Miután a Jog és Igazságosság párt (PiS) megnyerte 2015 őszén az elnöki és parlamenti választásokat is, az új kormány egy sor olyan reformot vezetett be, mely a kritikusok szerint korlátozza a demokráciát. Martin Schulz, az EP elnöke, és Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke is aggályukat fejezték ki a lengyel közszolgálati televízió és rádió szabadsága és pluralizmusa kapcsán, illetve a lengyel alkotmánybíróság helyzete miatt.

Január 13-án a Bizottság úgy döntött, hogy Lengyelország esetében elindítja az első állomását a „jogállamiságot fenyegető rendszerszintű veszély kezelésére szolgáló keretnek”.

Vita: január 19., kedd 
Szavazás: februári plenáris ülés
Eljárás: a Tanács és a Bizottság felszólalása, majd vita
#Poland

A képviselők kedd délután megvitatják az EU vezetőinek december 17-18-án tartott találkozójának eredményeit Donald Tusk az Európai Tanács, és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke részvételével.

A képviselők várhatóan kitérnek az állam- és kormányfők által tárgyalt fő témákra, a migrációs nyomás kezelésére, a Schengeni szabályok kivételeire és a tagállamok reakcióira az Európai Határ- és Parti Őrség felállításának javaslatára is. A vita további témái között várható a terrorizmus elleni küzdelem és az Egyesült Királyság követelései az EU megreformálására a brit népszavazást megelőzően.

 

Vita: január 19., kedd
Eljárás: a Tanács és Bizottság felszólalása
#EUCO #UKinEU #migrationEU

Szerda reggel a holland Tanács elnökség prioritásairól vitáznak a képviselők Mark Rutte miniszterelnök, és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke részvételével.

A Holland elnökség a programját három alapelvre építi: „egy olyan Unió, amely az alapokra fókuszál; egy Unió, mely innovatív növekedést és munkahelyeket termet; és egy Unió, mely kapcsolódik a társadalomhoz.” Az elnökség eredményeket szeretne elérni a migráció és nemzetközi biztonság, az innováció és foglalkoztatás, a rendezett pénzügyek és egy szilárd eurozóna, valamint az előremutató klíma- és energiapolitika területén.

Martin Schulz EP-elnök, Mark Rutte miniszterelnök és Jean-Claude Juncker bizottsági elnök közös sajtótájékoztatót tart a vitát követően 12:30 körül.

A képviselők kedd reggel levonják a leköszönő luxembourgi elnökség mérlegét is Xavier Bettel miniszterelnök részvételével.

Vita: január 19., kedd és január 20., szerda
Eljárás: a Tanács és a Bizottság felszólalásai
Sajtótájékoztató: január 20., szerda 12:30
#EU2016NL

A képviselők szerda délután vitatják meg annak a francia döntésnek a következményeit, hogy a történelemben először alkalmazzák az EU alapszerződésének kölcsönös védelemre vonatkozó cikkelyét, a többi tagállam segítségét kérve az úgynevezett Iszlám Állam (ISIS) ellenében folytatott „háborúban”. A témáról szóló állásfoglalást csütörtökön bocsájtják szavazásra.

A 2015. november 13-I párizsi terrortámadásokat követően Franciaország segítséget és támogatást, többek között titkosszolgálati adatok megosztását, kért az EU tagállamaitól az ISIS elleni harcban. A kérést az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikk (7) bekezdésére alapozta, mely kimondja: „A tagállamok valamelyikének területe elleni fegyveres támadás esetén a többi tagállam köteles minden rendelkezésre álló segítséget és támogatást megadni ennek az államnak.”

Minden tagállam egyhangúan teljes támogatásukról és segítségükről biztosították Franciaországot, ugyanakkor ezen kötelezettségvállalások pontos tartalma még meghatározás alatt áll.

Mivel az EU kölcsönös védelmi klauzuláját a gyakorlatban még nem alkalmazták, a képviselők várhatóan annak hatáskörét, alkalmazását, és az EU intézmények szerepét vitatják meg és várhatóan javaslatokat tesznek a folyamat menedzselésére.

A képviselők várhatóan azokat a politikai okokat is megvitatják, amely alapján Franciaország a kölcsönös védelmi klauzula alkalmazása mellett döntött a „szolidaritási klauzula” (222. cikk) helyett, mely nagyobb szerepet szán az EU-nak az összes elérhető eszköz mozgósítására egy tagállamot ért terrortámadás, természeti vagy ember által okozott katasztrófa esetén.

Vita: január 20., kedd 
Szavazás: január 21., csütörtök Thursday, 21 January 
Eljárás: a kül- és biztonságpolitikai főképviselő nyilatkozata (állásfoglalással)
#mutualdefence

Laurent Fabius, francia külügy- és nemzetközi fejlesztésért felelős miniszterrel vitáznak szerda délután a képviselők a 2015 decemberében kötött globális klímaváltozás elleni egyezményről. Fabius vezette az ENSZ klímaváltozási keretegyezményének párizsi ülését (COP21), melynek eredményeként megszületett a megállapodás.

Az új megállapodás célja, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az iparosodás előttinél 2 Celsius-fokkal magasabb szintet, törekedve arra, hogy a felmelegedést az iparosodás előttinél 1,5 fokkal magasabb szintre korlátozza. Továbbá a megállapodás célja a „kibocsátási semlegesség” elérése az üvegházhatású gázok esetében (amikor a kibocsátott mennyiség megegyezik a megkötött mennyiségekkel, zéró nettó kibocsátást eredményezve) a század második felében. A szerződő felek konferenciájának ötévente kell felülvizsgálnia a célok elérésére tett erőfeszítések eredményeit.

