Nem szabad nem megismerni a zsidó kultúrát, hagyományt, vallást!
Szunyogh Szabolcs, újságíró, közíró arról a szégyenről beszélt, hogy egy szerzőnek kell összekoldulnia a pénzt egy könyv megjelentetéséhez, de mellette szó volt a tudományos ismeretterjesztés szépségeiről a Jákob csillaga című kötete kapcsán.
Nemrégiben egy körlevelet küldött szét a barátainak, ismerőseinek, amelyben leírta, hogy készülőben van már az új könyve, de a kiadásához támogatókra van szüksége. Most ez az új módi, így kell támogatást szerezni egy könyv kiadásához?
Ez nem új módi, már az előző könyvemet, a Jákob csillagait is így adtam ki.
Miről szól ez a könyv?
Egy összefoglaló a zsidóságról, erre azért volt szükség, mert úgy láttam negyven év oktatási, szervezői, újságírói tapasztalat után, a pedagógusok mérhetetlenül tájékozatlanok a zsidóságot illetően. Így lett ez a könyv, ám a kiadó csak úgy vállalta, ha támogatást szerzünk hozzá. Ugyanez a helyzet a mostani könyvemnél, a Védtelen isteneknél, ezt a kötetet jövőre tervezi megjelentetni a kiadó. Ahhoz, hogy szép legyen, színes képekkel, támogatókra van szükség.
Miért nincsen ma pénz a tudományos ismerretterjeszt6ő könyvekre, miért a szerzőnek kell összekoldulnia a pénzt hozzá?
Ez egy nagyon megszégyenítő szituáció, a szerencse az, hogy a támogatók nagyvonalúak, soha nem éreztették velem, amikor adtak, hogy itt valamiféle borravalóról lenne szó, sőt úgy érezték, hogy számukra megtiszteltetés a támogatás, de ennek nagyon nem így kellene lennie!
Ön a Köznevelés folyóirat főszerkesztője volt, dolgozott a rádióban, számos más helyen. Ma már nyugdíjas, hogyan telnek ezek a napok?
Az egyik főtevékenységem a pénz, a támogatás összeszedése, mellette vezetek egy heti műsort a Klubrádióban, publikálok a Népszavába, mellette a könyveimen dolgozom. Persze sokat foglalkozom a hat unokámmal, szóval van kivel szaladgálni.
Mit szól a felesége ehhez a nyughatatlan élethez?
A feleségem már 40 éve a társam, megszokta, hogy ilyen emberrel él együtt. Nagy türelemmel viseli az elviselhetetlen személyemet. Amikor az ember ír, akkor nehezen lesz elviselhető. Belemerülök egy témába, akkor nem tudok mással foglalkozni, elég tüskés vagyok. Nagyon hálás vagyok neki, hogy ezt így tolerálja.
Eddig tizennégy könyvet írt, ezek ma is kaphatóak a boltokban?
A régebbiekből nincs, a kiadó tervezi, hogy újra kiadja őket, a legutóbbiból, a Jákob csillagából még van. Miután ez egy nemes ügy köré épült, így tényleg tudom ajánlani mindenkinek. Persze nem tudok annyit, mint a rabbik, a téma kutatói, de talán meg tudtam írni olvasmányosan a zsidóság történetét. Így eljutok azokhoz az emberekhez is, akik a tudományos munkákat nem olvassák végig. Egy olyan csodálatos dolgot, mint a zsidó kultúra, a zsidó hagyomány, a zsidó vallás, ami itt van a közvetlen közelünkben, az egyszerűen nem szabad nem megismerni.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
