- Kormányinfó Extra Kovács Zoltán kormányszóvivővel
A Heti Tv a Kormányinfó után külön beszélgetett a kormányszóvivővel. Kovács Zoltán beszélt a Kormányinfón elhangzott témákról, de szóba kerültek más ügyek is.
A Kormányinfón a migránsok ügyében egy kormánydöntést ismertettek, amiben azokról van szó, akik benyújtották a menedékjogi kérelmüket, az elutasításra került, de az eljárás még folytatódik, őket Magyarország őrizetben tartja, megszűnik az a lehetőség, amivel sokan vissza is éltek, hogy addig szabadon mozoghatnak. Az egy általános jelenség az európai menedékjogi rendszerben, hogy így a menedékkérők eltűntek. Még nem tudni, hogy az Európai Bizottság miként fogadja majd a kormányzat döntését, a magyar álláspont szerint a vállalásait csak akkor tudja betartani, ha a kerítés és a jogrendszer megerősítése mellett az őrizetben tartás is bevezetésre kerül.
Szóba került a civil szervezetekkel szembeni nyilatkozatról, amit Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke tett. Ezzel kapcsolatban Kovács Zoltán elmondta, hogy ő a kormány szóvivője, de az biztos, egy választott politikusnak, egy pártpolitikusnak a nyilatkozatok tekintetében nagyobb a mozgástere, mint egy kormányzati tisztviselőnek. Lázár János szavait idézve, a kormányszóvivő elmondta, engedtessék meg a nemzeti oldal képviselőinek, hogy erősebben fogalmazzanak a kormány ellen dolgozó civil szervezetekkel szemben. A stílust nem kell szeretni, ám a tartalom egyértelmű, ezt a kormány már hónapok óta mondja, valami nincs rendben egy csomó civil szervezet körül, amelyek szívesen azonosítják magukat a civil szférával, holott Magyarországon közel hatvanezer szervezet dolgozik. A kormány szerint, ha ezek a szervezetek a transzparenciát elvárják, akkor ők maguk is feleljenek meg ezeknek az elvárásoknak. Miért, kinek az érdekében végzik a tevékenységüket, ki finanszírozza őket? Az Kovács Zoltán számára büszkeség, amit soha le nem tagadott, hogy az ő egykori tanulmányait is támogatta a Soros Alapítvány, szerinte egészen más korszak volt az akkori, mint a mostani, mint kiemelte nem a lelkét adta el, hanem élt egy lehetőséggel. A politikát és a civil tevékenységet egy választóvonal választja el. Ami Soros Györgyöt illeti, Lázár János kancelláriaminiszter már tavaly tett említést arról, hogy vannak titkosszolgálati információk a nemzetközi üzletember tevékenyégéről, minden ilyenhez éberségre van szükség. Mindez természetesen más befolyásolási kísérletek kapcsán is fennáll. Ám ha olyan szervezetekről van szó, amik az országon belül működnek, akkor szükség esetén jogszabályi környezeti változásokra lehet szükség. Kovács Zoltán szerint a civil társadalom megértéséhez pár dolgot tudni kell, 1947-48-ban az írmagját is megpróbálták kiirtani a korábban nagyon erős civil társadalomnak, így most, a rendszerváltás után évtizedekkel sem vagyunk ott, mint Európa más országaiban. így finanszírozásban nagyobb szükség van az állami szerepvállalásra. A civil szervezetekről szóló vita nem magyar specifikum, a világ számos országában zajlik hasonló párbeszéd.
Szóba került a Kormányinfón a bürokráciacsökkentés következtében elbocsátott 2500 ember ügye is, itt hagyatkozni kell a magyar munkaerőpiac dinamikájára, arra, hogy 5 % alá csökkent a munkanélküliség, közel 700 ezer munkahelyet teremtett az ország. Akik ma jó képességgel, közigazgatási gyakorlattal bírnak, minden továbi nélkül tudnak munkát találni.
