„A magyar költségvetés jobban hasonlít az ementáli sajt lyukaira, mint magára a sajtra” – Farkas András szerint jó hír a nyugdíjas Szép-kártya, de a nyugdíjemelés többet érne
M. Kende Péter vendége a Pirkadat június 10-i adásában Dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru volt. A beszélgetés a nyugdíjasoknak ígért Szép-kártyáról, a minimálnyugdíj 120 ezer forintra emeléséről, az inflációs korrekcióról és az Európai Bizottság friss országjelentésének nyugdíjrendszert érintő megállapításairól szólt. Farkas szerint a pluszjuttatás üdvözlendő, de a tartós megoldás az lenne, ha a pénz beépülne a nyugdíjakba.
Októberben jöhet az első részlet
Farkas András szerint a kormány várhatóan előrehozza a nyugdíjas Szép-kártya bevezetését, hogy már októberben el lehessen kezdeni a kifizetést. Ez azonban nem a teljes éves összeg lenne, hanem időarányos rész: október, november és december alapján a 200 ezer forintos éves keretből 50 ezer, a 100 ezer forintosból pedig 25 ezer forint érkezhetne.
A teljes rendszerben azok kapnának évente 200 ezer forintos Szép-kártyát, akiknek a nyugdíja nem éri el a 250 ezer forintot. A 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezők 100 ezer forintot kapnának, az 500 ezer forint fölötti nyugdíjasok pedig kimaradnának ebből a juttatásból.
Farkas szerint ez a megoldás a költségvetésnek is könnyebb, hiszen idén nem kellene a teljes éves összeget kifizetni. Úgy fogalmazott: a magyar költségvetés jelenleg „jobban hasonlít az ementáli sajt lyukaira, mint magára a sajtra”, ezért sok mindent kell még rendezni.
Jó irány, de nem tartós emelés
A nyugdíjszakértő hangsúlyozta: örül annak, hogy a nyugdíjasok pluszjuttatást kapnak, de szakmailag jobbnak tartaná, ha nem kártyát osztanának, hanem a nyugdíjakat emelnék meg.
Számítása szerint a 200 ezer és 100 ezer forintos éves Szép-kártya-juttatás 325–350 milliárd forintba kerülhet attól függően, pontosan mely ellátotti körökre terjed ki. Ha ezt az összeget nyugdíjemelésre fordítanák, nagyjából 5 százalékpontos pluszemelést lehetne adni.
Ez azért lenne erősebb megoldás, mert beépülne a nyugdíjba, és a következő években is tovább emelkedne. A Szép-kártya ezzel szemben egyszeri vagy évente külön eldöntött juttatás, amelynél mindig fennállhat a bizonytalanság: lesz-e, mikor lesz, mennyi lesz.
Még nem világos, kik kapják meg
Farkas András szerint a rendelet egyik fontos kérdése az lesz, pontosan kiket tekintenek jogosultnak. Az öregségi nyugdíjasok és a nők kedvezményes nyugdíjában részesülők várhatóan biztosan megkapják, de nem világos, mi lesz például a rokkantsági ellátásban, korhatár előtti ellátásban részesülőkkel vagy az özvegyi nyugdíjjal.
Külön kérdés, hogy a nyugdíjas teljes ellátási összegét nézik-e majd, vagy az egyes nyugdíjfajtákat külön számolják. Ez döntheti el, ki kerül a 250 ezer, illetve az 500 ezer forintos határ alá vagy fölé.
Gazdaságélénkítés és politikai logika
A Szép-kártyának Farkas szerint gazdaságélénkítő szerepe is lehet, mert a nyugdíjasok várhatóan elköltik az összeget. Ha élelmiszerre is felhasználható lesz, akkor ez az élelmiszerboltok forgalmát növelheti. A szakértő nem gondolja, hogy a nyugdíjasok tömegesen szállodai szolgáltatásokra költenék majd ezt a pénzt.
M. Kende Péter felvetette: a Szép-kártya politikailag is kényelmesebb megoldás, mint a nyugdíjemelés, mert az 500 ezer forint fölötti nyugdíjasok ebből kimaradhatnak, míg egy általános nyugdíjemelésnél már nehezebb lenne őket kihagyni. Farkas erre úgy reagált: a nyugdíjemeléseknél is léteznek sávos, differenciált európai megoldások, de ez most elméleti vita, mert a kormány a Szép-kártya irányába megy.
