Hagyomány és modernség
Kortárs Hanukia a Zsidó Múzeumban
Darányi András és kislánya, Darányi Júlia
Hányadik Hanukád ez a mai?
D.J.: Ez az első.
D.A.: Na! Voltunk már sok Hanukán.
D.J.: De ott nem voltak ennyien.
Már iskolás vagy?
D.J.: Még óvodás vagyok.
Melyik oviba jársz?
D.J: Virágárok utca.
Most egy kicsit apukádat is faggatjuk, ha megengeded. Honnan jött az ötlet, hogy egy kortárs Hanukiát tervezzen?
D.A.: Már évek óta kerestem egy olyan kortárs Hanukiát, ami nekem is tetszik, és nem is hétköznapi. A feleségem a 60. születésnapomra megunta, hogy minden évben az interneten kutatgatok Hanukiák után, állandóan sírok, mert nem találok nekem tetszőt. Összefogott pár barátunkkal, tájtervező designerek, összehívta őket, rengeteget gondolkodtak, hogy milyen gyertyatartót tervezzenek nekem. Aztán a 40. születésnapomra kaptam egyet, nem ezt, aminek nagyon megörültem. No meg annak is, hogy van egy kész projekt, amit nem lenne szabad elengedni, bíztattam őket, csináljuk tovább. Készítsünk egy valódi kortárs Hanukiát, de olyat, amilyen még nem volt sehol a világon. Több hónapos gondolkodás után született meg ez, ami hagyományaiban ugyanaz, formájában viszont tökéletesen más, ahogy mozgásában és gondolkodásában is más gyertyatartó. Az eddigiek egy stabil rendszerben mennek, de mi azt találtuk, hogy mindegyik napnak van egy dedikált oldala, egy nyolcoldalú oktaéderen, így vittünk bele egy mozgást, mert mindennap forgatni kell az új oldalra.
Ennek a Hanukiának már nagy sikere van New Yorkban, hol mutatták még be?
Voltunk vele Londonban, Barcelonában, most éppen Prágában, nagy sikerrel. Mindenkit meglep az a plusz mozdulat, amit bele kell vinni. Mindenféle anyaggal próbálkozunk, ami itt van a Zsidó Múzeumban, az öntött betonból készült, de készítettünk már fából, műanyagból, sőt kerámiából is.
Hallott már arról, hogy egy mintapéldány a jeruzsálemi Izrael Múzeumba is eljutott?
Sajnos még nem, bár nagy örömmel venném.
Mit üzenne azoknak a magyar zsidóknak, akik szintén terveznének valami hasonlót?
A judaika, az a designtervezésnek egy külön, de méltatlanul elfeledett része, nekünk ezt kell újraértelmeznünk, újra kell gondolnunk. Ez egy csodálatos világ, a zsidó liturgiának nagyon sok szép tárgya van, ezeket érdemes újra gondolni, a mai eszünkkel, a XXI. századi gondolatainkkal, az internettel, a közösségi networkkel újraértelmezni. Ezt kell megpróbálni.
Készülnek valami mással is?
Van egy kis csapatunk, s remélem, hogy a jövő esztendő első negyedében kijövünk valami újjal is.
Ön volt az ország első Holokauszt múzeumának az igazgatója. Hogy emlékszik erre az időre?
Nagyon jó volt, különösen az a turbulens időszak, amikor még „csak” terveződött az épület. Sajnos az épület jelentősége azóta jóval kisebb lett, a Holokauszt Emlékközpont társadalmi mondanivalója gyakorlatilag a nullára redukálódott. Egy biztos, ha lesz valami más, én már abban nem kívánok részt venni.
Köszönöm a beszélgetést.
Breuer Péter
