A biztonság európai és magyar kérdés is
Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó Magyarország és Európa biztonságáról beszélt.
Milyen is volt az az eskütétel, amin nemrégiben vett részt?
Rendőresküt tett 530 fiatalember, akik a háromezer fős létszámbővítésből befejezték a tanulmányaikat és megkezdik a hivatásos szolgálatukat.
Mit jelent a határvadász kifejezés?
A határvadász egy történelmi elnevezése a határőr katonaságnak, az egykori Határőrség is rendelkezett határvadász századokkal, ők sorkatonák voltak, később már hivatásosok lettek, nekik nem a rendszeres határmenti járőrözés volt a feladatuk, hanem egyes kritikus helyszíneken való segítségnyújtás.
Ezek szerint egykor az volt a feladat, hogy ne mehessünk ki, most meg az, hogy ne jöhessenek be váratlanul emberek.
Nem teljesen, a határ őrizete, védelme volt a feladata, ha emlékeim nem csalnak, akkor Kelet felé senki sem akart disszidálni, persze akkoriban a jugoszláv és az osztrák határt őrizte a Határőrség a legintenzívebben.
Most mi a feladata a határvadászoknak?
Azért döntött a kormány arról, hogy háromezer fővel növeli a rendőrség létszámát és határvadász osztályokat hoz létre, hogy a rendőrség állományán belül legyen olyan részleg, létszám, amelyik főállásszerűen a határőrizettel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, ne kelljen vagy minél kisebb arányban kelljen azt tenni, amit most, hogy az ország más területein lévő rendőrkapitányságáról vezénylünk határőrizeti feladatra rendőröket. Azt sem szeretnénk, ha kifáradna a rendőrség állománya, tekintettel arra, hogy az összes rendelkezésünkre álló információból nem lehet arra következtetni, hogy abbamaradna az illegális migráció. Tartós megoldásokat kell keresni, ennek egyik megoldása a határvadász századok felállítása, a másik, úgy kell kialakítani a műszaki létesítményeket a határon, hogy a jelenleginél kisebb élőerővel kelljen legalább ilyen hatékonysággal őrizni a határokat.
Ki fedezi a költségeket, mert az EU még ehhez nem járult hozzá.
Erre a feladatra valóban nem utalt az Unió, ezért a költségeket a magyar költségvetés állja.
A határvadászok kiképzése meddig tartott?
Egy gyors kiképzésben részesültek, a felvételi vizsgák tavaly szeptemberben kezdődtek. Ők határvadász kiképzést kaptak, a felvételikor ugyanazokkal a feltételekkel kell rendelkezniük, mint bármelyik tiszthelyettes hallgatónak, azaz érettségivel, megfelelő fizikai, pszichikai alkalmassággal. Ők járőrtárs és határvadász képzést kaptak, a teljes értékű járőrképzés természetesen a későbbiek során további alkalmakkal még folytatódik számukra, mert az is előfordulhat, hogy később a rendőrség más területén fognak dolgozni.
A kormány döntése szerint a határt átlépő migránsok nem közlekedhetnek szabadon addig sem, míg ügyük elbírálásra nem kerül. Ön szerint mi fog történni?
A kormánydöntés szerint a belügyminiszternek meg kell vizsgálnia annak a lehetőségét, hogyan lehet jogszabályi módosításokkal elérni azt, hogy a bírósági döntésre váró migránsok ne járkálhassanak szabadon, őket addig is őrizetben lehessen tartani. Nagyon fontos biztonsági kérdésről van szó, hiszen a menekültügyi, idegenrendészeti hatóság azt mondja, nem jogosult menedékjogra valaki, vissza kell utazzon oda, ahonnan jött. Ezt ő megfellebbezi, erre mód van, a jelenlegi szabályok szerint ő ezen idő alatt nem tartható őrizetben. Nagyon sokuknak a bírósági ítélet megszületéséig nyomuk veszik. A magyar intézkedéssel szeretnénk elkerülni, hogy a korábbi, 2015-ös esetekhez hasonlóan egy intenzív szívóhatás jöjjön létre. Így ez az intézkedés nem csak a magyar belbiztonság, hanem Európa biztonsága szempontjából is fontos.
Akkor ezzel is a schengeni határokat próbáljuk védeni?
