A BreuerPress és a HetiTV hírei 

 

A BreuerPress és a HetiTV hírei 

Belpolitika:

„Közép-Európa a világ olyan különleges szeglete, ahol teljesen természetes dolog, hogy egy zsinagógát magyar népművészeti motívumok díszítenek, és épp oly természetes, mint hogy a magyar nemzet himnusza műfaját tekintve jeremiád. Ennek a kulturális sokszínűségnek semmi köze a felszínes multikulturalizmushoz. Hosszú évszázadok csiszolták össze az együtt élő népeket” – mondta Orbán Viktor a felújított szabadkai zsinagóga átadási ünnepségen. Kiemelte: 2018. március 26. jó eséllyel vonul majd be azon jeles napok közé, amikor Közép-Európa a legszebb arcát mutatja a világnak. Szerbia elnöke és Magyarország miniszterelnöke a zsidó vallási vezetőkkel együtt eljött Szabadkára, hogy átadja Európa második legnagyobb felújított zsinagógáját, közös kulturális örökségünket, az egyedi stílusú, zsidó szakrális épületet, Szabadka ékkövét, a szecessziós építészet kiemelkedő alkotását – mondta a miniszterelnök. Sikerült visszaadni régi fényét az épületnek; összeköt minket a zsidó kultúra és zsidó nép iránti tisztelet, mely saját számarányát meghaladva járult hozzá Magyarország, Szerbia és Európa gazdasági, tudományos és kulturális eredményeihez – fogalmazott.

 

Telefonos tájékoztató kampányt indít a Fidesz, hogy nyomást gyakoroljon Vona Gáborra, a Jobbik elnökére: mondassa le helyettesét, Janiczak Dávidot – nyilatkozta Czunyiné Bertalan Judit, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője. Kifejtette: a napokban derült ki, hogy a Jobbik alelnöke, Ózd polgármestere nemi erőszakkal fenyegette meg egy női beosztottját, és gyalázatos stílusban beszélt a nőkről. „Vona Gábor mentené a menthetetlent”, szerinte bárkivel előfordulhat, hogy ilyet tesz – mondta Czunyiné Bertalan Judit, aki szerint ez egyszerűen botrányos. Közölte: Vona Gábornak azonnal le kellett volna mondatnia helyettesét, Janiczak Dávidot.

Az MSZP-Párbeszéd programjának az egészségügy talpra állítása az egyik legfontosabb pontja, több pénzt és jobb struktúrában kell elkölteni ezen a területen – közölte a két ellenzéki párt közös miniszterelnök-jelöltje. Karácsony Gergely azt mondta, vállalják, hogy megduplázzák az egészségügyre fordítható forrásokat, ezzel elérik az uniós átlagot a következő parlamenti ciklusban, emellett jelentős, 50 százalékos béremelésre is szükség ezen a területen. Szerinte az elmúlt időszakban az Orbán-kormány rengeteg pénzt vont ki az egészségügyből és ezeknek a forrásoknak a felét stadionokra költötte. Hozzátette: miközben a kormány egyre kevesebbet költött a közegészségügyre, addig a magyar polgárok viszont egyre többet költöttek rá.

Gyurcsány Ferenc helyénvalónak tartja pártja Kolozsváron forgatott kampányvideóját, amelyben kitakart arcú és eltorzított hangú határon túli magyarok beszélnek arról, hogy a Fideszre fognak szavazni. A pártelnököt kérdezték a témáról, ő pedig azt felelte, hogy hallja a reakciókat, ezért megfontolják, hogy a videóval átléptek-e valamilyen határt. Hozzátette, a témát többször is végigbeszélték és jelenleg azt gondolják, hogy a felvétel helyénvaló. Leszögezte, hogy a filmmel nem a határon túl élők magyarságát kérdőjelezik meg és nem is gyűlöletet akarnak kelteni. Azt mondta, a filmben azért takarják ki a résztvevők arcát és torzítják el a hangjukat, mert nem konkrét emberekkel akarnak vitatkozni, hanem egy jelenségre szeretnék felhívni a figyelmet.

