképviseleteken; 2070 szavazatot levélben juttattak vissza az NVI-hez. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak az országgyűlési választáson, amennyiben március 24-éig felvetették magukat a névjegyzékbe. Az NVI-hez az első levélszavazatok március 26-án érkeztek meg. A Kárpát-medencében lévő külképviseletekről a tervek szerint a szavazás előtt legalább egyszer hazaszállítják az urnában lévő szavazatokat, hogy az NVI elvégezhesse a szavazók ellenőrzését.
Ötven határsértőt tartóztattak föl péntektől vasárnapig az ország területén a rendőrök. Pénteken 32, szombaton hat, vasárnap 12 jogellenesen az ország területén tartózkodó külföldit tartóztattak fel, állítottak elő és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron az egyenruhások. A 2017. március 28-tól hatályos jogszabályok alapján a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején a rendőr az ország területén feltartóztathatja és visszakísérheti a határzárhoz a jogellenesen itt tartózkodó külföldit, ha nem merült föl bűncselekmény elkövetésének gyanúja. Az elmúlt héten az ország területén összesen 84 migránst tartóztattak föl és kísértek vissza a rendőrök. A megelőző héten – március 19-től 25-ig – ez a szám 33 volt – derül ki a rendőrségi összesítésből.
Külpolitika:
Fel kell tárni a német iskolákban jelenlévő antiszemitizmus valódi mértékét, és a zéró tolerancia elve alapján következetesen fel kell lépni ellene – mondta a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának vezetője. Volker Kauder a Welt am Sonntag című lapban kiemelte, hogy nincsenek adatok a közoktatásban tanulók körében jelenlévő antiszemitizmusról, ezért be kell vezetni, hogy a tanároknak valamennyi esetet jelenteniük kell az iskola vezetésének. A bejelentéseket alapján pontos képet kell alkotni az antiszemitizmus jellemzőiről és okairól, mert megbízható adatokra van szükség, hogy a kulturális miniszterek – a tartományi hatáskörbe tartozó közoktatásért felelős tárcavezetők – átfogó intézkedéseket tudjanak mérlegelni. Helyben, az érintett iskolák szintjén pedig minden egyes esetet következetesen meg kell torolni, amire kellő nagyságú mozgásteret biztosítanak az iskolai fegyelmi szabályzatok – mondta a CDU-s politikus.
Washingtoni találkozót javasolt Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyinnak kettejük március 20-i, még a diplomaták kölcsönös kiutasítását megelőző telefonbeszélgetése alkalmából, de a csúcs előkészítése még nem kezdődött meg – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója Moszkvában. „Amikor elnökeink telefonon beszéltek egymással, akkor Trump azt javasolta, hogy találkozzanak Washingtonban” – mondta újságíróknak Usakov, hozzátéve, hogy „maga Trump tett javaslatot egy ilyen találkozóra”. A tanácsadó szerint konkrét időpontról nem esett szó. Hangot adott reményének, hogy „ha minden normálisan alakul”, akkor az amerikaiak „nem tagadják meg a csúcs megrendezésének megtárgyalására vonatkozó javaslatukat”.
Nem Oroszországtól függ, hogy milyen messzire mehet el a diplomaták kölcsönös kiutasítása, ebben a kérdésben a Nyugatnak kell (elsőként) leállnia – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Lavrov rámutatott, hogy Moszkva a továbbra is a kölcsönösség elve alapján fog eljárni. Megismételte kormánya álláspontját, amely szerint Oroszországnak nincs köze Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya megmérgezéséhez. Az orosz diplomácia vezetője szerint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok és néhány más, őket „vakon követő ország, teljesen elvetette az illendőséget és a nyílt hazugsághoz, a nyílt dezinformációhoz folyamodott” Oroszországgal szemben.
