A Mazsihisz nem megkerülhető szervezetté vált
Heisler András, a Mazsihisz elnöke összegezte az elmúlt másfél évet. Szóba került egy új szervezet, az eddigi eredmények, a választások, de nem maradtak ki a tervek, ahogy a Mazsihisz megítélésnek változásai, s a Zsidó Nyári fesztivál jövője sem.
Sokan gondolják, hogy itt, a Síp utcában, most a Kivonulás Ünnepén áldatlan állapotok uralkodnak. Ön is így látja ezt?
Szerintem meg áldott állapotok uralkodnak a Síp utcában, főleg most. Van nekünk egy vallási törvényünk, amely szeriont úgy kell megünnepelni a Széder estét, mintha a kivonulásnál mi is ott lennénk. Áldatlanság, kivonulás van, de egészen más értelemben a Síp utcában, mivel nagyon komoly felújítási munkák zajlanak, fűtésrendszer korszerűsítése, nyílászárók cseréje, szigetelés, emiatt van felfordulás a házban. De azt gondolom, hogy ez egy megújulás kezdete lesz.
Akkor a Pészach után egy csillogó-villogó épületbe jöhetünk vissza?
Ezt nem mondanám, már azért sem, mert ez az épület sok mindenre alkalmatlan, így egy székház funkciójára is, ám az adottságokat a lehetőségek közt megpróbáljuk kihasználni és hatékonyabbá tenni az épület rendeltetését.
Nemrégiben zajlottak le a BZSH választások.
Igen, a BZSH-nak van új elnöke, új ügyvezetője, úgy gondolom, a közgyűlés jól döntött, két olyan személyt megválasztva a szervezet vezetőjének, akik higgadtságukkal, tapasztalatukkal, elkötelezettségükkel hasznosan szolgálják majd a zsidó érdekeket.
Rövidesen a Mazsihiszben is választások lesznek. Ön indul ezen?
Azt várom, hogy éles harc lesz a választáson, én magam már bejelentettem hivatalosan is az indulási szándékomat. Érdekes, hogy már másodszor vagyok elnöke a Mazsihisznek, de még egy teljes négyéves ciklusom nincsen, először két év után lemondtam, most meg egy félidőszakban lettem vezetője a testületnek. Visszatérve, indulok, ki szeretnék próbálni egy teljes négyéves ciklust, hiszen komoly eredmények eléréséhez ennyi időre szükség van. Vannak más jelöltek is, akik még ezt nem jelentették be, de majd erre is sor kerül.
Az induláshoz szükséges az elmúlt másfél év értékelése. Holokauszt Emlékév, Sorsok Háza, látott-e valami olyasmit, amit mások nem, megvalósul-e ez az intézmény? Mit tesz, mit tett azért, hogy megválasszák ismét elnöknek?
Egyszer már megkérdezték tőlem, hogy mikor indítom el a kampányomat. Akkor – némi nagyképűséggel – azt feleltem, hogy a másfél évvel ezelőtti megválasztásom másnapján. Meggyőződésem, hogy a kampányom az az elmúlt másfél évi tevékenységem. Amennyiben ezzel elégedett a közösség, akkor megválasztanak, ha pedig nem, akkor meg leváltanak. A mérleg elkészítéséhez. Az elmúlt másfél évben a Mazsihisz arculata megváltozott, egy öntudatos, a hiteles emlékezetpolitikához ragaszkodó, erős szervezetté váltunk. Ez azért történt meg, mert mögénk álltak olyan civil szervezetek, amelyek korábban távol tartották magukat tőlünk, mögénk álltak olyan értelmiségiek, akik eddig kritizáltak bennünket, magunk mögött tudhatjuk a nemzetközi zsidó szervezetek támogatását, valamint a demokratikus kormányokét is. Persze sok konfliktus is volt, de annyi bizonyára kiderült mindenkinek, így a hatalomnak is, hogy a Mazsihisz zsidó kérdésekben Magyarországon nem megkerülhető! Ez az egyik legfontosabb eredménye az elmúlt másfél évnek.
Ön többször is, mint józsefvárosi projektről beszél a Sorsok Házáról. Mi a véleménye erről?