Új személygépjárműveket állított hadrendbe a Magyar Honvédség. A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében beszerzett 250 új Suzuki Vitara típusú gépjárművet hétfőn mutatták be Budapesten, a Magyar Honvédség Anyagellátó Raktárbázisán. Simicskó István honvédelemi miniszter beszédében elmondta: a most beszerzett terepjárókkal 20 éves átlagéletkorú járműveket váltanak le. Hozzátette: a honvédség gépjárműparkjának modernizációja folytatódik, összesen 550 új járművel váltják le a régi flottát. A járműveket a honvédség valamennyi alakulatánál használják majd – ismertette a miniszter.

Több mint 26 ezer delegáltat rögzítettek a választási irodák az informatikai rendszerben, vagyis ennyien már biztos részt vesznek az április 8-ai választáson a választási bizottságok munkájában. Négy évvel ezelőtt 41 ezer delegált vett részt a választás lebonyolításában. Delegáltakat pénteken 16 óráig lehetett bejelenteni a választási irodák vezetőinél. A legtöbb, 14 190 delegáltat a Fidesz-KDNP jelentette be, a második legtöbbet, 6696-ot pedig a Jobbik. Az MSZP-Párbeszéd 4106, a DK 1741, az LMP 288, az Együtt 167, a független jelöltek 119 delegáltat jelentettek be. A többieknek száznál kevesebb delegáltjuk van: Magyarországi Cigánypártnak 94, a Momentum Mozgalomnak 27, a magyar Munkáspártnak 15, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak 14, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának 12, a Sportos és Egészséges Magyarországért Pártnak 5, a Magyar Igazság és Élet Pártjának és a Tenni Akarás Mozgalomnak 4-4, az Egyenlőség Roma Pártnak, a Lendülettel Magyarországértnak és a Modern Magyarország Mozgalomnak 2-2.

A legfőbb ügyész szerint valódi nyomozás folyik a közvilágítási projektekkel kapcsolatos ügyben. Polt Péter levélben reagált az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága elnökének korábbi kijelentéseire. Ingeborg Grässle a Politico.eu brüsszeli portálnak február végén nyilatkozva „valódi” nyomozást szorgalmazott a Simicska Lajoshoz és Tiborcz Istvánhoz köthető Elios ügyében. „Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata világosan kimondta, hogy csalás történt, és most a magyar államon a sor, hogy lépjen” – mondta Ingeborg Grässle, aki azt is tudatta, hogy egyelőre nem kapott tájékoztatást a magyar ügyészségtől, noha azt ígérték, karácsonyig reagálnak. Polt Péter azt írta, az OLAF magyarországi közvilágítási projektekkel kapcsolatos ajánlását január 8-án kapta meg a Legfőbb Ügyészség, és továbbította az ügyben illetékes Pest Megyei Főügyészségnek, amely január 22-én nyomozást rendelt el különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda „valódi nyomozást” folytat – emelte ki a legfőbb ügyész.

Külpolitika:

Az Iránnal kötött 2015-ös nukleáris megállapodás erősebbé és kiszámíthatatlanabbá tette Teheránt, mint az azelőtti években – minderről Herzl Halevi, az izraeli hadsereg hírszerzési igazgatója beszélt. Szólt arról is, hogy Irán egyre merészebb a stratégiai rakétafejlesztésben, valamint a különféle terrorista csoportok támogatásában a közel-keleti régióban. A tábornok szerint nemcsak dialógust kell folytatni Teheránnal, hanem minél erősebben kell az Egyesült Államokat abba az irányba terelni, ami hozzájárulhat a 2015-ben kötött megállapodás felülvizsgálatához. Az Israel Hayom összeállítása szerint a hírszerzési igazgató azt is mondta, hogy az Izrael északi határán lévő feszültség csak akkor nem torkollik majd háborúba, ha abban Libanon is partner lesz.

