Fotóritkaságok a Fortepan.hu gyűjteményében
Hogyan nézett ki a Mazsihisz-székház díszterme több mint hatvan éve? Milyen körülmények között avatták föl az Ismeretlen Munkaszolgálatos emlékművét a Kozma utcai zsidó temetőben? Megnézhetjük a Fortepánon.
A Síp utcai székházunk díszterme
A legnagyobb magyar nyelvű online fotóarchívum, a Fortepan.hu gyűjteményében látható Bauer Sándor egykori MTI-fotós több ezer fotója, amelyek között a közelmúltban a világhálóra olyan képek is fölkerültek, amelyek a budapesti zsidóság életét dokumentálják az 1950-es évek végéről. A hagyaték mintegy 20 ezer, javarészt negatívban fönnmaradt képből áll, ezek földolgozása folyamatosan történik a Fortepan oldalára.
Az 1930-ban született Bauer Sándor mindössze 16 évesen, 1946-ban lett a Magyar Távirati Iroda (MTI) keretein belül fölállított Magyar Film Irodához, majd 1957-től a Belkereskedelmi Minisztérium lapjának, a Vendéglátás magazin munkatársaként dolgozott. volt. Bauer Sándor hagyatéka egyben a Vendéglátás archívuma, így számos fotó budapesti presszókban, éttermekben, cukrászdákban készült. Ezen kívül Bauer Sándor hagyatékában láthatunk Kádár-kori életképeket, nógrádverőcei és visegrádi kirándulásokat, sakkpartikat Lenin, Sztálin és Rákosi portrék alatt, bepillanthatunk Kirchmayer Károly szobrászművész műtermébe, ahol éppen Hámán Kató mellszobra készül, de pufajkásokkal is találkozunk, akik 1956-ban az akkori Köztársaság téren, az Erkel Színház főbejárati lépcsőjén falatoznak.
A Kozma utcai emlékmű felavatása
A képein hazai és külföldi hírességek is feltűnnek: lefotózta a Budapestre érkező Simone Signoret színésznőt és férjét, Yves Montand sanzonénekest, filmszínészt, s megörökítette a fiatal Rátonyi Róbertet Kardos Magda társaságában.
Ami a zsidóság szempontjából dokumentumértékű: Bauer Sándor 1959. szeptember 27-én végigfotózta az Ismeretlen Munkaszolgálatos emlékművének felavatását a Kozma utcai izraelita temetőben. Részt vett a Mazsihisz jelenlegi székházában, a Síp utca 12-ben az állam és az egyház által aláírt egyezmény 10. évfordulóján tartott, 1959-es megemlékezésen, így megláthatjuk, hogy miképpen nézett ki a székház díszterme évtizedekkel ezelőtt. Képein feltűnik a jelenlegi Nagy Gyula Galéria is, amely korábban zsinagógaként működött.
Kácsor Zsolt
