Még mindig sok mosolygó gyerek és kolléga fogad…
Szeszler Anna, a Lauder Zsidó Közösségi Iskola volt főigazgatója visszalátogatott az egykor általa vezetett iskolába, most az érzéseiről beszélgettünk.
Eszébe jut a Lauder manapság?
Nagyon sokszor, ez egyfajta életmű, ahova nagy öröm visszajönni, nagy öröm látni, hogyan fejlődött tovább, miután nyugdíjba mentem.
Hogyan telnek a nyugdíjas pedagógus napjai?
Nem szeretnék általánosítani, nekem nagyon tartalmasak a napjaim, szerencsére nagyon elfoglalt vagyok, néha azon gondolkodom, hogyan is fért bele ennyi tennivaló mellé egykor a munka vagy mennyi minden fér most bele, amire korábban nem volt időm.
Mennyi ideig vezette a Laudert?
Majdnem negyed évszázadon keresztül, hihetetlen út volt, a konyhában lebonyolított első tanári értekezlettől eddig az épületig. Minden percét szerettem, minden konfliktusával együtt, egyszerűen csodálatos dolog egy ilyen iskola létrehozásában egy ilyen nagyszerű csapattal, létrehozni egy ilyen csapatot, tagjának lenni, benne a gyerekekkel, szülőkkel. Megmondom őszintén, azért is jó bejönni ide, mert még mindig sok mosolygó gyerek és kolléga fogad, nincs is bennem semmi rossz érzés. Már azért is, mert nagymamaként is élvezem az iskolát, az unokáim egy része itt tanul.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
