Asszad: nem sikeresek az Iszlám Állam elleni légicsapások
Az offenzíva kezdete óta adott első interjújában Szíria vezetője közölte: „nincs észrevehető változás” Szíria földjén. 
Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádistáit célzó koalíciós légicsapások nem hoztak változást Szíriában – közölte Basár el-Asszad elnök a kampány kezdete óta a nyugati médiának adott első interjúban, amelyben „hajóját megmentő” kapitánynak nevezte magát.
Asszad arról számolt be, hogy csapatai „semmi változást” nem vettek észre az ország hatalmi egyensúlyában, amióta az Egyesült Államok vezette koalíció szeptemberben megkezdte a bombázást.
„A terrorizmusnak nem lehet légi csapásokkal véget vetni” – mondta Asszad a Paris Match (PM) című csütörtökönként megjelenő francia nyelvű magazinnak adott interjúban. „Elengedhetetlen olyan katonákat állomásoztatni helyszínen, akik ismerik a terepet, és képesek a földön reagálni. Ezért nincs kézzelfogható eredménye a két hónapja tartó koalíciós légicsapásoknak” – vélte.
„Nem igaz, hogy a légitámadások segítenek. Persze súlyos és hatékony akciók segíthettek volna. Mi szárazföldi harcokat folytatunk, és semmi változást nem vettünk észre” – hangsúlyozta.
A négy éve tartó szíriai polgárháborúban az Irán által támogatott Asszad-rezsim több tízezer civil haláláért, többek között vegyifegyver-támadásokért felelős. Az idei év első felében a damaszkuszi kormány pozíciói megerősödtek a polgárháborúban, az Iszlám Állam észak-iraki és kelet-szíriai előretörése pedig sokat tompított a rezsimet ért nyugati bírálat élén.
Kerry másképp látja
John Kerry amerikai külügyminiszter másképp látja a szíriai polgárháború állását, mint Asszad.
Kerry véleménye szerint a légicsapásoknak „jelentős hatása” volt, és csökkentették az IÁ erejét. „Küldetésünk valószínűleg évekig tart, de erőfeszítéseinknek már most jelentős hatása van” – fogalmazott Kerry a NATO brüsszeli központjában, az IÁ elleni koalícióhoz csatlakozott több mint 60 ország részvételével tartott ülésen.
„A nagyjából ezer koalíciós légi küldetés során gyengült az IÁ vezető szerepe és a támadások kárt okoztak a terrorcsoport logisztikájában és működésében” – hangsúlyozta.
Az Egyesült Államok augusztusban kezdte a légicsapásokat Irakban. A következő hónapban pedig az USA Szíriára is kiterjeszti a légi hadjáratot.
Azóta már az amerikai légierőhöz csatlakoztak a brit RAF, Franciaország, számos Öböl-állam, sőt olyan távoli nemzetek, mint Ausztrália harci gépei is.
Asszad és Kerry értékelése között azonban valójában nincs nagy ellentmondás.
A légicsapások segítették az iraki hadsereget, a síita milíciákat és a kurd erőket Irakban, hogy az IÁ előrenyomulása ellenére tartsák magukat, és néhány esetben területeket szerezzenek vissza.
Ezek a támadások járultak hozzá ahhoz is Szíriában, hogy a kurd milícia, a YPG egymaga tartsa Kobanit, az ostromlott határmenti várost.
Azonban Szíria többi részén – a korábban a rezsim kezén lévő, az IÁ de facto fővárosától Rakkától délre eső területeken – az IÁ még mindig előnyökre tesz szert olyan távoli területek elfoglalásával, mint a déli Homs tartomány.
Kerry elmondta, hogy a légicsapások gyengítették az villámcsapás-mérő képességét Észak-Irakban és Kelet-Szíriában.
„Most sokkal nehezebb az IÁ-nak összehangolt támadásokat indítania, mint amikor elkezdtük” – mondta el Kerry. Azok a területek, ahonnan az IÁ Irakban visszaszorult, zömmel nem szunniták által lakott területek, és bár Irak megkönnyebbült, amikor a síita többségű Bagdad ostroma abbamaradt, a szunnita zónák visszavétele azonban legkorábban csak jövőre várható.
A hosszú távú koalíciós stratégia sikere az IÁ legyőzésétől függ Irakban és Szíriában egyaránt.
Ezt meg fogja nehezíteni Irán egyre nagyobb mértékű részvétele. A perzsa állam ugyanis nem tagja a koalíciónak, bár a konfliktusban ugyanazon az oldalon áll.
Iráni tisztviselők tagadták a brit Jane’s Defence című katonai magazin azon jelentését, amely szerint Irakban, az IÁ bombázásában részt vett az iráni légierő egy harci gépe is.
De, mind a Pentagon mind brit védelmi források tudnak ilyen hadműveletekről.
„Bizonyítékunk van rá, hogy valóban hajtottak végre légicsapásokat az elmúlt néhány napban F-4 Phantom gépekkel” – közölte a Pentagon szóvivője, John Kirby ellentengernagy.
Asszad lesz a következő Kadhafi vagy Szaddam?
A PM magazinnak adott interjúban a riporter arról is megkérdezte Asszadot, hogy nem fél-e attól, hogy arra a sorsra jut, mint – az uralmának megdöntéséért három évvel ezelőtt kezdődött felkelés végén megölt líbiai vezető – Muammer Kadhafi ezredes, vagy mint az iraki Szaddam Husszein, akit felakasztottak.
„A kapitány nem gondol a halálra, vagy az életre, csak arra gondol, hogy megmentse a hajót. Én mindent megteszek az ország mentéséért” – felelte.
„Soha nem az volt a célom, hogy továbbra is elnök maradjak, sem a válsághelyzet előtt, sem alatta, sem utána” – szögezte le Asszad. „Függetlenül attól, hogy mi történik, mi, szírek soha nem fogjuk megengedni, hogy hazánk egy játékszer legyen a Nyugat kezében” – fogalmazott a több tízezer ártatlan honfitársa meggyilkolásáért felelős szíriai államfő
atv.hu / The Telegraph /BPI.HU