A Holokauszt Emlékév egyik legemblematikusabb projektje, amit a kormány elindított, az a józsefvárosi projekt, ahol egy gyermekholokauszt központot kívánnak megvalósítani. Nekünk a megvalósítás során végig az volt a gondunk, hogy nem ismerjük azt a belső tartalmat, ami majd meghatározza azt, amit a látogatók, a diákok, a felnőttek milyen üzenettel távoznak az épületből. Ilyen körülmények között nem tudtunk felelősséget vállalni a projektért, ezért volt az, hogy a józsefvárosi projektből, még a nemzetközi és a magyarországi tanácsadó testületből is kiszálltunk.
A tanácsadó testület többi tagja is kiszállt.
Nem miattunk, sokkal inkább azért, mert azt a hiányt, amit mi észleltünk, az a többi szakembernek is feltűnt. Nem az én távozásom rengette meg a nemzetközi tanácsadó testületet, hanem sokkal inkább a washingtoni holokauszt emlékközpont vezetőjének a nemleges válasza, vagy a Jad Vashem szakértőinek távozása.
Ugyanakkor az EMIH vezető rabbija azt nyilatkozta, hogy amit látott, azt akár támogatni is tudná. Mit látott ő, mit nem látott Ön?
A vezető rabbi úr ugyanazt látta, amit mi. Látott egy építészeti tervet, látványtervet. Mindkettő nagyon szép volt és színes, látványos, az építészeti terv kimondottan attraktív volt, én magam mindenhol, azt mondtam, ez egy építészeti sikertörténet, legyen szó az épületről, a tornyokról, Európa legnagyobb, 6 méter átmérőjű Dávid csillagáról. Amennyiben Köves Slomó úgy érzi, hogy amit neki bemutattak, az egy szakmai koncepció, azzal vitatkozom, szerintem nem volt az. Szakmai koncepció az a kiállítás forgatókönyve, ami részleteiben megmondja, melyik szobában mi látható, mi hallható, milyen színek vannak, milyen hatások érik a látogatót, pontos leírással egy kész kiállításról. Ez nincsen, s amíg ez nincsen, szakmai koncepció nincsen, addig hiteles szakmai munkát nem lehet végezni a kiállítással kapcsolatban, azt jóváhagyni, arra pecsétet ütni nem lehet.
Ön mit látna a józsefvárosi projekt helyén?
A Miniszterelnökséget vezető minisztertől kaptunk egy 200 oldalas anyagot, amit több zsidó szervezet is megkapott, ahogy az egyetemek bölcsészkarai, az Akadémia, egyöntetűen az volt mindenkinek a véleménye, hogy az a koncepció, amit kiküldtek, az alkalmatlan bármire is, ezzel érdemben foglalkozni nem lehet. Mi összehívtunk egy tudós társaságot, ebben voltak muzeológusok, történészek, múzeumpedagógusok, levéltárosok, esztéták. Velük beszéltük végig a megkapott anyag kritikáját, de megpróbáltunk alkotni egy olyan koncepciót, amelynek a mentén tovább lehet lépni. Ennek két lényeges eleme van. Az egyik, hogy azt definiáltuk, Budapestnek elegendő egy holokauszt központ, ahogy az Washingtonban, Jeruzsálemben, Berlinben, Moszkvában, Varsóban van. Ennek kiváló helyszíne lehet a józsefvárosi építkezés. Ennek a központnak három funkcióval kell rendelkeznie. Egyrészt a kiállítási funkcióval, másrészt kutatási, dokumentálásival, harmadrészt pedig oktatási funkcióval.
Ám mindezek megtalálhatóak a már meglévő Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központban is.
Ám a Páva utca fizikailag sem nagyon alkalmas az oktatási funkció megtartására, ellátására, egészen egyszerűen nincs hely. Nincsenek oktatótermek, nem tudják elhelyezni a diákokat, ez a központ nem erre készült. Ráadásul a Páva utcai központ vezetésével kapcsolatban az elmúlt években olyan anomáliák voltak, amelyek miatt pillanatnyilag ennek a központnak a működése, hogy finoman fogalmazzak, csökkentett üzemmódban zajlik. Visszatérve az eredeti kérdésére, a kormánynak ebbe a józsefvárosi koncepcióba, az oktatásiba, pénzt kell beletennie, s mindazt, amit eddig a Páva utca végzett a kiegészítéssel a józsefvárosi beruházáshoz kell kerülnie.
Többször is tárgyalt Amerikában, Izraelben, kapott-e valamilyen kötelezvényt a Zsidó Világkongresszustól a kinti holokauszt központoktól egy itthoni emlékközpont kiépítésére?