 

Vita: január 20., kedd
Eljárás: A COP21 elnökének felszólalása majd a képviselőcsoportok elnökeinek felszólalása
#COP21

A képviselők hétfőn vitatják meg annak a döntéstervezetnek a megvétózását, mely akár 110%-kal növelné a dízelautók nitrogénoxidokra vonatkozó kibocsátási határértékét, amikor a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásokat (RDE) vizsgáló eljárások hatályba lépnek. A döntésről a következő plenáris ülésen szavaznak. A Környezetvédelmi Bizottság szerint az EP-nek meg kellene vétóznia a határértékek lazítására vonatkozó terveket, mert azok aláásnak az EU meglévő követelményeinek betartatását.

A képviselők csütörtökön szavaznak majd a Volkswagen-botrány miatt decemberben felállított 45-tagú vizsgálóbizottság összetételéről, melynek feladata vizsgálnia az autók kibocsátásmérési tesztjeire vonatkozó EU-s szabályok megsértését és az EU-s szabályok betartatásának sikertelenségére vonatkozó állítást.

Vita az RDE-vizsgálatokról

Az RDE-vizsgálatok bevezetésére vonatkozó csomag részeként, melyet az EU tagállamai a „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság október 28-i döntésével hagytak jóvá, az Európai Bizottság a gépjárművekre vonatkozó nitrogénoxid kibocsátási határérték 110%-os növelését javasolta.

Az új RDE-vizsgálatok valósághűbb méréseket eredményeznek, mert a kibocsátások a vezetés közben egy mozgatható eszközzel mérik. A jelenlegi, laboratóriumi eljárás sok olyan kiskaput tartalmaz, amelyet az autókészítők kihasználnak, hogy a termékeiket a valóságosnál környezetbarátabbnak állítsák be.
Vita: január 18., hétfő 
Szavazás: februári plenáris ülés 
Eljárás: Jogalkotási állásfoglalás (felhatalmazáson alapuló jogi aktus elleni kifogás)
#RDE #CarEmissions #NOx #emissions #vehicles

Meg kell szüntetni az IP-címen, postai címen, vagy a bankkártyák kibocsátási országára alapuló diszkriminációt és geoblokkolást, hogy az EU fogyasztói könnyebben hozzáférjenek az árukhoz és szolgáltatásokhoz, mondják a belső piaci és ipari képviselők a kedden megvitatott és szavazásra bocsájtott állásfoglalás-tervezetükben. A képviselők az egységes digitális piacra vonatkozó, az Európai Bizottság által tavaly májusban bejelentett 16 kezdeményezés gyors elfogadását is sürgetik.

A digitális egységes piac területén valamennyi uniós jogszabálynak új lehetőségeket kell biztosítania a felhasználók és a vállalkozások számára, lehetővé kell tennie új, innovatív, határokon átnyúló online szolgáltatások megjelenését és fejlődését versenyképes árakon, fel kell számolnia a tagállamok közti akadályokat, továbbá elő kell segítenie az európai üzleti vállalkozások, és különösen a kkv-k hozzáférését a határokon átnyúló piacokhoz, mivel ez kulcsfontosságú az EU növekedése és foglalkoztatottsági rátája szempontjából, áll az állásfoglalás-tervezetben.

A képviselők szerint aggályos, hogy a tagállamok eltérő megközelítéseket alkalmaznak az internet és a megosztáson alapuló gazdaság szabályozására, melyek új üzleti modelleket képviselnek az áruk és szolgáltatások online értékesítésében (pl. az Uber, eBay, vagy az Airbnb). Ezen túl rámutatnak az új technológiák, mint a nagy adathalmazok, a felhőalapú számitástechnika, a 3D nyomtatás, által létrejött lehetőségekre a gazdaság és társadalom számára.

 

Háttér

Ez a nem törvényerejű állásfoglalás a Parlament válasza az Európai Bizottság 2015. május 6-án bemutatott „Európai digitális egységes piaci stratégia” című közleményére.

Jelenleg, az EU-s vállalkozások csupán 1,7%-a használja ki teljesen a fejlett digitális technológiákat, és csak a kkv-k 14%-a használja az internetet eladási csatornaként. 2013-ban a megosztáson alapuló gazdaság piaci mérete körülbelül 3,5 milliárd euró volt világon; ma, az Európai Bizottság előrejelzése alapján a növekedési potenciál meghaladja a 100 milliárd eurót.

 

Vita: január 19., kedd
Szavazás: január 19., kedd 
Sajtótájékoztató: január 19., kedd 15:00

A képviselők szerda délután vitáznak és csütörtökön szavaznak az EU-Koszovó stabilizációs és társulási megállapodásról, mely egy fontos első lépése Koszovó európai integrációjának. Az egyezmény hatályba lépéséhez az Európai Parlament egyetértése szükséges.

Az egyezményt, melynek célja az EU és Koszovó közötti politikai párbeszéd fejlesztése és a kereskedelem megnyitása, 2015 októberében írta alá Federica Mogherini, az EU külpolitikai vezetője és novemberben ratifikálta a Koszovói Köztársaság Nemzetgyűlése.

Az egyezmény által érintett összes téma az EU hatáskörébe tartozik, ezért a megállapodást nem kell az egyes tagállamoknak ratifikálnia.

Az EU-Koszovó megállapodás az utolsó a nyugat-balkáni államokkal kötött EU társulási megállapodások sorában.
Vita: január 20., szerda 
Szavazás: január 21., csütörtök
Eljárás: Egyetértés
#Kosovo