Schengen ügyében a magyar kormánynak markáns álláspontja van 2015 óta, azt mondjuk, állítsuk vissza a törvények uralmát a határon, tartsuk meg a schengeni megállapodást, hiszen ez egy nagyon fontos gazdasági, társadalmi, politikai érték. Az Unió ezt nem tette meg, Görögország ne akarta, nem volt képes rá, Olaszországgal nem lehet tudni, hogy mi a helyzet.
Ez egy szigorú szerződés vagy netán egy kívánságműsor?
Elvileg ez egy kötelező szerződés, amit mindenkinek illik betartani, de nem ezt történt, nem tudták a schengeni megállapodást érvényesíteni a fő beengedő országoknál. A lakosság hangulata erősen megváltozott a migrációt követő negatív események okán, ezért a nemzetállamok kezdtek el védekezni. Volt, aki titkosszolgálatot erősített, mások az idegenrendészeti szabályokon szigorított, ellátást csökkentett, stb.
Mit tett Magyarország?
Sok mindent tettünk, ha lehet, akkor vegyük kétfele. Egyrészt az itthoni jogrendszer vonatkozásában létrejött a műszaki akadályrendszer, háromezer fővel bővítettük a rendőrség állományát. A műszaki akadályrendszer kiépítése folyamatosan zajlik. Mielőtt döntöttünk volna erről, szétnéztünk a világban, hogy máshol ez hogyan is zajlik. Azt láttuk, ahol igazán nagy nyomásnak van kitéve a határőrizeti rendszer, ott nem elég élő erővel megállítani a tömeget, kell egy műszaki akadály. Legutóbb Spanyolországban ezer ember rohamozta meg a határt, a kettős kerítés felfogta a tömeget, csupán két embernek sikerült átjutnia. Az is világos volt, hogy kell egy jogi akadály is, a dolog elleni tiltott, erőszakos átlépést bűncselekménynek kellett nyilvánítani. Emelni kellett az embercsempészés büntetési tételeit, megerősítettük a TEK-et, tehát számos jogi, szervezési, műszaki, beruházási, képzési folyamatot hajtottunk végre. Ami az európai ügyeket illeti, egyfelől védekezést nyújtottunk a tőlünk délebbre fekvő országoknak, ahol kétoldalú megállapodások alapján veszünk részt határőrizetekben, de aktívan szerepet vállalunk a FRONTEX műveleteiben is. Mellette nem lehet azt mondani a magyar kormányra, hogy ne próbált volna hatást elérni nemzetközi ügyekben, az álláspontjának elfogadtatását elérni. Megkérdeztük a lakosságot erről az egészről, azt kell mondanom, jelentős változás állt be az elmúlt másfél évben a migrációs helyzet megítélésében.
Ausztria a határellenőrzést megszigorította, ami eléggé kellemetlen a schengeni határon belül élőknek, nekünk, magyaroknak.
A schengeni megállapodás lehetővé teszi, hogy nemzetbiztonsági vagy más esetekben ideiglenesen vissza lehessen állítani a határőrizetet. Erre az osztrákok engedélyt kaptak, majd ismét megkapták ezt, de mások is, mint Dánia, Németország. Ez némileg ellentmond a tavaly tavaszi elhatározáshoz, ami a Vissza Schengenhez jelszót viselte. Az Európai Unió biztonsági kérdéseit egy olyan kihívás érte, amire a közösség nem volt felkészülve, nem tudott határozott döntéseket hozni, illetve azok a döntések, amiket meghoztak inkább támogatták a migránsokat.
Ma mennyire érezhetik magukat a magyarok biztonságban, különös tekintettel mondjuk a legutóbbi berlini merényletre?
Felelőtlenség lenne azt mondani, ilyen Magyarországon nem fordulhat elő, 100 %-os biztonság nincsen. Ám ha összevetjük a magyarországi belbiztonsági helyzetet más országokéval, akkor azt hiszem, a határ lezárásával, a szigorú ellenőrzéssel elértük, nálunk nem bolyonganak, bujkálnak tízezrek, nem fenyegetik a magyar emberek mindennapjainak biztonságát.
Ha már határok átlépése, mennyire vagyunk felkészülve a XXI. század kihívásaira az okmányok tekintetében, hogy könnyebben tudjunk közlekedni Európában, a világban?