A négyes metró ügyében, tudniillik az OLAF jelentés kapcsán az országot érintő jelentős bírságot a magyar államnak, az adófizető állampolgároknak kell kifizetniük – mondta el Kovács Zoltán, az összeg 76.76 milliárd forint. A kormány szerint ki kell deríteni, hogy ki a személy szerinti felelős ebben az ügyben, amelyet az egykori ország- és fővárosi vezetés, valamint nemzetközi cégek bonyolult hálója vesz körbe. A nyomozó hatóságok dolga lesz ennek a kiderítése.
Megszűnik a letelepedési kötvény, ez azt jelenti, az Államadósságkezelő Központ nem bocsát ki ilyen kötvényeket. Ez egy pénzpiaci döntés volt, minden ellenkező híreszteléssel szemben. Mindez március 31-én lép életbe.
Idén is számtalan emlékezés lesz az országban, így az I. világháborúra való is. Itt a magyar kormánynak komoly restanciái vannak, a magyar történelemmel való szembesülés tekintetében, ez vonatkozik az I. világháborúra, Trianonra, a II. világháborúra, a hadiárvákra, a sírokra is,de a Holokauszt áldozataira és túlélőire egyaránt. Lépésről lépésre sikerül legalább a méltányosságnak megfelelőeket cselekedni, a teljes rendezés persze még generációkon keresztül valósul meg. Számos más megemlékezéssel kell foglalkozni, ezekre a kormány többet tud fordítani, mint eddig, legyen szó az oktatási rendszerről, más programokról. Érdekes téma a viszony a kiegyezéshez, aminek idén lesz a 150. évfordulója. A kiegyezést megelőző 1848-as forradalom után, 1867-ben egy más időszak jött, amit egy közel ötven éves békeidőszak követett, ami a modern Magyarország alapjait rakta le.
Kertész Imre Nobel díjas magyar író hagyatékát a kormány gondozhatja, Kovács Zoltán szerint ez nagy munka lesz. A kiváló író sajátosan fogalmazta meg a gondolatait a magyarságról, a zsidóságról, a szenvedésről. Jó helyre kerül a hagyaték, Schmidt Máriáék biztosan gondoskodnak arról, hogy ne csak gondozzák a hagyatékot, hanem azt meg is jelentessék. Ugyancsak Schmidt Mária és munkatársai kezelésébe kerül majd a Habsburg archívum is.
A Kormányinfó Extrában felmerült azon vagyonok, értékek sorsa, amelyeket a szovjet hadsereg zsákmányolt egykor Magyarországon, köztük jelentős zsidó vallási kegytárgyakat is. Kovács Zoltán szerint azt tudomásul kell venni, hogy ezen értékekről való felfogás a jelenlegi Oroszországban egészen más. Ebben az ügyben igen nehéz kompromisszumra jutni, időnként előkerülnek ezek a kérdések, de áttörés a kormányszóvivő szerint nem várható. Putyin elnök Magyarországra jön, a kormányszóvivő szerint – bár sokan vádolják kikacsintással a kormányt -, de a magyar-orosz kapcsolatok igen transzparensek.
Több európai politikus is új helyen kezd el politizálni, mint Martin Schulz is, aki a hírek szerint az új német kormányban vállal majd külügyminiszteri posztot., ám a kormányszóvivő szerint mindez csak akkor derül ki, ha a német polgárok döntöttek. Bárki is az új német kormány tagja, bizton számíthat arra, hogy Magyarország a magyar érdekeket képviseli majd, ahogy eddig is tette. A magyart-német viszonyok eddig is kiválóak voltak, ezután is azok lesznek. Visszatérve Schulz úrra, Magyarország érdeke, hogy olyan vezetése legyen az Európai Parlamentnek, amelyik a lehető legjobb megoldásokat hozza a kihívásokkal szemben.
Breuer Péter
