Kihívások után és előtt
Dr. Bajkai István, Erzsébetváros alpolgármestere beszélt a 2017-es év számára fontos eseményeiről, de természetesen szóba kerültek a jövő év nagy feladatai is.
Önt nemrégiben a Fidesz VI. és VII. kerületi szervezete jelölte a választókörzet országgyűlési képviselőjelöltjének.
Valóban így történt, a két helyi szervezet együttes döntése szükséges ahhoz, hogy valaki országgyűlési képviselőjelölt legyen, természetesen ez további döntéseket is igényel, hiszen majd a párt választmánya dönt a jelöltek személyéről, de a mostani lépés volt az előfeltétel.
De ön már azért megkezdte a felkészülést, hiszen a lakosok postaládájába eljuttatott egy üdvözlőlapot és kártyanaptárral egyetemben.
Igen, ez a mi kis kreatív csapatunk ötlete volt, az elképzelés az volt, érdemes egy ilyen karácsonyi, ünnepi üdvözlőlapot a jövőre tekintettel megfogalmazni, elkészíteni, felhívni a figyelmet a 2018.as esztendőre, de persze az is fontos, hogy egy ilyen lapnak lkegyen más, hasznos funkciója is.
Az esztendő végén az ember mérleget von, most erre kérem Önt is, mik voltak azok az események, élmények, amelyek meghatározóak voltak az Ön számára 2017-ben?
Nagyon sok pozitívum történt 2017-ben, ha mondjuk a magánéletet hozom elsőként, akkor el kell mondanom, hogy idén derült ki, bővülni fog a családunk, aminél jobb dolog nem is történhet az ember életében. Az is nagy örömet okozott, hogy a feleségem, Bonnyai Apolka több sikeres koncertet is adhatott az idén, versenygyőzelme is volt zongoraművészként, mellette a szakmai életben is komoly sikereket tud felmutatni. Nagyon büszke vagyok rá, nagy örömmel támogatom őt a munkájában, arról nem beszélve, hogy éppen az ő segítségével tudtunk ebben az évben több olyan jótékonysági koncertet szervezni, amelyek bevételéből – többek között – Kárpátaljára mentünk el, vittünk jótékonysági csomagokat, készpénzt, de ezekből támogattuk az Erzsébetvárosban élőket egyaránt. Mondhatni viccesen, hogy kizsákmányolom a feleségemet, az ő tudásából termelünk pénzt a jótékonykodásra, de azért komolyabbra fordítva a szót, szerencsére az ügyvédi pályám is jól alakul, így abból is futja a karitatív tevékenységekre.
Milyen koncertek voltak ezek, amikről beszélt? Ha jól tudom, Ön is fellépett ezek némelyikén, volt, ahol kottalapozóként, de volt olyan is, ahol Ön is a zongora mögé ült.
Régóta vagyok résztvevője a feleségem koncertjeinek, nem csak nézőként, hanem közreműködőként. Több koncertje is volt a feleségemnek, ezek közül a Kodály estet emelném ki, ami a Zeneakadémián volt. Mellette több kisebb-nagyobb helyszínen is fellépett, van egy-két olyan darab, amit én magam is el merek játszani nagyobb közönség előtt, legutóbb a váci püspöki palotában került erre sor, igaz, némileg számomra váratlanul.
Mit mondott a játéka után a zongoratanárnője?
Már beszéltem róla, nekem a feleségem volt a zongoratanárnőm, így is ismerkedtünk meg egykor, ő egyébként nagyszerű tanár, aki azon van, hogy a jót emelje ki a tanítványából, ne pedig a rosszat, így az említett előadás után is gratulált nekem.
Említette Kárpátalját, ahol legutóbb is járt, a Vereckei hágónál található emlékmű felújítása utáni felszentelésen. Magyar emberként mit jelentett Önnek ez a látogatás?