148 millió dollárral emelte meg az amerikai kongresszus az izraeli rakétavédelem fejlesztésére szánt 2018-as költségvetési keretet – minderről Avigdor Lieberman számolt be a The Jerusalem Post tudósítása szerint. Az izraeli védelmi miniszter közölte, hogy az emeléssel együtt 705 millió dollárt költhet a zsidó állam a rakétavédelmi rendszerének a fejlesztésére. A fejlesztések célja, hogy tovább növeljék a zsidó állam légi biztonságát, és hogy az új rakétavédelmi rendszerrel minél hamarabb meg tudják semmisíteni a Hamász és a Hezbollah által esetlegesen kilőtt rakétákat. Így pedig meg tudják majd akadályozni, hogy a terrorszervezetek csapást mérjenek a zsidó állam polgári lakosságára.

A legnagyobb brit zsidó szervezetek szerint Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetője nem hajlandó szembeszállni a párton belül jelentkező antiszemita jelenségekkel. A 300 ezresre becsült brit zsidóság két vezető érdekképviseleti csoportja, a Board of Deputies of British Jews és a Jewish Leadership Council rendkívül erőteljes bírálatokat megfogalmazó közös nyílt levele szerint a legnagyobb brit baloldali ellenzéki párt vezetője „a zsidó közösségekkel szemben ösztönösen ellenséges szélsőbaloldali világnézettel azonosult”. A hirtelen belpolitikai botránnyá fajult ügy közvetlen előzményeként a Munkáspárt egyik zsidó alsóházi képviselője, Luciana Berger Twitter-bejegyzésben hívta fel a figyelmet arra, hogy Corbyn még 2012-ben támogató üzenetet küldött egy durván antiszemitának minősített londoni utcai falfestmény szerzőjének, aki kifogásolta műve eltávolítását. A felhívás szerint Corbyn barátjának tartja a zsidók ellen terrortámadásokat elkövető Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezetet, és részt vesz a milíciát támogató londoni demonstrációkon. „Ugyanez igaz a Hamászra is” – áll a levélben, a Gázai övezetet irányító radikális palesztin szervezetre utalva.

Másodszor hallgatták ki az izraeli rendőrök saját rezidenciájában Benjámin Netanjahu miniszterelnököt az úgynevezett telekommunikációs ügyben – írta az euronews. Azzal gyanúsítják, hogy a Bezeq Telecom cég a kormányfő segítségével több száz millió dollár értékű szabályozási kedvezményt kapott. Ennek fejében a Bezeq tulajdonosának lapjában előnyös, népszerűsítő cikkek jelentek meg Netanjahuról és családtagjairól. Netanjahu tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy boszorkányüldözés áldozata. A rendőrségi szóvivő és Netanjahu családjának ügyvédje nem kommentálta a kihallgatás részleteit.

Most először közelítette meg egy nemzetközi repülőjárat Tel-Avivot Szaúd-Arábia légterén keresztül. Az El Al még kénytelen kerülő úton menni. Az elmúlt nagyjából fél évben egyre több barátságos gesztust tesz egymásnak Szaúd-Arábia és Izrael. A legújabb fejlemény, hogy az Air India járata úgy repült Újdelhiből Izraelbe, hogy olyan országok légterét is érintette, amelyekkel Izraelnek nincs hivatalos diplomáciai kapcsolata.  Az új útvonal jelentősen rövidebb, mint az eddig használatos. Az indiai légitársaság azt tervezi, hogy hetente háromszor repüli ezt az útvonalat – írta a Times of Israel. Az izraeli külügyminisztérium közleményben üdvözölte, hogy létrejött az új útvonal, ami csökkenti az utazás költségeit, és ösztönözni fogja a beruházásokat valamint a turizmust Izrael és India között.

