Magyarországnak az elmúlt hat esztendőben az ilyen vitákban mindig Németország segített
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 66. Kormányinfón a Heti Tv kérdésére válaszolt. Kérdésként felmerült a Kárpátaljáról elvándoroltak helyzete, a Németországgal fenntartott kapcsolatok, de Magyarország álláspontja a szíriai helyzettel kapcsolatban is.
24.05.töl
Mostanában sikerült olyanokkal beszélnem, akik Kárpátalján éltek egykor, majd elhurcolták őket a Holokauszt alatt, majd amikor hazajöttek, akkor a szovjetek tették meg velük ugyanezt, majd utána kivándorltak. Azt kérdezték tőlem, hogy ők miért nem lehetnek egyenrangú magyarok, azaz miért nem juthatnak – másokhoz hasonlóan – a könnyített módon magyar útlevélhez?
Azt tudom mondani, amit Semjén miniszterelnök-helyettes úr képvisel ilyen ügyekben, készen állunk minden egyes társadalmi csoport, civil közösség, mozgalom esetében a konkrét javaslatokat megvizsgálni. Ha ilyen van, akkor a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal egyeztetve készek vagyunk segítséget nyújtani minden egyes esetben. Ez megtörtént a magyar állampolgárság és a kettős állampolgárság liberalizációját követően minden egyes esetben. Számos olyan ügy volt, amikor a magyar államnak nagyvonalúságot kellett tanúsítania, ezt meg is tette. Jó példákat tudnék sorolni.
Orbán Viktor Bajorországban járt, mi történt ott?
Miniszterelnök úr a magyar kormány által rendezett 1956-os megemlékezésen vett részt, elfogadta a bajor miniszterelnök meghívását. Mint ismeretes, Bajorország és Magyarország között gazdasági és politikai együttműködés létezik, amely Szent Istvánra és Gizellára vezethető vissza, ezért a magyar-bajor kapcsolatok különös jelentőséggel bírnak. A megemlékezés, annak ellenére, hogy néhány bajor képviselő nemtetszését fejezte ki, a parlament épületében méltó volt. Kifejezetten szövetségi tárgyalás zajlott a két miniszterelnök között, a magyar-bajor politikai, gazdasági kapcsolatok nem csak önmagukban jelentenek sokat Magyarország számára, hanem Bajorország nagyon sokat segít abban, hogy Magyarország álláspontja érthető és világos legyen az átlagosnál messze nagyobb érdeklődést tanúsító német közvélemény tekintetében. Nekünk a bajorok nagyon sokat segítettek abban, hogy a bevándorlással kapcsolatos magyar helyzet megérthető legyen Németországban mindenki számára.
Ebben segítenek a kancellárnál is?
A Német Szövetségi Köztársaságnak nagyon határozott elképzelése van az ügy rendezésére. Azt tudom mondani, a magyar kormány minden egyes alkalommal konstruktív dialógust folytat, a jövőben is a Német Szövetségi Köztársasággal, annak érdekében, hogy a nézetkülönbségek elsimíthatóak legyenek. Németország nyíltan támogatta a kötelező kvótát, az Európai Bizottság javaslatát, de Németország az az ország amely kész és képes minden egyes esetben a közép-európai országok, a V4-ek minden egyes kérését, véleményét, fenntartását meghallgatni, akceptálni. Magyarországnak az elmúlt hat esztendőben az ilyen vitákban mindig Németország segített. Azt gondolom, ha valakitől várható, hogy megértse Magyarországot, a közép-európai helyzetet, az mindenképpen Németország. Én azt tapasztaltam, amikor nem volt egyetértés a magyar és a német kormány között egy vagy több ügy tekintetében, a német kormány volt az egyetlen, amelyik időt és energiát invesztált abba, hogy Magyarország véleményét meghallgassa, az álláspontját megfontolja. Most is így gondolom, annak ellenére, hogy vannak kérdések, amiben nem értünk egyet. Vannak olyan ügyek is, amelyek nem segítették a két ország viszonyát, Magyarországot és Európát nagyon nehéz helyzetbe hozta az a német politika, amely behívta a bevándorlókat, de ez az ottani belpolitika, Németország ügye. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Németország is mérlegelje a magyar javaslatokat és a közép-európai álláspontot.
Tűzszünet várható Szíriában, ha minden igaz. Múltkor említette, hogy Magyarország létrehozta a keresztények üldözése elleni államtitkárságot. Tesz-e valamit Magyarország ehhez a tűzszünethez?
Minden egyes mentőakcióban benne vagyunk, ami az Európai Unió, a NATO keretein belül zajlik. Én azt az álláspontot képviselem, az Unió országainak Oroszországgal közös megoldásra kell törekedni. Minden egyes ügyben, ami Szíriát illeti, a megfontolt európai politikusok ezt az álláspontot képviselik. Kezembe jutott a francia elnökválasztás jobboldali jelöltjei vitájának leirata, ott szinte minden esélyes azt mondta, Szíria problémái Oroszországgal együtt oldhatóak meg, mi is ezt az álláspontot képviseljük, az együttműködésben vagyunk érdekeltek, azért, hogy Szíriában minél hamarabb béke legyen. Ez egy komoly nyomás Törökországon, hiszen több millió bevándorló van, akik menekülnek, de az a probléma, akik Magyarország határához érkeznek, azoknak csak 10-15%-a vallja magát szíriai menekültnek, a többiek nem ezt mondják. Ezek a tavalyi arányok. A 85% tucatnyi országból érkezik, Pakisztánból, Afganisztánból, Afrikából, mindenhonnan. Ez a valóság.
Az UNESCO határozatban azt mondta, Jeruzsálem nem említhető együtt mint zsidó emlékhely, a zsidóságnak semmi köze Jeruzsálemhez, a Siratófalhoz. Ön szerint mit kéne mondania az UNESCO-ban a magyar nagykövetnek?
Karizmatikus álláspontom van ebben az ügyben, de nem szeretnék diplomáciai bonyodalmat okozni, ezért nem szeretnék erre válaszolni.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
