Lechner Ödön
Beceneve	Papszi
Született	1845. augusztus 27. Pest
Elhunyt	1914. június 10.(68 évesen) Budapest
Nemzetisége	magyar
Iskolái	József Ipartanoda, Berlini Építészeti Akadémia
Munkái
Jelentős épületei	Városháza, Kecskemét; Iparművészeti Múzeum, Budapest; Magyar Földtani Intézet, Budapest; Kőbányai Szent László templom, Budapest; Hold utcai Postatakarékpénztár, Budapest
Díjai	Építészeti I. díj és aranyérem, Római Nemzetközi Kiállítás, 1911 Magyar Örökség díj (2001) /posztumusz/

Lechner Ödön szobra az Iparművészeti Múzeum előtt[1]

Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, Terézváros, 1914. június 10.[2]) építész, a magyar stílusú szecesszió úttörője. Bátyja Lechner Gyula festő, fia ifj. Lechner Ödön (Lechner János Ödön) festőművészek, unokaöccse Kismarty-Lechner Jenő építész.

Életpályája

A szecesszió építészetének világhírű, iskolateremtő mestere és a magyar szecessziós építészet megteremtője polgári családban, Lechner Jánosés Schuhmayer Teréz gyermekeként született bajor eredetű családba.

Középiskolai tanulmányait a Pest-belvárosi Reáltanodán kezdte, majd a József Ipartanodát látogatta 1865–1866 között, mestere: Szkalnitzky Antalvolt. 1866-ban Berlinbe ment, ahol három évet töltött a Berlini Építészeti Akadémián, – Hauszmann Alajossal és Pártos Gyulával együtt. Itt tanárai közül Karl Boettichert vallotta mesterének, aki az új építőanyagokról, elsősorban a vas tartószerkezetek szerepéről tartott előadásaival hatott rá. Tanulmányai után 1868-ban ifjú házasként, Primayer Irmával egy éven át beutazta Olaszországot.

Itáliai tanulmányút után tanulótársával, Pártos Gyulával társulva tervezőirodát nyitott. Ez időben tervezett bérházaik még a német akadémizmus stílusát képviselték.

1874–1878 között Franciaországban Clément Parent műtermében dolgozott, ahol számos francia műemlék restaurálásában vett részt. Franciaországi útjában komoly szerepet játszott családi tragédiája is. A fiatalon nősült Lechner hatévi házasság után elvesztette feleségét és két kisgyermekkel magára maradt. 1879-ben Angliában is járt.

Hazatérve ismét Pártossal együtt nyitotta meg irodáját, és nagyszabású alkotások sorozatát építette. (szegedi városháza, 1882., a Budapesti volt MÁV nyugdíjintézet bérháza az Andrássy út 25. alatt, 1883., a szegedi Milkó-ház). Ezek még a historizáló stílust képviselik, de megjelenik már későbbi művészetének több jellemvonása, a népi ornamentika használata.

1889-ben másodízben utazott Angliába. Ezúttal Zsolnay Vilmossal a Kensington (ma Victoria and Albert) Múzeumban a keleti kerámiákat, elsősorban az indiai díszítő elemeket tanulmányozta. Az angol hatásnak is maradt nyoma alkotásai között. (II. világháborúban elpusztult zsámboki kastély)

A szecessziós magyar nemzeti stílus

Lechner az építészeti részletképzés tekintetében egyre inkább a magyar folklór, az ázsiai illetve perzsa és indiai díszítőművészet felé fordul. 1891-ben Pártossal együtt megnyerte a Magyar Iparművészeti Múzeum és Iskola tervpályázatát „Keletre magyar” jeligével. Az Iparművészeti Múzeum (1893-96) épületének külső díszítései, a mázas cserepek, a pirogránit díszítőelemek, az áttört virágmotívumok indiai, perzsa, mór és magyar népi hatásokról tanúskodnak. Az épület egésze eltér a hagyományos formavilágtól, ami vegyes fogadtatásra talált. Azonban Lechner – most már Pártos Gyula közreműködése nélkül – tovább haladt az általa kijelölt úton, és 1897-ben megbízást kapott a Magyar Állami Földtani Intézet Stefánia úti épületére.