Egy isztambuli bíróság letartóztatási parancsot adott ki a Cumhuriyet című török kormánykritikus napilap Németországban élő korábbi főszerkesztője, Can Dündar ellen, egyúttal arra kérte a török kormányt, hogy helyeztesse a férfit az Interpol vörös körözési listájára, és kezdeményezze Dündar kiadatását – jelentette az Anadolu állami hírügynökség. Dündar a bírósági döntésre vonatkozó reakciójában úgy fogalmazott, hogy „Törökország nemzetközi szinten leégeti magát”. Hozzátette: „az Interpol nem hallgat ezekre a megkeresésekre, mert tudja, hogy Ankara kit milyen céllal akar letartóztatni. Tisztában vannak vele, hogy ebben az esetben az újságírás ellen folyik eljárás.” A férfi 2015 februárjában lett az újság főszerkesztője. A vád szerint államtitkokat szivárogtatott ki, amikor 2015 májusában a Cumhuriyet részleteket közölt arról, hogy a török állam 2014 januárjában fegyvereket küldött Szíriába.
Raimonds Vejonis lett elnök aláírta az oktatási reformra vonatkozó jogszabályt, amelynek értelmében a kisebbségi iskolákban bevezetik a lett tannyelvű oktatást. „A középiskolában a lett nyelven történő oktatás egyforma lehetőségeket biztosít az egész ifjúság számára a minőségi képzéshez és a lettországi élethez, hogy itt tanuljanak tovább és dolgozzanak. Ez egységesebbé teszi a társadalmat és erősebbé az államot” – vélekedett Raimonds Vejonis. Az államfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gyermekeknek a jövőben ugyanúgy lehetőségük lesz a nemzeti kisebbségekkel, azok önazonosságával és kultúrájával kapcsolatos tárgyakat az anyanyelvükön tanulni, támogatni a saját gyökereiket és sokoldalúan fejleszteni a személyiségüket.
Valamennyi mérvadó amerikai közvélemény-kutató intézet szerint növekszik Donald Trump elnök népszerűsége. A chicagói székhelyű RealClearPolitics portál, amely közvélemény-kutatási adatokat és elemzéseket közöl, összevetette a 15 legfontosabb amerikai intézet felméréseit. Ezekből az derül ki, hogy Donald Trump elnök elfogadottsága lassan, de folyamatosan erősödik. A Pew intézet március 7. és március 14. közötti időszakban végzett mérése szerint 42 százalékos volt az elnök népszerűsége, ugyanezt az arányt mérte a New York-i Marist főiskola közvélemény-kutatója. Az NBC televízió által készíttetett felmérés ugyanezen időszakban 43 százalékos népszerűséget mutatott ki. A március 18. és március 21. közötti napokban pár százalékponttal ugyan, de tovább emelkedett az elnök elfogadottsága. Noha a Gallup 39 százalékot mért, a CNN hírtelevízió és az RRSS közvélemény-kutató közös felmérése 43 százalékot mutatott, a Reuters hírügynökség és az Ipsos 44 százalékot, a Fox televízió 45, a Rasmussen pedig 46 százalékot.
Donald Trump amerikai elnök közölte: lezártnak tekinti az Egyesült Államokba illegális bevándorlóként érkezett, de már ott felnőtt, úgynevezett DACA-fiatalok helyzetéről folyó vitát, és nem legalizálja e fiatal bevándorlók státusát. Az elnök, aki szokása szerint Twitter-bejegyzésben tudatta álláspontját, megjegyezte azt is, hogy az amerikai-mexikói határon a helyzet egyre veszélyesebb. Trump, miután boldog húsvétot kívánt, leszögezte, hogy a határövezetben a határőrök „a nevetséges liberális (demokrata) törvények miatt” nem tudják megfelelően ellátni a munkájukat. A Mexikó felől érkező illegális bevándorlókra és kábítószer-kereskedőkre célozva Trump azt írta: „karavánokban jönnek, a republikánusoknak be kell vetniük a nukleáris megoldást, hogy most kemény törvényeket fogadjanak el”. Majd hozzátette: „Nincs többé DACA-egyezség!”.