2017 márciusában voltunk ott idén először, előtte többször is, amikor a Vereckei hágónál láttam az összetört emlékművet, amit az ukrán szélsőségesek rongáltak meg, akkor az fogalmazódott meg bennem, hogy ezzel a tettükkel a mi magyarságunkat támadják meg, az emlékművel a mi magyarságunkat, a lelkünket törik össze. Az ott lévő oltár pedig az én szememben a szeretetnek, a reménységnek és a hitnek a jelképe. Akkor márciusban fogalmazódott meg bennem, nekem mindenképpen helyre kell állítanom az emlékművet, amit nemrégiben meg is tettünk. Az vezetett oda vissza ismét, hogy ennek az oltárnak ott kell állnia, mert ez az a hely, a magyarság egyik szent helye, aminek mi adtunk fogalmat, jelentőséget, nekünk ne térkép e táj, ez a mi hazánk egyik kezdőköve. Itt döntötték elé őseink, hogy hazát fognak alapítani, akik meg ezt támadják, azok valójában a hazánkat támadják. Nekem ez volt az egyik legfontosabb küldetésem, hogy hóban-fagyban elmentünk most Vereckére, ahol megszenteltük ezt az oltárt. Ezzel azt üzentük, hogy nem lehet lerombolni a hazánkat, a magyarságunkat, ezért ki kell állni! Aki tud hittel és szeretettel, aki tud, az jó szóval, imádsággal, aki tud, akár pénzügyi segítséggel.
Ön ügyvédként is dolgozik, milyen érzés a bíróságon lenni?
Lassan harminc éve vagyok a pályán, úgy szoktam fogalmazni, hogy nem kevés lépcsőfokot elkoptattam már a bíróságokon. Az életem egyik nagyon fontos része az ügyvédség, fiatalkoromban, amikor fogadalmat tettem, hogy kiállok az igazságért, jóért, akkor én ezt a mai napig is kötelezettségnek érzem, ügyvédként nem csak az ügyfelem érdekeit képviselni, persze ez a legfontosabb, hanem kideríteni az igazságot, érvényre juttatni. A bíróságot, ha nem is otthonomnak érzem, de egy olyan helynek, ahol tehetem azt, amire fogadalmat tettem.
Amikor elfogadta a felkérést a két helyi szervezettől, hogy a választókörzet országgyűlési képviselőjelöltje lesz, akkor mennyire volt tisztában azzal, hogy ez mekkora kihívás?
Természetesen tisztában voltam és vagyok ennek a feladatnak a súlyával, jól ismerem az itt élők problémáit, Erzsébetváros alpolgármestereként, de az ügyvédi irodám is már közel harminc esztendeje Terézvárosban van. Persze azzal is tisztában vagyok, hogy egy esetleges győzelem esetén nagyon nehéz helyzeteket kell majd megoldani, arról nem is beszélve, ha sikerül a tervem, képviselő leszek, akkor bizony az ügyvédi pályát szüneteltetni kell, így ez egy életpálya-döntés is. Az embernek az élete során időnként dönteni kell, mi az a szint, amelyet megcéloz, hogyan tud többet tenni. Lehet, hogy jogalkotóként most másként tudnék többet, igazságot tenni, így most ez a feladatom, ezt a célt tűztem ki magam elé.
A kampány piszokságaira is felkészült lelkileg, hiszen ilyenkor minden igaz és hamis dolog is előkerül a jelöltekről?
Felkészült vagyok ebből a szempontból is, ugyanakkor a legnagyobb nyugalommal ajánlom másoknak, kutassanak csak a múltamban, bár azzal is tisztában vagyok, a túloldalon álló politikai erőknek egy eszköze van, mégpedig, hogy miként lehet az ellenfelet besározni. Azt is sejtem, hogy ebben a választókörzetben egy nagyon csúnya kampányra kell majd felkészülni.
Az év vége, a karácsony egy családi ünnep, Ön hol tölti majd ezeket a napokat?
A családdal töltöm együtt ezeket a napokat, a feleségemmel, az ő testvéreivel, szüleivel. Ez az ünnep ad lehetőséget a szeretetre, annak elfogadására és átadására egyaránt. azt szoktam mondani, az életem során megtanultam, mennyivel jobb adni, mint kapni.
Közreműködik az ünnepi előkészületekben?
Természetesen, nagyon is szeretek közreműködni benne, például a szaloncukrot a feleségemmel közösen készítjük el, nagyon szeretek főzni, jó ételeket elkészíteni, a feleségem pedig nagyszerű süteményeket süt. Szerintem ez egy nagyon jó munkamegosztás.
Az esztendő vége még a fogadalmak megtételének időszaka is. Ön is tesz ilyet?
Nem igazán szoktam ilyen fogadalmakat tenni, én minden egyes nap felmérem magamban, hogy mit tettem jól és rosszul az előző nap, az ünnepi időszak alkalmat teremthet arra, hogy hosszabb időtávban gondoljuk végig a nagyobb kérdéseket.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