Bauska városának lerombolt zsinagógája helyén hozták létre az emlékezés terét különleges szobrokkal. Az így létrejött komplex építészeti alkotás az Év Lettországi Épülete díjat nyerte el. Az emlékműként funkcionáló területet a Lett Zsidó Közösségek Tanácsa Girts Burvis szobrászművésszel közösen hozta létre. Tavaly is kaptak díjat, akkor a közösségi terek kategóriában lett az emlékpark második helyezett – olvasható a jewish-heritage-europe.eu beszámolójában. Ezen a helyen 1844-ben épült a Nagy Zsinagóga. A II. világháború előtt az egyetlen zsidó kötődésű hely volt az országban, amit a nemzeti örökség részeként tartottak számon. 1941-ben a nácik porig rombolták.

Donald Trump amerikai elnök elrendelte hatvan orosz diplomata kiutasítását az Egyesült Államokból és a seattle-i orosz konzulátus bezárását válaszul a Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya elleni március eleji angliai támadás miatt, amelyet brit álláspont szerint idegméreggel hajtottak végre. A német szövetségi kormány négy orosz diplomatát utasított ki szintén Szkripal-ügy miatt, míg Varsó szintén négy orosz diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek az Egyesült Királysággal vállalt szolidaritással indokolta. Orosz diplomaták kiutasításáról döntött Franciaország, Olaszország és Dánia, valamint Hollandia és Románia is a Szkripal-ügyben. Párizsban négy, Rómában két, Koppenhágában szintén két orosz diplomata kiutasítását jelentették be. Hollandia szintén két, Románia pedig egy diplomatát utasít ki. Tizenhárom orosz diplomatát utasítanak ki Ukrajnából.

Határozott tiltakozását fejezi ki Oroszország amiatt, hogy egy sor EU- és NATO-tagállamból orosz diplomatákat utasítottak ki – közölte az orosz diplomáciai tárca. A külügyminisztériumban az orosz RIA Novosztyi hírügynökséget arról tájékoztatták, hogy az elkövetkező napokban adandó orosz válasz minden ország esetében szimmetrikus lesz. Konsztanytin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke „mocskos és aljas játéknak” nevezte az orosz diplomaták kiutasítását.

Egyre nagyobb gond a szélsőséges iszlamizmus a német iskolarendszerben, a nemzetközi menekültválság révén súlyosabbá vált jelenséggel a biztonsági szervek is foglalkoznak – írta a Bild. Az Iszlamizmus-riadó a német iskolákban című összeállításban a lap ismertet több esetet, amelyekben közös elem, hogy muzulmán vallású tanulók lépnek fel nem muszlim tanulók, elsősorban zsidó gyerekekkel szemben sértő, fenyegető vagy erőszakos módon. A lap kommentárt is fűzött az esetekhez, kiemelve, hogy „Németországban gond az arab antiszemitizmus, amely a menekültválság miatt megerősödött”. A Bild egy meg nem nevezett biztonsági szerv belső elemzésére hivatkozva azt írta, hogy a hatóságok nyomon követik a fejleményeket és aggodalommal regisztrálják, hogy egyre több iskolában történnek antiszemita vagy keresztényellenes incidensek.

Fellángolt Franciaországban a belpolitikai vita a terrorizmus elleni küzdelemről a pénteki dzsihadista merényletsorozat miatt: Laurent Wauquiez, a jobbközép Köztársaságiak (LR) elnöke a titkosszolgálatok által a biztonságra veszélyesnek tartott emberek elzárását és a rendkívüli állapot visszaállítását, Manuel Valls volt szocialista miniszterelnök a szalafizmus betiltását, Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke pedig a belügyminiszter lemondását követelte. A négy áldozatot követelő iszlamista támadássorozatot elkövető, marokkói származású francia terrorista barátnője is szerepel az állambiztonságra veszélyesnek tartott emberek nyilvántartásában, az úgynevezett S kartonban – közölték hétfőn nyomozati források. A 18 éves nőt péntek délután vették őrizetbe.  A S kartonban jelenleg mintegy 25 ezer olyan ember szerepel, akikről a titkosszolgálatok azt gyanítják, hogy veszélyesek lehetnek az állambiztonságra. A gyanús személyek mintegy fele kötődik az iszlamizmushoz, a többiek szélsőségesnek tartott politikai nézeteik, külföldi kapcsolataik vagy egyszerűen huliganizmus miatt kerültek a nyilvántartásba, és nem tekinthetők potenciális terroristáknak.

Zárva voltak a dél-szibériai Kemerovóban leégett üzletközpont vészkijáratai, a tűzjelző berendezés pedig ki volt kapcsolva – jelentette ki Szvetlana Petrenko, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője. A szövetségi jelentőségű ügyekben eljáró testület megállapította, hogy a riasztóberendezést a létesítményt őrző biztonsági magáncég egyik alkalmazottja kapcsolta le, miután értesült a tűz kitöréséről. A vizsgálatot Kemerovóban személyesen Alekszandr Basztrikin, az SZK elnöke irányítja. Sajtóértesülések szerint a mozi ajtóit azért tarthatták bezárva, nehogy valaki jegy nélkül mehessen be a nézőtérre. A katasztrófával kapcsolatban négy embert vettek őrizetbe és hallgattak ki, köztük a bevásárlóközpontot üzemeltető cég igazgatóját, valamint annak a helyiségnek a bérlőjét, ahonnan a tűz a feltételezések szerint elterjedt. Korábbi hírek szerint a lángok egy gyerekeknek kialakított játszóteremből terjedtek szét.

A vasárnapi tűzvész halálos áldozatainak száma hétfő délutáni közlés szerint 64 volt. 16 ember sorsa továbbra is ismeretlen. A dél-szibériai városban bekövetkezett katasztrófa miatt az elmúlt két nap leforgása alatt 52-en szorultak orvosi segítségre, közülük 12 embert kórházban kezelnek, egyikük, egy 11 éves gyerek állapota nagyon súlyos. A fiú a harmadik emeletről ugrott ki, az életét mentve. A húga és a szülei odavesztek a tűzvészben.

A libanoni Hezbollah, illetve az iraki és bahreini lázadók által használt pokolgépekhez hasonló robbanószerkezeteket alkalmaznak a jemeni polgárháborúban is, ami arra utal, hogy ezeknek a fegyvereknek az előállításához Iránnak mindenképp köze van – állapította meg a világ válságövezetiben használt fegyvereket vizsgáló független oknyomozó szervezet, a Conflict Armament Research a jelentésében. Az ENSZ és a nyugati országok régóta azzal gyanúsítják Iránt, hogy fegyverekkel látja el Jemenben a síita húszi lázadókat, akik 2014 szeptemberében átvették az ellenőrzést a főváros, Szanaa felett. A vádak szerint Irántól származhatnak azok a ballisztikus rakéták is, amelyeket a húszi harcosok szaúd-arábiai célpontokra lőnek ki.

Az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet iraki-szíriai kalifátusának eltűnésével a szervezet Fekete-Afrikában kezdett el intenzíven toborozni, ami azzal fenyeget, hogy újabb migránsválság éri Európát – jelentette ki az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) ügyvezető igazgatója az AP hírügynökségnek adott interjújában. Szíriából elmenekülve sok dzsihadista az Afrikát kelet-nyugati irányban átszelő, 500 millió lakosú, aszályos Száhel-övezetben kötött ki, és szövetkezik az ottani szélsőséges szervezetekkel, az al-Kaida hálózat helyi szárnyával, illetve az al-Shabaabbal és a Boko Harammal – tette hozzá David Beasley. Ennek hatására, ha az Európai Unió nem segíti élelemmel és a stabilitás megteremtésével a térséget, akkor sokkal nagyobb migránsáradat indulhat el onnan Európába, mint amekkora a szíriai háború elől menekült – figyelmeztetett.

Súlyos rendbontások voltak több északkelet-brazíliai városban, ahol kormányzati épületeket és gépkocsikat támadtak meg, és halálos áldozatokat követelő lövöldözések is voltak; a helyi sajtó a börtönökben foganatosított szigorításokkal hozzák kapcsolatba az erőszakcselekményeket. A Ceará állam székvárosában, Fortalezában több kormányzati épületet támadtak meg, és öt buszt gyújtottak fel a hét végén. A helyi hatóságok tájékoztatása szerint három feltételezett támadó halt meg rendőrökkel vívott tűzharcban. Két másik cearái városban is voltak rendbontások. Sobralban gyújtópalackot dobtak a biztonsági erők parancsnokságára, Cascavelben pedig ötven gépkocsit gyújtottak fel. A helyi sajtó értesülései szerint a szervezett bűnözői alvilág így áll bosszút azon, hogy a börtönökben zavarják a mobiltelefonok használatát.

Gazdaság:
Több mint 6700 tonnányi sonka és egyéb főtt-füstölt hús fogy a húsvéti ünnepi időszakban, értékük meghaladja a 10 milliárd forintot – mondta Mostisch Martina, a Magyar Húsiparosok Szövetségének ügyvezető titkára a GfK adataira hivatkozva. Ebben a termékkategóriában háztartásonként átlagosan 2,4 kilogramm a fogyasztás a húsvéti ünnepek idején. A GfK adatai szerint a legnagyobb mennyiség, több mint 1600 tonna a parasztsonkából fogy, amelynek átlagára 1900 forint körül mozog. A bolti forgalomban 900 forintnál kezdődnek a gyorspácolt sonkák, és 2500–3000 forint között találni füstölt kötözött lapockát vagy füstölt tarját.

A nyilvántartott álláskeresők száma 5,8 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában a februári zárónapon 279 200 álláskereső szerepelt, több mint 17 ezerrel kevesebb, mint egy éve. Az NFSZ közölte: az év második hónapjában a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 6,1 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 4,1 százalék. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett – tették hozzá. Februárban 52 900 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 8,9 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző évinél 0,8 százalékkal kevesebb volt. Az álláskeresők 9,8 százaléka, 27 500 volt pályakezdő. A legtöbb pályakezdő fiatalt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Somogy megyében is jelentős a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma.

Könnyű:

Új űrkutatási fejlesztő laboratórium és tesztlabor nyílt Budapesten, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban. Az űripar erősödése és a mikroműholdak világának robbanásszerű fejlődése egyre több űrtechnológiai teszt elvégzését teszi szükségessé, ezért született meg az MTA Energiatudományi Kutatóközpont új tesztlaborja, amelyben a műholdtesztelés szinte teljes folyamatát egy helyen lehet elvégezni. A saját forrásból, csaknem 100 millió forintból megvalósult fejlesztést hétfőn mutatták be. A új labor és tesztközpont legfontosabb célja, hogy professzionális hátteret biztosítson az MTA EK űrkutatási tevékenységeihez, emellett plusz bevételi forrást jelent, hogy a tesztlaborban a saját fejlesztésű eszközök vizsgálata mellett ipari megrendeléseket is fogadni tudnak – mondta el az új labort Zábori Balázs, az MTA EK Űrkutatási Laboratórium műszaki felelőse.

A várakozásokat felülmúlva 4,2 millió dollárért (egymilliárd forintért) kelt el egy ritka antik kínai kerámiatál a Christie’s New York-i árverésén. A fekete mázas, sárgásbarna csíkos Ding tál, amely az Északi Szung-dinasztia (960-1127) korából származik, az árverési ház legértékesebb kikiáltási tétele volt a szombaton zárult New York-i Ázsiai Művészeti Héten. A Christie’s „múzeumba illő” darabként írta le a kerámiaritkaságot, amelyért előzetesen 4 millió dolláros leütési árat vártak. Mindössze három fekete mázas, sárgásbarna csíkos tál létezéséről tudnak a szakértők: egy a cambridge-i Harvard Művészeti Múzeumban, egy másik pedig a tajpeji Nemzeti Palotamúzeumban található. A Christie’s által elárverezett darab az egyetlen, amely jelenleg gyűjtők számára is elérhető.