Ma a magyar állam nélkül Kárpátalja gyakorlatilag nem működne
Dr. Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos beszélt munkájáról, a jelentős értékmentésról.
Kicsit hosszadalmas a címe, de rövidebben hogyan lehetne összefoglalni, miért is felelős?
Kárpátaljáért is felelek, ami nagyon érdekes terület, hiszen nem csak hat állam ment át felette, hanem ilyen különleges térség másutt nincs is a világon. Ez is egy trianoni találmány, majdnem akkora, mint a Székelyföld, 1.3 millió lakossal, amely mindig is soknemzetiségű volt, a legnagyobb nemzetiséggel, a magyarokkal.
Azért ez a magyar közösség egyben egy magyar zsidó közösség is volt, ha jól tudom.
Igen, így volt, a történelmi Magyarországon, a Kárpátalján a lakosság jelentős része volt zsidó. A magyar történelem legszomorúbb lapjai közé tartozik az a két hullámban megtörtént Holokauszt, amelyben százezer honfitársunk vesztette életét. A hazatért közel húszezer ember felét pedig szinte azonnal elvitték utána a szovjet lágerekbe. Ma már csak nagyon kis közösségek maradtak fenn.
Ön szerint miért tették ezt a szovjetek ezekkel a magyar zsidókkal?
Nehéz kérdés, mert a józan gondolkodást meghaladja, hogy valaki hazatér a szülőföldjére a náci koncentrációs táborokból, majd utána elviszik egy szovjet táborba. Erre nincsen racionális magyarázat. Azt feltételezték leginkább azokról, akiket a nyugati csapatok szabadítottak fel, hogy beszervezték őket. Az biztos, a szovjet lágerekbe elhurcolt zsidóság háromnegyede nem tért vissza. A visszatértek meg igyekeztek nyugodtabb helyekre költözni.
Ma Magyarországon azon igyekszünk, hogy újra magyar állampolgárok lehessenek azok, akik a határokon túl élnek. Miért nehezítjük meg azoknak a dolgát, akik egykor a Kárpátaljáról mentek ki, ők vagy az őseik és jelenleg Izraelben élnek?
Nagyon remélem, hogy ezek csak adminisztratív akadályok, hiszen célunk az, a kedvezményes honosítási törvénnyel mindenki, aki szeretné a magyar állammal történő összetartozást megkapni,ha tudja igazolni, hogy a történelmi Magyarország területén lakott, ez manapság nem olyan nehéz, azt örömmel kell a keblünkre emelni. Zsidókat és nem zsidókat egyaránt. Kárpátalján a 150 ezres lélekszámot tekintve már a 100 ezret is meghaladta a kettős állampolgárok száma, annak ellenére, hogy mindezeket Ukrajna törvényei nem engedik. A kárpátaljai egykori zsidó közösség Izraelben élő tagjai között például nagy igény van a magyar nyelv oktatására, ehhez a magyar kormány ösztöndíjjal járul hozzá.
Ön szerint miért jó, ha magyaroknak, magyar zsidóknak, akik nem élnek itthon miért fontos, hogy magyar útlevél is lapuljon a zsebükben?
Egy tizenötmilliós közösség természetes és integráns része a zsidóság, azok is, akik itt élnek, ahogy azok is, akik a történelmi Magyarország területéről mentek ki. A magyar kormánynak elhatározott célja, hogy a tizenötmillió minden tagja ebbe a nemzeti közösségben tudjon az előttünk tornyosuló kihívásoknak megfelelni. Azok a nemzetek képesek megmaradni, amelyek képesek így is összefogni.
A magyar kormány nemrégiben emlékművet állított a Kárpátaljáról elhurcolt zsidók emlékének. Honnan jött az ötlet?
Ha belegondolunk abba, hogy elvesztettük százezer honfitársunkat, a kárpátaljai zsidóság szinte eltűnt, csak a zsinagógák, a temetők, a könyvek maradtak fenn, akkor ez a minimális kötelezettségünk. 2015-ben Magyarország látta el a nemzetközi holokausztemlékezeti szervezet, az IHRA elnöki tisztét, az elmúlt három esztendőben egy nagyon komoly leletmentő munka indult el Kárpátalján, az épített örökség tekintetében, nemrég újult meg a nagyszöllősi zsinagóga is. Jelentős temetőfelújítási program indult, részben amerikai kormányzati segítséggel, Ungváron, Rahón is lezajlottak, éppen zajlanak a munkálatok. Beregszászon is felújítottunk egy zsinagógát. Valóban Ungváron adtunk át egy emléktáblát az elhurcoltak emlékének. Nagyon sok olyan része van a munkánknak, ami folyamatos, nem csak programszerű, így ez évekre ad feladatot, mint például a temetők felújítása és karbantartása, mert szép dolog a rendbehozatal, de folyamatosan kell rá figyelni. Most szervezünk egy karbantartó brigádot, a Salom Alapítvánnyal együttműködve. Könyveket helyezünk el, amelyeket innen vittek el egykor.
Mi lesz azoknak az emlékével, akik a szovjet táborokból nem tértek vissza? Mit tesz az állam azért, hogy az ő sírjaikat megtalálják?
Azért tudni kell, egy negyedszázad kellett ahhoz is, hogy a málenkij robotról beszélhessünk, ahhoz is, hogy Szolyván, az egykori gyűjtőtábor helyén egy kegyeleti emlékhely alakuljon ki, ahol egy méltó emlékhelyet állítottak zsidóknak, nem zsidóknak, Wallenbergnek és más áldozatoknak. Ez persze nem elég, el kell indulni az egykori áldozatok helyét megkeresni, ez azért egy rendkívül hosszú kutatói munkát igényel. A napokban volt szó a hitvalló görögkatolikusokról, akik egykor nem voltak hajlandók átállni az ortodox vallásra, tehát Kárpátalja tényleg egy sokszínű terület.
A Kárpátalján élők helyzetének javulásához mit tesz hozzá a magyar kormány, ahogy ahhoz is, hogy ne felejtsék el a magyar nyelvet?
Jelenleg kármentesítést folytatunk, mert az orosz-ukrán konfliktus miatt egy nagyon mély gazdasági depresszióba süllyedtek, ez minden nemzetiséget érint. Ebben Magyarország minden magyar identitást bíró honfitársnak segít, fizetéskiegészítést adunk közel húszezer embernek, ma a magyar állam nélkül Kárpátalja gyakorlatilag nem működne, hiszen Ukrajna sok esetben nem tudja az állami feladatait teljesíteni. Mellette tudni kell, a magyar emlékezetpolitika természetes része a zsidó emlékhelyek, a zsid élet támogatása, hiszen ez is része a nemzetnek,
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
