ÓRIÁSI ÉRDEKLŐDÉS AZ UNIÓS PÁLYÁZATOK IRÁNT
2017. július 1-ig minden uniós pályázatot kiírunk majd – jelentette ki Lázár János.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a 41. Kormányinfón tájékoztatott arról, hogy a kormány 2016. március 2-ig 4151 milliárdnyi új uniós pályázatot hirdetett meg. Rámutatott, a 167 pályázat iránt nagy az érdeklődés, van olyan kiírás, amire 300 százalékos a túljelentkezés.
Lázár János elmondta, a rendelkezésre álló keret mintegy 46 százalékát már meghirdették, 2017. július 1-ig minden pályázatot kiírnak majd.
Jelezte, a rendszer működésével kapcsolatban folyamatosak a korrekciók, rendszeresen egyeztetnek Brüsszellel.
Közölte, a Balatonra vonatkozó fejlesztési forrásokat három megye önkormányzata, megválasztott képviselőtestülete és hivatala fogja bonyolítani.
Az új fejlesztési ciklusban az elosztást az állam és az önkormányzatok szervezeti egységeire fogjuk bízni, kiszervezésre nem lesz lehetőség – húzta alá.
Szólt arról is, hogy a kormány több mint 10 milliárd forinttal segíti a hazai tejtermelőket, szavai szerint „az Európai Bizottság által lehetséges legmagasabb szintre” emelik a támogatás mértékét.
Fotó: fidesz.huTájékoztatott arról is, hogy a paksi atomerőmű kapacitásával kapcsolatos nyilvánosság ügyében konszenzusra jutottak Brüsszellel, hamarosan az Országgyűlés elé kerül a projekttörvény módosítása. Mint mondta, intenzív tárgyalások zajlanak az Európai Bizottság és Magyarország között a tiltott állami támogatással és a kereskedelempolitikai szerződéskötési joggal összefüggésben. A tárgyalások az elmúlt hetekben jelentősen felgyorsultak – fogalmazott.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) státuszát érintő viták kapcsán Lázár János kifejtette: a kormány nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, mert az alkotmányos berendezkedés szerint erre nincs joga. A jegybank jogállásával kapcsolatos jogszabályok és az Alaptörvény is világosan fogalmaz: a magyar kormánynak nem dolga, nem joga az, hogy ebben a kérdésben állást foglaljon – jegyezte meg.
Az ügy végén nincs pont, és a kormány akkor végzi jól a dolgát, ha felajánlja a segítségét akár a törvényhozásnak, akár a nyilvánosságnak, hogyha ez a helyzet nem oldható meg – vélekedett a tárcavezető. A legtöbb, amit megtehet a kabinet, hogy az igazságügyi miniszter útján a vita rendezésében közreműködik – fűzte hozzá.
Azt tartjuk helyesnek, ha az MNB-re ugyanazok a játékszabályok vonatkoznak, mint a nem euróval fizető, más országok jegybankjait illető szabályok – emelte ki.
Közérdekből, az ország nemzetgazdasági és nemzetstratégiai érdekeiből fakadóan igenis lehet a közpénzek felhasználásával kapcsolatos nyilvánosságot korlátozni – mutatott rá. Lázár János egyúttal emlékeztetett arra is, hogy a törvényhozás Péterfalvi Attila észrevételeit figyelembe vette a postatörvény megalkotásánál.
„Ha a postatörvénynél sikerült a törvényhozásnak olyan megoldást találnia, ami biztosítja a szükséges mérték erejéig a nyilvánosságot – ugyanakkor biztosítja a Posta versenyképességét -, meg lehet találni azt a megoldást, amellyel az ország nemzetgazdasági érdekei nem sérülnek, az ország pénzügyi biztonsága nem kerül veszélybe, de a közösség pénzének felhasználására vonatkozó mérce is érvényesülhet” – fogalmazott. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyúttal kitért arra is, hogy a magyar szabályozás tervezete nem tér el más jegybankokétól.