Akár az új útlevél, az új személyit illetően sok minden történt, de itt több hatóság is foglalkozik ezzel el kell dönteni, szabad-e a külön rendszereket összekapcsolni, meddig és hogyan szabad az adatokat kezelni, nyilvántartani. Amikor tanulmányúton voltam az Egyesült Államokban, megnéztem a határellenőrzést, a nyilvántartást, láttam magam, hogy mikor léptem be az ország területére. kérdeztem, hogy meddig őrzik meg az adatokat. Nem értették a kérdésemet, majd elmondták, addig, amíg az ország létezik. Elmondták, a személyes adatok védelme fontos érdek, de ez nem jelenti azt, hogy ezeket a nemzetbiztonságért felelős szervek nem használhatják, de ezekhez csak az arra jogosultak, a törvényben meghatározott személyek férhetnek hozzá. Gondoljunk csak bele, a berlini merénylő korábban közel négy évet töltött olasz börtönökben, ahonnan a szabadulása után minden további nélkül beutazott Németországba, sőt több országba is benyújtott menedékkérelmet, más és más néven, így ellátást is kapott, egy ideig megfigyelés alatt is tartották, de ezt nis feloldották. Ez mutatja, a személyes adatok kezelése Európában bizonyos hiányosságokat mutat.
A magyar biztonsági szervek mennyire működnek együtt az európai kollégáikkal? Legyen szó előrejelzésekről, másokról, azok megfogadásáról.
Nagyon sokféle előrejelzés érkezik be ezekhez a szervekhez, ezeknek egy része nem ellenőrzött információ, de ha az is, én még olyan konkrétságú társhatósági jelzéssel nem találkoztam, hogy mondjuk Isztambulban január elsején, a diszkóban fél kettőkor géppisztolyos támadás lesz. Hozzá kell tenni, erről kevésbé vannak tudósítások, hogy Európa szerte nagyon sok támadást megállítanak.
Ám Brüsszelből kapunk elég információt?
Emlékezzen vissza a 2001 szeptember 11-i támadásra Amerika ellen, voltak részinformációk különböző hatóságoknál, de ezek nem álltak össze egy kézben. A tragédia után Európában is elgondolkoztak a történteken, először nemzetállami szinten próbáltak lépni, a különböző nemzeti szolgálatok adatainak egy csatornába való terelésével, hogy a részinformációk is szerepet kaphassanak.
Mi a helyzet a határokon a fegyverhasználattal?
A jogszabályoknak megfelelő, ami teljes mértékben működik.
A határaink akkor teljes biztonságban vannak, nem kell félni senkitől?
Ez utóbbit nem lehet mondani, azt igen, hogy az Európán belüli romló belbiztonsági körülmények között a kormány időbeli intézkedéseinek köszönhetően a magyar biztonsági helyzet jobb, mint számos európai országban. Figyelemmel kell kísérni az újabb és újabb változásokat, kizárni 100 %-os biztonsággal semmit sem lehet.
Ha valaki most Isztambulba menne, neki mit javasolna?
Már többször is voltam a török tengerparton, az nagyon jó volt, Isztambulban csak átutazóban voltam, Nem ismerem az ottani turisztikai célpontokat, azt gondolom, a mostani rendkívüli állapot, a terrorfenyegetettség nagyon komoly veszélyeket hordoz, ez azért legalábbis óvatosságra kell intse a magyar állampolgárokat.
Több európai fiatal is elutazott a Közel-Keletre, ahol a különböző terrorszervezetektől kaptak kiképzést, majd utána visszajöttek. Magyarokról lehet tudni, voltak ilyen kiképzéseken?
Semmilyen adatunk nincs, hogy ilyen megtörtént volna, nincs arról információnk, hogy magyar állampolgárok kiutaztak volna Szíriába, Irakba, csatlakoztak volna az Iszlám államhoz, kiképzést kaptak volna, harcokban vettek volna részt, majd visszatértek volna. Ha ilyen lenne, az valószínűleg fennakadnának.
Magyar katonák több külföldi helyen is szolgálnak, ők mennyire vannak biztonságban?
Az ENSZ keretein belül sok helyen jelen vagyunk, ahogy néhány fontos NATO küldetésben is vannak magyar katonák. Voltak már támadások, főleg Afganisztánban magyar katonák ellen, vannak hősi halottaink is. Ez egy felelősségteljes, de kockázatos munka, ezt a katonáink nagyon példásan teljesítik.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