Határozatlan idejű sztrájkba kezdenek a francia vasutasok a kormány reformja ellen, és az Air France légitársaság dolgozóinak egy része is munkabeszüntetést hirdet fizetésemelést követelve. Az elmúlt hónapok eredménytelen szakszervezeti megmozdulásai után a vasutasok erélyesebben kívánnak fellépni, és határozatlan idejű sztrájkot hirdetnek: az elképzelésük szerint június végig tartó megmozdulás meghosszabbításáról és tartalmáról a kormány és a közvélemény reakciói alapján 2-5 naponként fognak dönteni. A 140 ezer embert foglalkoztató, közel 50 milliárd eurós adósságot felhalmozott francia állami vasúttársaság (SNCF) reformja és modernizációja Emmanuel Macron államfő egyik legnagyobb feladatának ígérkezik, 1995 óta szinte mindegyik kormány megpróbálkozott vele, de a szakszervezeti tiltakozások nyomán feladta.
Gazdaság:
Importvámokat vezetett be Kína bizonyos amerikai termékekre, válaszul az új amerikai importvámokra, ezek hétfőtől hatályosak is – jelentette be a pekingi pénzügyminisztérium, miután kínai tisztségviselők már hetek óta figyelmeztették az Egyesült Államokat, hogy nem maradnak tétlenek a két ország közötti kereskedelmi vitában. Nyolc amerikai importárura – köztük a sertéshúsra – 25 százalékos, további 120 termékre pedig – köztük gyümölcsökre – 15 százalékos vámot vetnek ki. Kína már korábban bejelentette, hogy hárommilliárd dollárnyi amerikai importtermékre tervez vámot kivetni.
Az indulás, 2016 januárja óta 11,2 milliárd forint összegű családi otthonteremtési kedvezmény (csok) támogatást folyósított a K&H az ügyfeleinek – közölte a pénzintézet annak kapcsán, hogy könnyebbé vált a csok támogatások igénylése március 15-től. Március 15-től az egyik legfontosabb változás, hogy az igénylőknek nem kell minden szükséges igazolást beszerezniük, elég csak nyilatkozniuk arról, hogy jogosultak a támogatásokra. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára ez év március elsején elmondta: a családi otthonteremtési kedvezménnyel 68 ezer családnak, nagyságrendileg 270 ezer embernek mintegy 190 milliárd forinttal tudtak eddig segíteni az otthonteremtésben.
Könnyű:
Egy héttel elhalasztotta az indulást a világ legmagasabb hegycsúcsára Kami Rita nepáli hegyi vezető, aki új világrekordot akar felállítani a Mount Everest 22. megmászásával. A 48 éves serpa az eredeti tervek szerint április 1-jén vágott volna neki a 8848 – más mérések szerint 8850 – méter magas hegycsúcs akklimatizációs időszakokkal tűzdelt meghódításának, de az expedíciós csapat összetételében történt változások miatt elhalasztották az indulást. A jelenlegi – 21-es – rekordot két honfitársával, a híres Apa serpával és Phurba Tasi serpával tartja a hegymászó. Az újabb rekordkísérletről Kami Rita azt mondta, történelmet szeretne írni, és dicsőséget akar szerezni a serpa közösségnek és a hazájának is. A serpa hangsúlyozta, hogy a végső menetrend az időjárástól függ, de úgy véli, hogy május 15. és 29. között feljuthatnak a csúcsra.
Kutyaformájú kenyértől óriási aranyozott kutyaszoborig számtalan kiállítási tárgy idézi meg a tacskót egy, a németországi Passauban húsvéthétfőn megnyílt múzeumban, amelyet teljes egészében a német eredetű vadászkutyának szenteltek. A dóm közelében található 80 négyzetméteres múzeumban két büszke tacskótulajdonos, Seppi Küblbeck és Oliver Storz virágárus évtizedek alatt összehozott, több mint 2000 darabból álló gyűjteménye kapott helyett, köztük porcelánfigurák, plüsskutyák, tacskómotívumos metszetek, tacskót ábrázoló bélyegek és egyéb hasonló kutyás „ereklyék”. A tacskó egyaránt megjelenik vadászkutyaként, házikedvencként, a bajor kedélyesség szimbólumaként, játékszerként, karácsonyi dekorációként vagy olimpiai kabalaként. (Az 1972-es müncheni nyári olimpiai játékok hivatalos kabalája egy tacskó, Waldi volt.)
