500 ötszáz év alatt megtapasztaltuk, valóban erős vár a mi Istenünk

Gáncs Péter evangélikus püspök beszélt Húsvétról, az evangélikus szokásokról, de szóba került, hogy egy lelkész soha nem mehet nyugdíjba.

 Nagypéntek előtt a katolikusoknál már nem kongnak a harangok, mi történik az evangélikusoknál?

Nálunk is vannak külső jelei annak, hogy ez egy különleges ünnep. A Deák téri templomban,  ahol én szolgálok, a hatalmas oltárképet már csütörtökön letakarjuk, nincs szín, nincs virág az oltáron, az  teljesen üresen áll. Ez így van egészen szombat estig, a nagy húsvéti feltámadásig.

Milyenek  a húsvéti szokások az evangélikus templomokban?

Ha egy mostani hasonlattal élek, az egész hetet úgy tekintjük, mint egy repülőgépet, amely felszálló pályán áll.  Az idei virágvasárnap is nagyon szép volt a Deák téren, aznap este a János passiót hallgattuk Bachtól, és hirdettem igét.  Hétfőtől szerda estig van igehirdetés, csütörtökön úrvacsora. Az Úrvacsorával emlékezünk Jézus utolsó vacsorájára, Széder estéjére. Egyébként már mi is szerveztünk teljes Széder estét a Deák téren, hogy jobban megértsük az  Úrvacsora ószövetségi gyökereit. Több olyan gyülekezetünk van, ahol létezik ez a kettősség .Elkezdődik a Széder este, amely később az úrvacsorai szertartásalfolytatódik.  Még olyan gyülekezet  is van, ahol a katolikusokra jellemző lábmosási szertartást is bemutatják.

Ez  a helyi lelkésztől függ?

Igen, meg attól, hogy mennyire szeretné más felekezetek szertartását átvenni. Nálunk a lelkészek megélhetik a maguk kreativitását. Visszatérve a hétre, a Nagypéntek az evangélikusok számára kiemelt ünnep, hálásak vagyunk, hogy ez a nap munkaszünet. Ezen a napon, mint mondtam, minden fekete, mi elolvassuk Jézus passióját. Nagyszombaton ismét másként ünnepelnek a közösségek. Én sokáig voltam Nagytarcsán, ott szombaton a temetőben volt egy nagyon szép ünnep. A Deák téri templomban Nagyszombat este ismét bemutatjuk a János passiót. Van egy új szokás is, mely szerint Húsvét hajnaltól,  napfelkeltekor  tartunk istentiszteletet, így éljük meg a feltámadást.

Amikor a közösség felé fordul az igehirdetés alatt, akkor kit lát ott?

A Deák tér egy különleges hely, minden korosztály megfordul nálunk. Miután ez egy turisztikai centrum is, nagyon sok külföldi is betéved hozzánk. Tizenöt éve vagyok a Deák téren lelkész, de még mindig vannak új arcok, ez  jellegzetesen nagyvárosi gyülekezet.

Hol voltak  evangélikus közösségek a történelmi Magyarország területén?

Nagyon erős az evangélikus vallás a Felvidéken. Korábban Eperjesen és Pozsonyban is volt lelkészképzésünk. Erdélyben van  magyar nyelvű evangélikus egyházunk, Kolozsváron van  teológiai képzés, evangélikusok, reformátusok és unitáriusok tanulnak együtt. Van egy kis magyar nyelvű gyülekezet a Vajdaságban is. Ha a mai Magyarországot nézzük, a felvidéki evangélikus vallás  erősen van  a békési régióban, ugyancsak szlovák gyökerű evangélikus vallás van Nógrádban. Klasszikus magyar gyökerű gyülekezetek vannak a Kemenesalján. Német nyelvű gyülekezetek vannak Tolnában, Baranyában, és Pesten.

Mennyire jelent ma gondot az egyházában a lelkészek száma?

Nagy gond, pedig mindig  egy komoly iskolafenntartó egyház voltunk, vagyunk.  Mi voltunk az egyetlen egyház, amelyiknek egyetlen iskolája sem maradt meg a szocializmus idején. A rendszerváltáskor kaptuk vissza  a Fasori Gimnáziumot, ez volt az első iskolánk. Ez  neves iskola volt, ahol egykor nagyon sok zsidó származású diák tanult, sokan lettek közülük Nobel-díjasok. Egy nagyon érdekes időutazáson veszek részt, amikor elindulok gyalog a Puskin utcai püspöki lakásból a Deák téri templomhoz, közben elsétálok a Dohány utcai zsinagóga előtt, és látom, hogy itt az idősebb testvérek imádkoznak. Érdemes benézni a Deák téri evangélikus múzeumba, van ott egy kehely, melyet a  pesti nagy árvíz után ajándékozott nekünk a pesti zsidó közösség, sok zsidó polgártársunk kapott ott menedéket. Később a II. világháború idején is megtörtént ugyanez. Az akkori evangélikus lelkész a szószék belsejében rejtegetett családokat.  Az sem véletlen, hogy a templom előtt áll Sztehlo Gábor szobra, aki nagyon sok zsidó gyermeknek mentette meg az életét.

Az evangélikus egyház mennyire vette át a húsvéti néphagyományokat ?

Részben átvettük.

Fontos megjegyezni, egyházunk neve  Magyarországi Evangélikus Egyház, amely fontos, hiszen vannak szlovák és német gyökerű híveink is, de egyházunkat sokszínűség   jellemzi

Ön rövidesen nyugdíjba megy, kérem, összegezze  az évtizedeket,  melyeket az egyház keretein belül töltött, melyből az utóbbi időszakban elnök-püspök működött.

Huszonhárom éves koromtól vagyok az egyház lelkésze,  hálás szívvel tekintek a pályámra.  Nagyon színes út volt.  A Bécsi kapu téren  kezdtem, majd jöttek a kisebb gyülekezetek, Rákoscsaba, Pécel, Isaszeg, Nagytarcsa. Éveken át voltam rádiós műsorok szerkesztője. 2003-ban választottak meg a déli egyházkerület püspökévé. Bár most nyugdíjas leszek, de  hiszem, ebből a hivatásból nem lehet véglegesen nyugdíjba menni. Létezik az a közismert mondás,  jó pap holtig tanul, persze azt is hozzáteszik, hogy mégis bután hal meg. De komolyra fordítva a szót, májusban leteszem az aktív püspöki szolgálatot.  Gondolom, hogy utá  Isten ad egy újabb lehetőséget, ahol ismét  tehetek valamit, például a XVI. kerületben, ahova  költözünk, vagy akár a médiában.

Hogyan  búcsúzik ?

Több lépcsőben zajlik. Pünkösd alkalmával lesz majd lehetőségem. Lesz  egy élő televíziós istentisztelet Kiskőrösről, ahol én leszek majd az igehirdető . Másnap Pestszentimrén , végül  egy elköszönés a Deák téri közösségtől.

Hogyan köszöntik egymást a hívek Húsvétkor?

Minden keresztény felekezetnél szokásos  „Krisztus feltámadt!” köszöntés, az evangélikusok egy gyönyörű zsoltárt is elénekelnek az „Erős vár a mi Istenünk”” címűt. Ez a mi egyházunk hitvallása, az ötszáz évünk alatt megtapasztaltuk, valóban erős vár  Isten, ahogy egy ismerősöm mondta, „ez az erős vár erősen vár minket az ünnepeken is”.

.

Breuer Péter