Letisztult formavilága a Postatakarékpénztár (ma: Magyar Államkincstár) Hold utcai épületénél érvényesül a legtökéletesebben. 1900-ban az épületért a Képzőművészek egyesülete „Nagy Aranyéremmel” tüntette ki, és megkapta a „királyi tanácsos” címet is..

Egyházi megbízásai közül kiemelkedik a kőbányai Szent László plébániatemplom, amely azonban Barcza Elek korábbi terveinek felhasználása miatt nem tekinthető szuverén alkotásnak. Élete utolsó évtizedének legjelentősebb megbízása a pozsonyi katolikus Szent Erzsébet templom és plébánia volt (1907–13).

Az idős mestert 1911-ben a római nemzetközi építészeti kiállításon bemutatott életművéért (Otto Wagner[3] mellett) nagy aranyéremmel tüntették ki. Haláláig még kapott néhány kisebb megbízást (Domonkos-ház átépítése, Szeged; az Ernst Múzeum bejárata, Budapest; Sipeki Balázs-villa; Vajda Péter utcai iskola), de a nagyobb pályázatokon már nem járt sikerrel.

Az önálló magyar építészeti stílus megteremtőjeként számos követője akadt „A fiatal építésznemzedék seregestől vette körül és követte építészeti elveit, így Lajta Béla, Maróti Géza, Jakab Dezső, Komor Marcell[4], Bálint Zoltán, Jámbor Lajos, Sebestyén Artúr, Györgyi Dénes, Jánszky Béla, Zrumetzky Dezső, Medgyaszay István, Árkay Aladár”.[5]

„A magyar nemzeti formanyelv kialakítására tett kísérlete a korszak legjelentősebb műveit hozta létre, melyek iskolát teremtettek még ha a személyes irányítása alatt álló és műveinek nem formáit, hanem szellemét tovább vinni hivatott mesteriskola létrehozására való törekvés kudarcot vallott is. Építészetének tudatos, elméleti (tanulmányokban is kifejezett) kialakítása a korszakban egyedülálló, úttörő jelentőségű.”[6]

