Forradalom az ultraortodox asszony-társadalomban: adjatok nekünk méltó képviseletet – vagy nem megyünk szavazni!
RACHELI IBENBOIM (29) HÁRÉDI AKTIVISTA. ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSBA JELÖLTÉK. MEGFENYEGETTÉK, VISSZALÉPETT.
A harédi – ultraortodox – asszonyok felemelik a fejüket. Kilépnek a kóser konyhák gőzéből.
Az idők változását jelzi, hogy háromezer ultravallásos lány és asszony a minap a Facebookon tette közzé álláspontját. Történelmi igazságot követelnek: megfelelő képviseletet a Kneszetben és más politikai fórumokon. Megelégelték, hogy Tóra-tudós férjeik és apáik a fejük fölött döntsenek őróluk.
A kampány hivatalosan pénteken, augusztus 5-én vette kezdetét egy nyílt levéllel, amelyet mind az askenázi (európai eredetű) Tórahű Zsidóság – Jáhádut HáTorá – párt, mind pedig a SASZ, a szefárd, a közel-keleti országokból származó ultraortodoxok pártja rabbi-vezetőinek címeztek.
“Megggyőződésünk, hogy ultraortodox asszonyok tisztességgel és igazságosan tudnák képviselni a közösség érdekeit a Kneszetben. Sok tehetséges harédi nő van, akik szívesen és odaadóan foglalkoznának az ultraorthodox lakosság szükségleteivel.
Eljött az idő, hogy megkapjuk a bennünket megillető respektust. Elvégre mi vagyunk a családok kenyérkeresői, mi viseljük a Tóra-tanuló férfiak terheit. Soha ne feledjék: mi vagyunk a harédi pártokra szavazók 50 százaléka!”
A meggyökeresedett konvenciók ellen lázadó hölgyek kilátásba helyezték: ha nem kapnak megfelelő arányú képviseletet a Kneszet ultravallásos pártjaiban – nem mennek el szavazni.
Az ultraortodox életvitelt folytatók száma Izraelben meghaladja a másfél milliót. (Izrael összlakossága 2014. végén 8 millió, ebből 6.2 millió zsidó.)
*
Az izraeli valóságot kevésbé ismerők számára: a tipikus ultraortodox, vagy héberül harédi családban a férfiak egész életüket a tanházakban – jesiva, kollél – töltik.
Igen sok család az asszony munkájából és család-támogató segélyekből él. A szerencsésebb harédi családoknál a férfiak kereskedelemmel vagy ipari tevékenységgel foglalkozik: ők gyakran támogatják a tanházakat, illetve a szegényebb sorsúakat.
Az askenázi ultraortodox férfiak tipikus viselete: fekete kaftán vagy sötét kabát, fekete cipő, kalap, szombaton és ünnepkor strájmlinak vagy szpodiknak nevezett prémes kalap – az izraeli nyár párás forróságában is. Az ing alól kilóg a szemlélőrojt, a cicit (cicesz).
A szefárd ultraortodoxok öltözete kevésbé üt el az általános lakosságétól, de a hosszúujjú fehér ing alatt ők is cicitet viselnek.
A lányok-asszonyok – askenáziak és szefárdok – nyakig begombolt blúzban, bokát is betakaró szoknyában (soha nem nadrágban) járnak. Férjes asszonyok parókát viselnek.
Férfi nőnek kezet nem ad, idegen asszony mellé nyilvános helyen – vonat, autóbusz – nem ül le. Számos botrányt okozott, amikor idegen asszony-utasokat az autóbusz hátsó felébe utasítottak.
Különböző csoportjaik szellemi vezetői minden esetben rabbik, akiknek döntése az illető csoport számára megfellebbezhetetlen.
A tipikus harédi család népes: a családtervezés nem a módszerük. Gyakori a nyolc-tíz, sőt több gyerekes család. Hadköteles korú ifjaik a hadseregből a közelmúltig automatikus felmentést kaptak; ez a közeljövőben valószínűleg változni fog.
Mindez nem vonatkozik a nemzeti-vallásos táborra, amelynek tagjai európai öltözetben járnak, tipikusan horgolt kipát (fejfedőt) viselnek, a férfiak világi szakmákat is tanulnak, dolgoznak és katonáskodnak.
Lányaik és asszonyaik a hárédi asszonyokéhoz hasonló decens öltözéket viselnek. ◙
Bejegyezte: Halmos László