A 120 ezer forintos minimum jelentős ugrás lehet
A minimálnyugdíj 120 ezer forintra emeléséről Farkas András azt mondta: ez nagyon pozitív ígéret. Körülbelül 140 ezer ember kap ma 120 ezer forintnál kisebb nyugdíjat, náluk ez komoly emelkedést jelenthet.
A javaslat előkészítői azzal is számolnak, hogy a 120 ezres minimum feltorló hatást okoz. Ezért a 120 és 140 ezer forint közötti sávban is ígértek pluszemelést, amely 6 és 12 ezer forint között lehet. A 140 ezer forint fölötti nyugdíjaknál egyelőre hagyományos emelésről van szó, de gondolkodnak a differenciálás lehetőségén.
Farkas szerint a méltányosság növelése azért is fontos, mert az Európai Unió minden tagállamtól elvárja, hogy nyugdíjrendszere korszerű, méltányos és megfelelő helyettesítési értékű legyen, vagyis minél inkább segítse az aktív kori életszínvonal megőrzését.
A határokat indexálni kellene
A nyugdíjszakértő külön figyelmeztette a döntéshozókat: ha a 120 ezer vagy 140 ezer forintos határokat mereven rögzítik, azok már jövőre is kevesebbet fognak érni.
Szerinte minimum olyan szabály kellene, amely ezeket a határokat az inflációhoz vagy a nettó keresetek emelkedéséhez köti. Ellenkező esetben az egyszer megemelt minimum gyorsan elértéktelenedik, és néhány év múlva ugyanott tart a rendszer, mint korábban.
Novemberben jöhet inflációs korrekció
A januári 3,6 százalékos nyugdíjemelés kapcsán Farkas András elmondta: augusztus végén lehet majd pontosabban látni, szükség lesz-e novemberi korrekcióra. A Központi Statisztikai Hivatalnak az első nyolc hónap adatai alapján kell megbecsülnie az egész éves általános inflációt és a nyugdíjas inflációt.
Ha ezek közül a magasabb érték meghaladja a 3,6 százalékot, akkor a törvény szerint visszamenőleg rendezni kell a nyugdíjemelést. Vagyis novemberben kiegészítő emelés érkezhet.
Farkas ugyanakkor hozzátette: ezt most még nem lehet biztosra venni. A gazdasági folyamatokat befolyásolhatja például az is, mennyi uniós forrást sikerül még idén visszahozni Magyarországra, és ez milyen hatással lesz a gazdaságra.
Az unió figyelmeztet, de nem diktál
A beszélgetésben szóba került az Európai Bizottság június 3-án kiadott országjelentése is, amely a magyar nyugdíjrendszerrel is foglalkozik. Farkas András szerint a Bizottság arra figyelmeztet, hogy hosszú távon nőhetnek a nyugdíjkiadások: 2070-ig akár 4,1 százalékponttal is emelkedhet a GDP-arányos nyugdíjkiadás.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: az Európai Unió nem akarja megmondani Magyarországnak, hogyan alakítsa a nyugdíjrendszerét. Felhívja a figyelmet a hosszú távú költségvetési hatásokra, de a döntés nemzeti hatáskör.
Farkas szerint Magyarország ma kifejezetten keveset költ a nyugdíjasaira. A nyugdíjkassza ugyan több mint 7000 milliárd forint, de ez még mindig nem éri el a GDP 8 százalékát, miközben az uniós átlag közel 11 százalék. Ezért szerinte nem az a fő gond, hogy túl sokat költünk nyugdíjra, hanem az, hogy túl keveset.
Jobb a helyzet, mint egy évvel ezelőtt
A beszélgetés végén M. Kende Péter úgy fogalmazott: a nyugdíjasoknak ezt a nyarat még „fél lábon” kell kihúzniuk. Farkas András szerint ugyanakkor a nyugdíjakat rendben fizetik, a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első része már megérkezett, novemberben jöhet inflációs korrekció, októberben pedig elindulhat a Szép-kártya.
A minimálnyugdíj 120 ezer forintra emelését ő inkább 2027 januárjától tartja esedékesnek, mert az intézkedést elő kell készíteni, és meg kell találni hozzá a forrásokat.
A szakértő összegzése szerint a helyzet sokkal jobb, mint egy évvel ezelőtt. A pluszjuttatások, a legalacsonyabb nyugdíjak rendezésének szándéka és az inflációs korrekció lehetősége mind pozitív irányt jeleznek. A nagy kérdés az, hogy ezek egyszeri könnyítések maradnak-e, vagy egy igazságosabb, tartósabb nyugdíjrendszer felé vezetnek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
