Rogán Antal:A magyar bankrendszernek 1 millió 300 ezer család felé el kell számolnia, és az elszámolási törvény eredményeként

Magyarországon a következő hónapokban a magyar bankrendszernek 1 millió 300 ezer család felé el kell számolnia, és az elszámolási törvény eredményeként minden magyar család banki tartozása csökkenni fog, akik pedig már letörlesztették hitelüket, pénzt fognak visszakapni – jelentette ki Rogán Antal.

A Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok háromnapos kihelyezett tanácskozása után Harrach Péterrel tartott pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: a frakcióülés legfontosabb témája a bankok elszámoltatásával kapcsolatos szabályozás megvitatása és elfogadása volt. Hozzátette: a kormány előterjesztésében a törvény pénteken benyújtásra kerül, vitáját jövő hét kedden kezdik meg, és szeptember 24-én fogadhatja el az Országgyűlés a szabályozást.

„E TÖRVÉNY SEGÍTSÉGÉVEL MEGTÖRTÉNIK A MAGYAR BANKRENDSZER TELJES EGÉSZÉNEK ELSZÁMOLTATÁSA.”

E törvény segítségével megtörténik a magyar bankrendszer teljes egészének elszámoltatása – mutatott rá a Fidesz frakcióvezetője.

Hangsúlyozta, hogy 400 magyar banknak és pénzintézetnek kell minden magyar fogyasztó által felvett devizahitellel, devizaalapú hitellel és forinthitellel elszámolnia.

Beszámolt arról is, hogy összességében az elszámolás 1 millió 300 ezer magyar családot érint.

A hitelszerződések közül összesen 680 ezer devizaalapú hitelről, melyen belül 209 ezer lakáshitelről, 260 ezer szabad felhasználású jelzáloghitelről, 127 ezer gépkocsi hitelről és 81 ezer személyi célra felvett hitelről van szó.

Rogán Antal megjegyezte: elsőként a devizaalapú hitelek esetében kerül sor az elszámoltatásra. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy az Országgyűlés korábban megalkotott törvényével azt a vélelmet állította fel, hogy a bankok a devizaalapú hiteleknél minden alkalommal tisztességtelenül jártak el az árfolyamrés kiszámításakor és az egyoldalú szerződésmódosításoknál, ami kamatemeléseket, költségemeléseket és díjemeléseket jelent.

651 ezer olyan forinthitel van, amiket szintén érint az elszámolás, melyek esetében a kormánypártok az egyoldalú szerződésmódosításokat kifogásolják, melyek szintén kamat-, díj- és költségemeléseket jelentenek.

A pontos menetrendet ismertetve kifejtette: elsőként azoknak a pénzintézeteknek kell elszámolniuk, amelyek nem indítottak pert a magyar állam ellen. Az ügyfélnek az elszámolást ezeknek a bankoknak 2015. január 15-29. között kell elküldeni. Azoknak a pénzintézeteknek, amelyek pert indítottak, február 14-28. közt kell elküldeniük az elszámolást. Mindkét esetben a következő hónaptól csökkennek a kamatok és törlesztőrészletek.

„ÖSSZESSÉGÉBEN A DEVIZAALAPÚ HITELEKNÉL ARRA SZÁMÍTANAK, HOGY EGY ÁTLAG HITELESNEK 25-30 SZÁZALÉKKAL IS CSÖKKENHETNEK A TÖRLESZTŐRÉSZLETEK ÉS A KAMATOK.”

A forinthitelek esetében a perindítás időpontja január 5-12-e közé esik, és amely pénzintézet nem indít pert, annak április 16-30-a között kell az elszámolást elküldenie ügyfeleinek, aki pert indít, annak augusztus 15-29-e között kell elküldenie az elszámolást.

A Fidesz frakcióvezetője közölte, összességében a devizaalapú hiteleknél arra számítanak, hogy egy átlag hitelesnek 25-30 százalékkal is csökkenhetnek a törlesztőrészletek és a kamatok.

Azoknál az ügyfeleknél, ahol még élő szerződés van, ott a banknak a tisztességtelenül elvett pénzösszegeket úgy kell kezelnie, mintha az ügyfél előtörlesztett volna, ennek megfelelően a tőke fog csökkenni, emellett vissza kell térni a szerződéskori kamatszintre – emelte ki.

A törvény kamatmoratóriumot ír elő legkésőbb 2016. április 30-ig, azaz addig pénzintézet egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelést nem alkalmazhat. Ezen időszak alatt az Országgyűlés újabb törvényi szabályozásokat fogad el, melyek segítségével a bankoknak át kell térni az ügyfelek számára átlátható szolgáltatásra. Ennek kapcsán leszögezte: ezzel az apró betűk korszaka Magyarországon véget ért.

Hozzátette: többé nem fordulhat olyan elő, hogy az apró betűs részekben olyan követeléseket írnak elő, amely tisztességtelenül és hátrányosan érinti a magyar családokat.

A speciális esetekre térve Rogán Antal kifejtette: a lezárt szerződések esetében készpénzben kell elszámolnia a banknak az ügyfelek felé, a határidők ugyanazok, mint a le nem zárt szerződések esetében. Egyúttal jelezte, hogy ez a 2009. július 30-a után lezárt szerződésekre vonatkozik, mert ebben az esetben létezik az ötéves elévülés jogintézménye.

Megemlítette azt is, hogy az ügyfél kérésére a végtörlesztés esetében is el kell számolnia a banknak, de figyelembe kell venni azt, hogy a kedvezményes árfolyam alkalmazásával az ügyfél előnyt élvezett, így az elszámolásnál ezt az összeget le kell vonni az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés összegéből. A végtörlesztők ezt 2015. március 1-30-a között kezdeményezhetik a bankoknál, amelyek november 1-30-a között kötelesek elszámolni.

„AZOK JÁRNAK A LEGJOBBAN, AKIK NYILVