Európa és Oroszország együttműködésének pragmatikus, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló újjáépítése nélkül az európai versenyképesség javítása nehezen volna elképzelhető – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető orosz kollégájával, Szergej Lavrovval történt tárgyalás után elmondta, a megbeszélésen magyar, orosz és európai érdekeket szolgáltak. Hangsúlyozta, Magyarország és Oroszország fontos partnere egymásnak gazdasági, kereskedelmi, energetikai és kulturális szempontból.
Kifejtette, hogy Európa és Oroszország együttműködésének pragmatikus, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló újjáépítése nélkül az európai versenyképesség javítása nehezen volna elképzelhető.
A külügyminiszter szerint Magyarország továbbra is azt vallja, hogy az orosz természeti erőforrások és a magasan fejlett európai technológia párosítása jelenti az európai gazdaság és versenyképesség megerősödéséhez vezető utat. Hozzátette, az elmúlt időszak globális kihívásai is azt mutatták, hogy megoldás akkor van, ha megoldás van a transzatlanti közösség és Oroszország között.
Emlékeztetett, a globális kihívások esetében létezik megoldás, ha létezik transzatlanti megállapodás. Hangsúlyozta, Magyarország mindig örömmel figyeli, ha Szergej Lavrov az asztal egyazon oldalán ül John Kerryvel, Frank-Walter Steinmeierrel vagy Philip Hammonddal. Ez a megoldások valószínűségét növeli – fűzte hozzá.
Fotó: fidesz.huÚgy vélekedett, hogy mivel a jövőben is lesznek globális kihívások, ezért fenn kell tartani a pragmatikus és ésszerű együttműködés lehetőségét, különben nem lesznek válaszok a kihívásokra.
A kétoldalú ügyek között elsőként a kereskedelem kérdését vette számba a tárcavezető. Jelezte, hogy a kereskedelmi forgalom tavaly 47, idén az év első két hónapjában 25 százalékkal csökkent. A magyar vállalatok az elmúlt két évben 4,5 milliárd dollárnyi exportveszteséget szenvedtek el.
Hozzátette, az exportveszteségről nem tehetünk, de közös cél lassítani a csökkenés ütemét, majd újra növekvő pályára állítani a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokat. Ehhez először a regionális együttműködést kell fokozni, amiben Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin már megállapodott – fűzte hozzá.
A részletek között említett négy gazdasági együttműködési megállapodást. Kaluga és Kurszk megyékkel, valamint Szentpétervárral már megszületett a megállapodás, május 30-án pedig a Mordvin köztársaság vezetőjével is aláírjuk az egyezményt – számolt be. Hozzátette, Tatárföldön, elsőként az uniós tagállamok sorában, főkonzulátust nyitott Magyarország a gazdasági együttműködés fokozására.
Kifejtette, annak érdekében, hogy magyar alapanyagokból, eszközökből, alkatrészekből épüljenek és jöjjenek létre termékek Oroszországban, előkészítés alatt áll Moszkvától néhány kilométerre egy magyar húsüzem létesítése; a második legnagyobb oroszországbeli magyar takarmánygyár kezdi meg szeptemberben a működését; a Richter pedig – amely a legnagyobb gyártókapacitással rendelkezik Oroszországban – készen áll arra, hogy teljes termelésre álljon át, és erősítse a stratégiai alapú gyógyszeralapanyag gyártását is.
A Mol által kitermelt kőolaj 6,3 százaléka már orosz blokkokhoz kötődik – sorolta.
Téma volt az energiabiztonság is, mivel Oroszországnak meghatározó szerepe van hazánk energiabiztonságában is – mutatott rá.
Kiemelte, a diverzifikáció fontos lenne, de az európai bizottság még azt sem tudja kikényszeríteni, hogy az uniós országok eleget tegyenek a kötelezettségüknek, és hozzájáruljanak egymás energiabiztonságához. Megemlítette, Románia és Horvátország két olyan szomszédunk, akik nem hajtották végre azokat a beruházásokat, amelyek nyomán gázt tudnánk tőlük vásárolni.
Kitért arra is, hogy a tavalyi Putyin elnökkel való megállapodásnak megfelelően 2021-ig éves szinten 4-4,5 milliárd köbméternyi gáz lehívására kerül sor. Érintették a két ország közötti nukleáris kooperációt is, továbbra is zökkenőmentes az MVM és a Roszatom együttműködése. A külügyminiszter világossá tette, hogy a Paks II. beruházás Magyarország versenyképessége, az olcsó és biztonságos energia előállítás szempontjából is rendkívül fontos, Magyarország elkötelezett a menetrend szerinti építkezés mellett.
Szijjártó Péter a sajtótájékoztató végén üdvözölte, hogy két év szünet után újra összeült a NATO-Oroszország tanácsülés. Magyarország szorgalmazza, hogy a NATO-csúcs előtt újra hívják össze ezt az értekezletet, amivel a NATO-főtitkár is egyetért – mondta.
Ugyanitt Szergej Lavrov leszögezte, konstruktív, bizalmas hangulatban zajlottak a tárgyalások Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel egyaránt. Az Oroszországi Föderáció külügyminisztere hangsúlyozta, Magyarország fontos partner a számukra, kölcsönösen tiszteletben tartják egymás érdekeit.
Az áruforgalom csökkenésének megállítása kapcsán arról beszélt, az egyeztetésen további lépések kerültek szóba, egyúttal jelezte, az ügyben fontos szerepet szánnak a kormányközi gazdasági bizottságnak is, amely Budapesten ülésezik majd június 21-én és 22-én.
Nagyobb figyelmet fogunk szentelni a beruházási együttműködésnek – fejtette ki, példaként megemlítve az energetikai, az olaj- és a gázipart. A paksi beruházás, a Roszatommal való együttműködés kapcsán kiemelte, a projekt megvalósítása hozzájárul Magyarország energetikai biztonságához, munkahelyek megőrzéséhez, valamint a magyar gazdaság fejlődéséhez.
A politikus felhívta a figyelmet a hazánkban működő orosz vállalatokra, és egyúttal reményét fejezte ki, hogy tovább fejlődik a régiók közötti együttműködés.
Szólt arról is, hogy szélesítik a diákcserét is, és kiemelt figyelmet szentelnek annak is, hogy hazánkban nőtt az orosz nyelv elsajátítása iránti igény.
Elmondta, a migránsválság okairól is egyeztettek, valamint arról, milyen lépéseket kellene tenni a terrorizmus megfékezése érdekében.
Lavrov a NATO és Oroszország közötti kapcsolattal összefüggésben az egyenjogúság és a konszenzus szükségességét hangsúlyozta. Az ukrán válság kapcsán felhívta a figyelmet a minszki egyezmények betartásának fontosságára.
Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter úgy fogalmazott, senkinek nem kell aggódnia, pláne nem a szövetségeseinknek. A tárcavezető szerint veszélyes az a szemlélet, hogy bárkinek magyarázkodnia kell azért, mert meghívja az orosz külügyminisztert. Visszautasítjuk azt a hozzáállást, amely azt próbálja sugározni, hogy ha egy ország mérete egy bizonyos szint fölött van, és a vezetői beszélnek Oroszországgal, akkor az egy fantasztikus bölcsesség, erő és előrelátás. Ha egy ország mérete egy bizonyos szint alatt van, és beszélnek Oroszországgal, az meg a „trójai falóság” – sorolta.
Szijjártó Péter leszögezte, ez a hozzáállás nélkülözi a korrektséget. Az európai versenyképesség növelése csak úgy lehetséges, ha Európa és Oroszország között létrejön egy pragmatikus, ésszerű együttműködés, amely egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapul – jelentette ki, hozzátéve, úgy látja, ezt az álláspontot egyre többen osztják Európában.
Ami az Északi Áramlat 2 beruházás kapcsán zajlik, az a kettős mérce megnyilvánulása az unió részéről – hangsúlyozta. Emlékeztetett rá, hogy a Déli Áramlat gázvezetékkel kapcsolatban az volt az európai érv, hogy nem lehet Ukrajna kikerülésével megépíteni, és nem állja meg a helyét gazdaságilag a projekt.
Mint mondta, az Északi Áramlat esetében „az Európai Bizottság és más barátaink nem tiltakoznak olyan hangosan”, majd megjegyezte, egy különbség van az irányt leszámítva, és ez a résztvevő vállalatok köre.
Magyarország érdeke, hogy a minszki megállapodások minél előbb teljesüljenek – jelentette ki az ezzel kapcsolatos felvetésre reagálva. Leszögezte, a lehető legmagasabb szintű politikai döntésre van szükség, ezzel a kérdéssel az EU-tagállamok legfőbb vezetőinek kell foglalkoznia.
