Káosz a Közel-Keleten, figyelni kellene Benjamin Netanjahu szavaira!
Merényletsorozat, lesz-e újabb intifáda, háborús helyzet Szíriában, menekültek Európa felé veszik az irányt, Törökországban választásokra készülnek, Oroszország belépett a történetbe. Sok minden történt, sok minden történhet. Breuer Péter külpolitikai újságírót kérdeztük.
Szinte mindennaposak lettek a terrortámadások Izraelben, számos civil vesztette életét, köztük egy négygyerekes házaspár. Most ezzel került a címlapokra az izraeli biztonsági helyzet. Azonban már hónapok óta érezhető a növekvő feszültség, Kelet-Jeruzsálemben, a ciszjordániai részeken. Az izraeli média azt latolgatja, hogy valóban egy harmadik intifáda van-e kibontakozóban. Mindeközben az izraeli kormány erőteljesebb intézkedéseket vezet be. Ez a megoldáshoz, vagy éppen a feszültség további növekedéséhez vezet?
Azt lehet most látni, hogy most a gócpont Jeruzsálemből áttevődött Jaffo városába, ami Tel-Aviv mellett található. Ami az intifádát illeti, az izraeliek még a kifejezést sem szeretnék hallani, miközben egyes arab csoportok már a negyediket szeretnék előkészíteni. A kormánykabinet ülése után döntöttek úgy, hogy Jeruzsálembe is még 3 ezer fővel növelik a biztonsági erők létszámát. Ezt alapozta meg az az esemény is, amikor a via Dolorosán próbált megkéselni egy terroristanő egy a Siratófalhoz igyekvő férfit. Nem történt nagy baj, miután a férfi a jogosan magánál tartott önvédelmi fegyverét használta. Perceken belül megérkeztek a biztonsági erők emberei, így sikerült a nagyobb bajt megelőzni, a merénylőt és a sértettet is kórházban ápolják. Persze valóban komoly a helyzet, ezért is van szükség a létszámnövelésre. Izrael úgy döntött, hogy a Templomhegyre belépni szándékozóknál korhatáremelést hajt végre.
Mennyire speciálisan tekinthető ez a helyzet izraelinek?
Nem lehet elválasztani azt, ami Izraelben történik a Közel-Keleten történtektől. Csak egy példa: Törökország. Erdogan most az Európai Uniónál lépeget, de ne feledjük, választások lesznek ott is. Mellette Szíriában az orosz gépek egyszerre bombázzák az Iszlám Államot, valamint Asszad ellenségeinek az állásait is, azaz a lázadókat is. Felmerülhet a kérdés, hogyan is tartozik az egyik esemény a másikhoz? Szíria nagyon közel van Izraelhez, történtek már átlövések a Golan fennsíkon. Nem szabad elfeledni, hogy Netanjahu miniszterelnök két hete volt Moszkvában. Egyeztetéseik során azon voltak, azon vannak, hogy az izraeli és az orosz gépek ne találkozzanak. Mindez a konfliktus Erdogan Törökországának tesz jót, várhatóan jelentős összegeket kapnak majd az Uniótól a menekülttáboraikra.
Mennyire érinti ez Magyarországot?
Nagyon is, gondoljunk csak bele, egyrészt beszélhetünk rövidesen újabb intifádáról a palesztinok részéről, másrészt szíriai menekültek már Jordániát, az ottani menekülttáborokat is megtöltötték. Csak egy rövid kitérő, Jeruzsálem egyesítése óta a Mecsetek tere jordán felügyelet alatt van. Visszatérve Magyarországra, amikor átmentek a menekültek nálunk, akkor a jeruzsálemi mecsetben, ami jordán felügyelet alatt van, arra buzdítják a menekülteket, hogy telepedjenek meg Európában és tegyék a dolgukat. Ezt üzente az ottani imám, Jeruzsálemből, a ami a muszlimoknak is szent helye!
Mit jelent, hogy tegyék a dolgukat?
Vegyenek feleségül keresztény nőket, illeszkedjenek be részben, ne adják fel a szokásaikat, vallásukat, teremtsék meg Európában az iszlám előretolt helyőrségét.
Nem erős ez az elképzelés?
Lehetséges, de sokkal fontosabb lenne, ha megfogadnánk Golda Meir szavait, aki azt mondta: A béke akkor érkezik el, ha a gyermekeiket jobban szeretik majd, mint amennyire minket gyűlölnek.
Ön nem tudja elképzelni, hogy a menekültek elsősorban olyanok, akik az életüket féltve, a biztonságért jöttek Európába?
Nem tudom, hogy melyik a jobb megoldás, elindulni lélekvesztőkön a tengeren, ezzel veszélyeztetve a saját maga és a családja életét, vagy pedig elmenni azokba a – többek között – török menekülttáborokba, ahol szinte az egész világ gondoskodik róluk. Ugyan lehet hallani arról, hogy az ENSZ kvóták csökkentése problémákat okoz, de én például jártam olyan menekülttáborban, ahol voltak, akik nappal ott voltak, majd este hazamentek a Palesztin Nemzeti Hatóság területén lévő házaikba. Ezt az áldatlan helyzetet sokallta meg az ENSZ, pontosabban elfogyott a pénz, a tagállamok ezért már nem fizetnek.
Minden ember megérdemli az élethez való jogot.
Így igaz, de mi lenne, ha mindenki útra kelne. Egy történelmi hasonlattal élek. Emlékezzünk arra, hogy a II. világháborút követően zsidók tömege várakozott különféle hajókon, az angolok nem engedték őket be, ciprusi menekülttáborokban éltek egy ideig, nem engedték meg maguknak azt a jogot, hogy elinduljanak a Szentföldre.
Visszatérve a szír helyzetre, mit jelenthet az, hogy szaúdi imámok dzsihádit hirdettek Oroszország és Irán ellen, mindezt azért, mert beavatkoznak a Szíriában lévő háborúkba, miután a szaúdi támogatást élvező csoportokat is bombáznak?
Valóban Irán kérésére jöttek az oroszok, persze már eddig is ott voltak, hiszen a legnagyobb Oroszországon kívüli támaszpontjuk van a térségben. Az oroszok olyan önkéntesekkel érkeztek ide, elsősorban a gyalogság oldaláról, akiknek Csecsenföldön szerzett gyakorlatuk van. Ez egy rettenetes káosz! Ezért mondja az izraeli miniszterelnök az ENSZ-ben, a Szíriába Iránon keresztül érkező fegyverek a Heszbollahhoz kerülnek, s ez nem csak a térséget, hanem Európát is veszélyeztetik. Egyébként a Netenjahu beszédben a másik legfontosabb rész, az a 45 másodperces csend volt, amikor nézte a tagállamok képviselőit.
Köszönöm a beszélgetést.
Az interjú az ATV Start 2015. október 7-i adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
