Harmincötezer levél, százharmincnyolc hónap
Emánuel Alapítvány megemlékezés Ilan Mor beszéde
Bandi László a Magyar Emánuel Alapítvány nevében üdvözölte és köszöntötte a megjelenteket, a túlélőket, Izrael Állam magyarországi nagykövetét, Zoltai Gusztávot, az Alapítvány főtitkárát, a Mazsihisz és a Bzsh részéről megjelenteket. Elsőként Őex. Ilan Mor mondott beszédet(Breuer Péter fordításában) Ebből idéznénk:
A nagykövet elmondta: Azért vagyunk itt, hogy emlékezzünk arra a hatszáz ezer zsidóra, akit a nácik és a velük együttműködők meggyilkoltak. Csupán azért, mert zsidók voltak.
Azért vagyunk itt, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk. Arra is, hogy nem a haláltáborokkal kezdődött…, hanem már akkor kezdetét vette, amikor a Parlamentben megszavazták a numerus clausust, -akkor, amikor a zsidó üzleteket kövekkel dobálták meg, -akkor, amikor kifütyülték és üldözni kezdték őket.
A zsidóüldözés és ami követte, nem csak úgy…”magától jött”, -fejtette ki Ilan Mor-hanem a németek által szisztematikusan, előre megtervezetten. A világ még nem látott ilyen iparszerű gyilkolást…
Majd így folytatta: emlékezzünk azokra a magyar zsidókra, akik mindent megtettek, hogy szerves részei legyenek a társadalomnak, de az ország lakossága, a magyar társadalom cserbenhagyta őket…
A szónok hangsúlyozta: Európában borzalmas szelek fújnak és antiszemitizmust, rasszizmust és kisebbség-gyűlöletet hoznak. Nincs logikai magyarázat arra –tette hozzá-miért is van ez a gyűlölet?
Egy túlélő gondolatait idézte a nagykövet, amikor rámutatott arra, hogy „A Soa megtörtént és újból megtörténhet”…Ilan Mor hozzáfűzte: 1930-ban, Amos Oz, ma is élő Izraeli író véleménye szerint annak idején így akarták elüldözni a zsidókat Palesztinába… Ma –folytatta a nagykövet-az antiszemiták azt üvöltik, a zsidók menjenek el Palesztinából…Nem akarnak minket ott, nem akarnak bennünket itt, nem akarnak egyáltalán.
A zsidó közösségeknek itt, Európában, Amerikában, Izraelben és szerte a világon „hadat kell üzenni”: lehet, hogy nem akarnak minket, de mi maradunk.Ez a válaszunk.Ezért vagyunk itt.
Majd Ilan Mor így folytatta: Ezekre a megemlékezésekre azért is szükség van, hogy a következő nemzedékek megtudják, mi történt akkor. A múltat megváltoztatni nem tudjuk, de óvatosnak kell lennünk, hogy a jövőt biztosítani tudjuk. Mi emlékezünk minden nap, minden percben, az a tézis nem elfogadható, hogy „akik nem jöttek vissza”…Minden meggyilkoltnak arca, neve volt, közülünk valók voltak! Mint a nagykövet mondta: lassan már ne, lesznek olyan túlélők, akik átélték a borzalmakat, éppen ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a fiatalabbak is emlékezzenek és emlékeztessenek olyanokat, akik nem tudják azt, hogy akkor és ott mi történt.
Ilan Mor szólt arról is, hogy az Emlékezés Fája Tony Curtis Alapítványa segítségével készülhetett el, majd köszönetet mondott a megemlékezésen résztvevőknek, valamint Zoltai Gusztávnak, aki a kezdetektől lehetővé tette ezt a kegyeleti aktust.
lejegyezte :Gál Juli
Emánuel Alapítvány megemlékezés Verő Tamás rabbi beszéde
„Ha a harmincötezer levélért, ha minden áldozatért egy percet hallgatnánk, akkor százharmincnyolc hón
ap telne el”– mondta Verő Tamás rabbi vasárnap délelőtt a Raoul Wallenberg Emlékparkban rendezett megemlékezésen. Helyszíni tudósítónk jelenti.
„Emlékezni jöttünk azokra, akiket a nácik meggyilkoltak. A Soa már akkor elkezdődött, amikor a parlamentben megszavazták a numerus clausust. A világ még nem látott olyan szisztematikus gyilkosságsorozatot, amit a németek készítettek el. A magyar zsidóságot magyarok hagyták cserben.” – kezdte Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete a megemlékezést. Az Európában és Magyarországon is egyre erősödő antiszemitizmus veszélyeire is felhívta a figyelmet: „Ma az antiszemiták azt üvöltik, menjetek el Palesztinából. Innen is, onnan is elküldenek minket. Válaszunk erre, lehet, hogy nem akarnak minket, de mi maradunk!” és reményét fejezte ki, hogy ezeknek, a folyamatoknak még gátat lehet szabni.
Verő Tamás rabbi személyes gyermekkori emlékeinek felidézésével kezdte beszédét, melyben emlékeztette a jelenlévőket, hogy a túlélők a mai napig összerezzennek a sárga csillag, gázkamra, gettó szavakra. Kiemelte, hogy a Saul fia című film azokba a borzalmakba enged betekintést, ami a mai napig meghatározza a zsidóság múltját, jelenét.
Nógrádi Gergely kántor gyászimája után holokauszt túlélők, és a fiatal zsidóság képviselője gyújtotta meg az emlékezés gyertyáit. Az Emanuel Alapítvány megemlékezése a kaddis-sal fejeződött be.
2015. július 5.
sztorma HCJD