Amikor a ZSVK előkészítő ülésén voltam, ott nem ez volt a téma, ott a világkongresszus végrehajtó bizottságának ülésén vettem részt. Tudni kell, hogy a mindenkori Mazsihisz elnök a Zsidó Világkongresszus egyik alelnöke. Egyébként nagyon izgalmas volt a washingtoni megbeszélés, ami egy kétnapos program volt. A második napon a Capitoliumban voltunk mindannyian egy szenátusi meghallgatáson, ez számomra egy unikális esemény volt. Itt Lauder urat, a ZSVK elnökét, a francia és a dán elnököt hallgatták meg a szenátorok, rájuk azért esett a választás, mert Franciaországban és Dániában a terrorizmusnak voltak halálos áldozatai. Lauder úr igen keményen mondta el véleményét a terrorizmussal és az antiszemitizmussal kapcsolatban, kemény szavakkal kritizálva az Egyesült Államokat is, kérdezve, hogy hol van, amikor ilyen problémák vannak a világban.
Beszélne a jeruzsálemi megbeszéléseiről is?
Többször is jártam Izraelben, ezek közül egyet szeretnék kiemelni. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a Jad Vashem Intézettel, onnan komoly szakmai segítséget kapunk szakmai, emlékezetpolitikai kérdésekben. Kaptunk egy olyan jelzést, mely szerint, ha megújul a holokauszt emlékközpont projektje, akkor a Jad Vashem újból megvizsgálja az együttműködés lehetőségét.
A múzeumokról szólva, van új vezetése a Magyar Zsidó Múzeumnak és Levéltárnak is, Toronyi Zsuzsa személyében. Mik a terveik a múzeummal kapcsolatban?
Újra egyesítettük a múzeumot és a levéltárat, a két intézmény szerves egységet képez, sőt úgy gondoljuk, hogy a Dohány utcai zsinagóga melletti temetőrészt, majd később a Rumbach utcai zsinagógát is szerves egységként kell kezelni. Ezek így különböző terei lesznek a zsidó életnek, és ezekben a terekben kívánjuk bemutatni a zsidó életet, de a zsidó jövőt is. A múzeum megújul, az elképzelések nagyon attraktívak, de nem szeretnék elébe menni, mert jobb, ha ezekről Toronyi Zsuzsa beszél majd. Azt azért tudni kell, hogy a jelenlegi állandó kiállítást még Miklós Imre államtitkár, az Egyházügyi Hivatal avatta fel, még a szocializmusban, ezért is gondoltunk arra, hogy ezt is fel kell újítani.
A Dohány utcai zsinagóga megszokott központi helye a Zsidó Nyári Fesztiválnak, de lesz-e idén fesztivál?
Meg kell mondani, hogy eddig komoly időveszteséget szenvedtünk a különböző történések miatt, ami szinte ellehetetleníti a fesztivál megszervezését, ennek ellenére úgy döntöttünk és ezen dolgozunk, hogy idén is legyen Zsidó Nyári Fesztivál. Ez egy olyan tradíciót honosított meg az elmúlt 17 évben, amit semmiképpen sem szabad abbahagyni. Tudni kell, ez Európa egyik legrangosabb fesztiválja, ide tavaly több mint 100 ezer látogató jött el, ennek komoly nemzetközi reputációja van, tehát semmiképpen sem engedhetjük el, ez a magyarországi zsidóság arcának egy része.
Ki szervezi, ki vezeti a fesztivált?
A XVII. Zsidó Nyári Fesztivált a Mazsihisz szervezi az eddigi vezető, Vadas Verával együtt, hiszen ilyen rövid idő alatt nem találhatunk más olyan szereplőt, akivel ezt a rendezvényt a korábbi színvonalon létre lehet hozni.
Akkor most csak egy alkalomra szerződtetik Vadas Verát?
Erre nem tudok válaszolni, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, Kunos Péter most készíti elő a szerződést, ebben kerül majd rögzítésre, hogy milyen távra kerül majd sor az együttműködésre.
Tehát akkor Ön is szeretné folytatni a munkáját? Két mondatban összefoglalná a terveit?
Igen folytatni szeretném a már megkezdett munkát, röviden, azt szeretném, ha a Mazsihisz egy erős, gerinces és jó érdekképviseletet biztosító szervezetté válna a magyarországi zsidóság számára. A másik, azon dolgozom, hogy a zsidó hitélet megerősödjön, megújuljon a budapesti körzetekben és a vidéki közösségekben, ahol eddig igen mostoha körülmények között dolgoznak és imádkoznak a híveink.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
