A zsidóság és a kereszténység rámutatott, hogy a világ Isten szeretetében és gyöngédségében gyökerezik, ami többet ér bármi másnál – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Közös otthonunk a teremtett világ címmel megrendezett konferencián kedden Budapesten.
A Parlamentben tartott eseményen felszólalt Áder János köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.
Erdő Péter Ferenc pápa Laudato Si’ kezdetű enciklikáját ismertetve kiemelte: a pápa tanításában fontos elvként jelenik meg „minden teremtmény önmagában való értékessége”. Ezért beszél Ferenc pápa az enciklikájában mindig a „teremtésről”, nem pedig pusztán a természetről. A teremtés ugyanis a zsidó-keresztény hagyományban több, mint a természet: „Isten szeretettervéhez van köze, ahol minden teremtménynek értéke és jelentősége van” – idézte Ferenc pápát a bíboros.
Kitért arra: Ferenc pápa enciklikájában „szellemi emelkedettséggel fogalmazza meg a hit jelentőségét környezetünk védelme szempontjából”. A kérdés ugyanis az, hogy van-e jelentősége, jelentése, értéke az emberiséget körülvevő univerzumnak. Ha ugyanis mindez a véletlen terméke vagy tágabb összefüggésben teljességgel megismerhetetlen, akkor az egész probléma arra a kérdésre szűkül, hogy az embereknek vagy egyes csoportoknak és egyéneknek mi a kellemes és mi a hasznos – mondta Erdő Péter.
„Ha pedig az emberi életnek és történelemnek sincs tágabb értelme, célja és értéke, akkor puszta vágyaink és pillanatnyi igényeink szabják meg cselekvésünk irányát. De eben az esetben a többi emberért vagy a jövőért való felelősségünket sem lehet egykönnyen megalapozni” – fogalmazott a bíboros.
Hozzátette: „brutális egyszerűséggel merülhet fel a kérdés, hogy miért jobb, ha létezik az emberiség, mint ha nem létezik”. Vagy miért jobb, ha nagyon sokáig fennmarad, mintha egy-két évszázad alatt eltűnik a kozmoszból. Ugyanígy felmerülhet az a kérdés is, hogy az állati és növényi fajok gazdagságának van-e más értéke, mint a pillanatnyi hasznosságuk az ember számára.
Erdő Péter rámutatott: a környezetért való felelősség tehát elválaszthatatlan a jövőért érzett felelősség kérdésétől. A jövő viszont felveti az emberiség létezése értelmének problémáját.
Mindez azt mutatja, hogy egy alapjaiban közös értékekre alapuló világkép és világnézet aligha nélkülözhető az emberiség további léte számára, mert „e nélkül nem tudjuk meghatározni a célokat és az értékeket, és nem tudunk összefogni közös és fennmaradásunk szempontjából szükséges célkitűzéseink érdekében sem” – mondta a bíboros.
A konferencia kezdetén Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke olvasta fel angol és magyar nyelven Ferenc pápa üzenetét a konferencia résztvevőinek.
Az üzenet szerint a pápa imádkozni fog azért, hogy „ez a kezdeményezés bátorítsa a magyar társadalom minden tagját, hogy a legjobb gyakorlatokat támogassák, ösztönözzék az új utakat kereső kreativitást, és előmozdítsák a személyes és kollektív kezdeményezéseket”. Elősegítve így nemcsak Magyarország, hanem a nemzetközi közösség javát is, „a szolidaritás és a közjó melletti elköteleződés példáját mutatva” – hangzott el.
Székely János püspök, az MKPK Caritas in Veritate bizottságának elnöke köszöntőjében rámutatott: a pápai enciklika egyik alapgondolata, hogy a természet egy és oszthatatlan. Elválaszthatatlanul összetartozik a környezet, a család, a társadalom, a kultúra, a gazdaság. „A részek pedig csak akkor kerülhetnek a helyükre, ha az ember újra sejteni kezdi az egész okát” – fogalmazott.
Ferenc pápa júniusban adta ki teremtésvédelemről szóló enciklikáját, amelynek magyar nyelvű kiadása a konferenciára jelent meg a Szent István Társulat gondozásában.
MTI/BPI +++++
