Gulyás Gergely az Életreítéltek című dokumentumfilm díszbemutatóján az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

A „Kisfogház” börtönéről készült dokumentumfilm első vetítése előtt az Országgyűlés alelnöke kifejtette, a forradalom nagyszerűségét mutatja, hogy mindenhol a világon, ahol hallani magyar szót, emlékeznek és emlékeztetnek a XX. század egyik legnagyszerűbb eseményére: a magyar forradalomra és szabadságharcra.

Fotó: fidesz.hu

’56 teljes történetének ugyanúgy része a forradalom dicsősége, mint a szabadságharc vérbefojtása – jelentette ki.

Ugyanúgy része október 23, mint november 4, sőt részei a sortüzek, a koncepciós perek, a Kisfogházban átélt kínzások és szenvedések, az igazság melletti kiállásért kettétört életutak, a tönkretett családok, a rendszerváltozásig titokra ítélt történetek – sorolta.

Emlékeztetett, több mint három évtizeden át börtönévek fenyegették azokat, akik nem voltak hajlandóak ellenforradalomnak nevezni 56-ot.

A hatalom fenyegetésével kellett szembenéznie azoknak, akik még ennyi hallgatás után is kegyelettel tartották számon, hogy a 301-es parcellában koporsó nélkül eltemetett forradalmárok felett még sírhant sem hirdette valaha volt földi létüket – fogalmazott.

Az Országgyűlés alelnöke elmondta,az Életreítéltek magyar hősökről szól, olyan emberekről, akik Magyarország szabadságáért és függetlenségéért életük feláldozására is készen álltak. Miért vállalták oly’ sokan a biztos halált, miért volt fontosabb a forradalom lángját tudatosan otthon őrzőknek – még három évtized után is -, nem az öröknek tűnő hatalom kegyeit keresni? – tette fel a kérdést, úgy válaszolva: ezt a kommunisták sosem értették meg.

Az 56-os forradalom az igazságért való lázadás örök szimbóluma lett – szögezte le, kijelentve, a magyar nemzet hősies helytállása a hazáért, az anyagelvűséget hirdető kommunistáknak sosem lett érthető, mert ezeknek a fogalmaknak nincs megfejtése a kommunizmus emberidegen és a nemzetre ellenségként tekintő kormányán belül.

Aki kitartott, nem azért tartott ki, mert reménye volt, hanem mert igaza – mondta. A rab nép szabaddá válhat, a reménytelenséget felválthatja a remény, a hősiesség úgy marad meg, mint a hazához való hűség – mutatott rá. Kijelentette, a nemzet közös emlékezetének örökre részei maradnak azok, akiknek lelke a hazáért szállt az égbe. Így lesz a nemzet közös emlékezetének része a filmben megemlített hősök története, történelmünk lapjain örök életre ítélt áldozatvállalása – zárta szavait.

Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) elnöke megnyitó beszédében felhívta a figyelmet arra a sajnálatos tényre, hogy kevesen tudják, mi az a „Kisfogház”, az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik szomorú helyszíne, az egykori börtön. Kifejtette, a Nemzeti Örökség Intézetének célja az Életreítéltek című dokumentumfilmmel, hogy ismertté váljon az iskolások körében a kisfogház története.

Elmondta, 2015-ben a kisfogház is nemzeti emlékhellyé vált, mégsem lett felhívva a közvélemény figyelme arra, hogy „milyen balsors történt ott, milyen méltatlanul lett elfeledett az a hely.” Remélem, hogy ez a film felhívja a figyelmet minderre, négy ott raboskodott ember történetén keresztül” – fogalmazott.
Az elnök asszony köszönetet mondott a film fiatal alkotóinak, Szakonyi Noémi rendezőnek, Vincze Máté rendezőnek, és Vízkelety Márton operatőrnek; a film fővédnökségét elvállaló Boross Péter miniszterelnöknek, és Kövér László házelnöknek; a szakértőknek; a Miniszterelnökségnek; az Uránia Filmszínháznak és az 56-os Intézetnek.

A bemutatón a négy főszereplő közül hármat köszönthettek személyesen: az egykori halálraítélt Fónay Jenőt, Regéczy-Nagy Lászlót, Göncz Árpád egykori pertársát, és Puchert János egykori sorkatonát.