Közeledni a valláshoz, a hitélethez
Soltész Miklós, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a hittankönyv jelentőségéről beszélt, de szóba került még a közel-keleti és az európai helyzet is.
Mitől is különleges ez a rendezvény itt, a Lauder Zsidó Közösségi Iskolában?
Két évvel ezelőtt, Heisler András elnök úr keresett meg, hogy van egy olyan elképzelésük, hogy jó lenne a hittan tankönyvek családját egy kicsit bővíteni, frissíteni, az új megoldásokkal megkeresni a felekezeti és az alapítványi iskolákat, nem csak azokat, ahol zsidó gyermekek részesülnek hitoktatásban, hanem adott esetben más iskolákat is. Az mindenképpen örömteli, hogy ez a két évvel ezelőtti beszélgetés végül a gyakorlatban is megvalósult, hiszen egy olyan, a szellemiségében a Szentíráshoz teljesen kapcsolódó, frissességében a mai kort teljesen magába foglaló hittankönyv család indult el, amelynek az első kötetét ma mutattuk be.
Az új hittankönyv kiemelt állami támogatással készült el, de eljutnak-e ezek kötetek a határontúl élőkhöz is?
Több szempontból is nagyon örülnék neki, az egyik, amit látok, tapasztalok az elmúlt évtizedekben, hogyha valakinek megvannak a gyökerei, vallásos gyökerei vannak, az embermegtartó, közösségmegtartó, egyben nemzetben megtartó erő is lehet. Ez hatványozottan igaz a határontúl élőkre, felekezettől függetlenül, a magyar nemzethez tartozókra, hiszen ha azok a gyermeke, akik akár zsidó, akár keresztény családban élnek, náluk a magyarság megtartása, megmaradása sokkal erősebb, főleg akkor, ha a hitük is erősebb. Ha ők megkapják ezt a könyvet, akkor ebben is segítséget kapnak. Nem beszélve arról, hogy azok a pedagógusok, tanítók, tanárok, akik évtizedekig nem taníthattak hitről, nem foglalkozhattak a vallással, mert a korábbi rendszer nem engedte is óriási segítséget kapnak ettől a könyvtől. Ráadásul, ha valaki belelapoz a könyvbe, megnézi az ószövetségi történeteket, azokat az ötleteket is, amelyekkel ez a könyv mert élni, megállapíthatja, azokat a gyerekeket is megszólítja, akiket sok minden egyéb elvon akár hitélettől, akár a közösségi élettől. Bízom abban, hogy ez a kiadvány hozzájárul, hogy közelítsenek a valláshoz, a hitélethez.
Az Ószövetségtől egy ugrás az Újszövetség. Napjainkban egyre erőteljesebben üldözik a keresztényeket, leginkább a Közel-Keleten. Mit tesznek a magyar keresztények, hogy megmentsék azokat az embereket, akiket a hitük miatt üldöznek?
Két évvel ezelőtt nagyon megdöbbentő találkozásom volt a Zsidó Világkongresszus elnökével, ahova elkísért Heisler András elnök úr is, hiszen éppen ők figyelmeztettek arra, hogy nagyon nagy baj lehet a Közel-Keleten, sok országban. Valahogy akkor még nem is éreztük ennek a súlyosságát. Közel másfél éve lehet azt egyre jobban tapasztalni, hogy a kopt, ortodox, katolikus, szír és más keresztényeket hihetetlen mértékű atrocitás, üldözés, keresztrefeszítés, adott esetben gyilkolások érnek. Hozzáteszem, sajnos ez a folyamat nem csak a Közel-Keleten, hanem Európában is jelen van bizonyos szempontból. Különösen sajnálatos, hogy ez a folyamat a zsidó közösségeket is érintheti. Már ezért is tartom fontosnak Heisler elnök úrral, más zsidó közösségek vezetőivel is a párbeszédet, mert sugároznunk kell, nekünk egymásra kell támaszkodnunk. a gyökereink sokkal inkább erősek, közösek, ezek az Ószövetségben, a Tízparancsolatban meglévő gyökerek, mint azok a bűnök, rossztettek, amiket elkövettünk egymással szemben. A mi erőnk a hitből, a közös történelemből fakad, nekünk ezt kell erősíteni! Mindezért a magyar kormány néhány hónapja döntött például egy olyan támogatásról, amelyben 120 millió forinttal támogatja az erdélyi katolikus, keresztény gyerekek oktatását, a menekülttáborokban. Mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy a katolikus és a református egyházak által eljuttatott segítségek, támogatások is leginkább a gyerekek neveltetéséhez, oktatásához járuljon hozzá. Ez szolgálja azt, hogy a helyben maradás erősödjék! Senkinek sem érdeke, hogy kitépjék arról a területről, őseik földjéről az életét és máshová szórják szét. Ráadásul, ha azt is látjuk, hogy ez nem egy keresztény, nem egy zsidó közösség, amelyeknek szintén nehéz lenne beilleszkedni, hanem egy muszlim közösség, akkor különleges nehézségek támadhatnak.
Ezek szerint Ön is úgy véli, hogy a szülőföldjükön kell megoldani a menekülni akarók problémáját?
A gyógyászatban is úgy van, a probléma gyökerénél kell a megoldást keresni. Jelen esetben a probléma gyökerét azok a politikai, gazdasági változások jelentik, amelyekkel nyugodtságot lehet elérni. Akár Izrael Államát is nézhetjük, nekik is akkor lehet nyugalmuk, ha a környező országokban is béke van. Egy kis ország, amelyik bármennyire is erős, bármekkora segítséget is kap Európától, Amerikától, nagyon nehezen éli meg, félelemmel éli meg a körülötte lévő gondokat. Ez egyébként más nemzetekre is igaz, hiszen ezek a veszélyes tevékenységek áttevődnek Európára is, nézzük meg, Franciaországban, Németországban milyen félelem van. Nekünk, Magyarországon, Közép-Európában élőknek az a dolgunk, hogy ez a félelem ide ne terjedjen át, védjük meg magunkat, a problémát pedig helyben oldjuk meg.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
