A francia jobboldal nem akar dzsungellakókat
Heves vitát váltott ki a francia jobboldal részéről, hogy a kormány új befogadó központokat hoz létre országszerte az észak-franciaországi Calais-hoz közeli hevenyészett, menekülttáborban élők elhelyezésére.
A szocialista kormány becslése szerint 12 ezer férőhelyre van szükség ahhoz, hogy az év végéig felszámolható legyen a calais-i sátortábor.
Bernard Cazeneuve belügyminiszter
A tárca nyilvánosan eddig 7 ezerre becsülte a tábor lakóinak számát, akiket egyesével próbálnak a hatóságok rávenni, hogy önként hagyják el Calais-t az év végéig. A tábor végleges felszámolása érdekében Bernard Cazeneuve belügyminiszter a helyszínen tett két héttel ezelőtti látogatásán mintegy nyolcezer helyet kínált fel az ország különböző, már létező befogadó központjaiban.
A most nyilvánosságra került dokumentum szerint azonban az eredetileg tervezettnél több helyre van szükség a calais-i migránsok, illetve azok elhelyezésére, akik az októberben Párizsban megnyíló átmeneti humanitárius táborban jelentkeznek.
Marine Le Pen
A fővárost és Korzikát kivéve – ahol legmagasabb a külföldiek aránya – a kormány valamennyi régióban létre kíván hozni új befogadó központokat. A belügyi tárca korábban egyeztetést ígért, de a nyilvánosságra került dokumentum szerint a helyi önkormányzatok bevonása nélkül már felmérte és összeírta azokat az üres vidéki létesítményeket, ahol elhelyezhetők lennének a menedékkérők. Ez váltott ki heves tiltakozást az ellenzék részéről.
A Marine Le Pen vezette Nemzeti Front „felelőtlen elosztási tervnek” nevezte a kormány elképzelését. A Nicolas Sarkozy volt államfő és jobboldali elnökjelölt által vezetett Köztársaságiak pedig most először a bevándorlás-ellenes pártnál is hevesebben bírálták a kormányt. A jobbközép ellenzék „állambotránynak” tartja a dokumentumban foglaltakat és úgy véli, hogy a tárca „több száz mini Calais-t” akar létrehozni az országban.
Guillaume Peltier
Guillaume Peltier, a Köztársaságiak szóvivője szerint a „migránsdiktátum a nemzeti szétesés, azaz egy polgárháború körülményeit teremti meg”.
Az ellenzéki párt megismételte azon javaslatát, hogy Nagy-Britannia területén jöjjön létre egy zárt központ, ahova Calais-ból áttelepítik a külföldieket és a kérelmeket elbírálják. A Köztársaságiak azt is javasolják, hogy vegye vissza Franciaország a határellenőrzés jogát Nagy-Britanniától Calais-nál, és vonjon meg minden szociális juttatást azon külföldiektől, akik nem rendelkeznek lakcímmel és munkahellyel az országban.
Franciaország nem számít az illegális bevándorlók célországának, de a calais-i tábor ismételt túlzsúfolttá válásával a menekültválság a 2017-es elnökválasztási kampány egyik fő témájává vált. Az észak-franciaországi kikötővárosban másfél éve hevenyészve kialakított és a hatóságok által megtűrt migránstáborba június óta ismét nagyobb számban érkeztek Angliába átjutni próbálkozó illegálisok.
A tarthatatlan állapotok miatt a francia kormány ígértet tett arra, hogy az év végéig felszámolja a Dzsungelt, ugyanakkor azt is megerősítse: nem kérdőjelezi meg a Párizs és London közötti kétoldalú megállapodást az Egyesült Királyság felé tartó illegális bevándorlás visszatartásáról. A két ország 2003-ban Le Touquet városában írta alá azt a határőrizeti egyezményt, amelynek értelmében a britek a francia oldalon végzik el a határellenőrzést a migránsok visszatartása érdekében.