Lechner Ödön sírja

Alkotásai

Épületek és pályatervek

• 1870. Batthyány-síremlék (pályaterv)
• 1871. Budapest VIII. Múzeum krt. 33. Lenhossék József háza (elpusztult)
• 1871. Budapest IX. Soroksári út 62. 1948-as honvédek menháza. (elpusztult)
• 1871–1875. Budapest VI. Bajcsy-Zsilinszky út 43. Mándl Pál háza
• 1871–1872. Budapest V. Sas u. 9. (Egykori Kéksas utca) Primayer János háza (Lechner maga is sokáig lakott itt)
• 1872–1874. Budapest V. Veres Pálné utca 9. Kecskemét város pesti bérháza
• 1871–1874. Budapest V. Szent István tér 3. Bérház
• 1873. Arad. Aradi városháza (terv)
• 1874. Budapest VIII. Fiumei úti temető. Primayer Irma síremléke
• 1874–1875. Kecskemét, Szabadság tér. Kecskeméti Takarékpénztár.
• 1875. Budapest, Városliget, Korcsolyacsarnok (1893-ban lebontották)
• 1880. Zombor, Iskola
• 1882. Kecskemét, Városi fürdő (nem épült meg)
• 1882–1883. Szeged, Roosevelt tér 5. Milkó-palota.(MŰEMLÉK)
• 1882–1883. Szeged, Széchenyi tér 10. Városháza (MŰEMLÉK)
• 1882–1884. Budapest, VI. Andrássy út 25, MÁV Nyugdíjintézet bérháza, benne volt a Drechsler-kávéház. Volt Balettintézet. (MŰEMLÉK)
• 1885–1886. Nagybecskerek, Megyeháza
• 1887. Kecskemét, Rudolf lovassági laktanya[7] (MŰEMLÉK)
• 1888–1889. Budapest, V. Váci u. 11/a Thonet-ház[8](MŰEMLÉK)
• 1888. Mozsgó, Biedermann Ottó kastélya.(1917-es tűzvészben elpusztult, majd részlegesen helyreállították)
• 1889–1893. Szekszárd, Szegzárd Szálló[9]
• 1889–1891. Karlóca, Főgimnázium
• 1890–1896. Kecskemét, Kossuth Lajos tér 1. Városháza
• 1891–1896. Budapest, IX. Üllői út 33-37. Iparművészeti Múzeum (MŰEMLÉK)
• 1891–1897. Budapest, X. Templom tér. Szent László-plébániatemplom.[10] (MŰEMLÉK)
• 1892–1893. Szabadka, Leovics Simon palotája
• 1894. Budapest, Ferenc József híd (pályaterv)
• 1895. Budapest, IX. Berzenczey u.11. Lechner-ház
• 1895. Kecskemét, Görögtemplom utca. Bazársor.
• 1896–1899. Budapest, XIV. Stefánia út 14. Földtani Intézet www.mfgi.hu/hu/node/67
• 1897. Pécel, Korányi u. 8. Lechner Ilka nyaralója
• 1898–1900. Budapest, Bartók Béla út 40. Lechner Gyula háza (MŰEMLÉK)
• 1899. Budapest, Tőzsdepalota (pályázat, nem épült meg)[11]
• 1899–1901. Budapest, V. Hold u.4. Postatakarékpénztár (Ma: Magyar Államkincstár. MŰEMLÉK)
• 1900. Kolozsvár, Lechner Károly villája
• 1902 Szatmárnémeti, Pannónia Szálló
• 1902. Pozsony, Postapalota. (tervpályázat)[12]
• 1903. Bécs, Gerngross Áruház (tervpályázat)
• 1905. Budapest, V. Széchenyi rkp. Kultuszminisztérium (tervpályázat)
• 1905. Budapest, XIV. Hermina u. 47. Sipeki Balázs Béla villája.(Ma: MVGYOSZ, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetségének székháza)[13] (MŰEMLÉK)
• 1906–1908. Pozsony, Főgimnázium
• 1907–1913. Pozsony, Szent Erzsébet-templom (Kék templom)
• 1909. Sárospatak, Állami Tanítóképző. (tervpályázat III.díj)[14]
• 1909. Budapest, Várhegy, Erzsébet királyné emlékműve (tervpályázat)
• 1909–1910. Kecskemét, Víztorony és Rákóczi-emlékmű (tervpályázat)[15]
• 1914. Budapest, X. (Kőbánya) Kőrösi Csoma Sándor út 28-34. Szent László Gimnázium.[16] (MŰEMLÉK)
• 1914. Budapest, VIII. Rezső tér. Ferenc József emléktemplom (tervpályázat. I.díj)[17]
• 1902–1904. Miskolc, Klein-kastély (a II.világháborúban megsemmisült)

Enteriőrök és iparművészeti alkotások

• Iparművészeti Múzeum postaládája, kandelábere, kivitelezte Jungfer Gyula
• 1892. Műlaptároló állványok az Országos Képtár részére (kivitelezte Jungfer Gyula
• 1912. Ernst Múzeum bejárati előcsarnokának színes márvány padjai

Emlékezete

• 1928-ban alakult meg a Lechner Ödön Társaság, tagjai között Bartók Bélával, Kodály Zoltánnal, Lechner Jenővel, Lechner Lóránddal, Medgyaszay Istvánnal, Neuschloss Kornéllal.
• Szobra áll az Iparművészeti Múzeum előtt, a Margit-szigeti Művész sétány mellett, illetve a kőbányai Szent László téren.[18]
• Mellszobra látható a szegedi Dóm téri pantheonban
• A fővárosban egy fasor, több városban (például Szegeden és Kecskeméten) pedig utcák őrzik a nevét.
• Hamvai a Fiumei úti Sírkert 28. parcella díszsorának 19. sírhelyén találhatók.[1]

Képgaléria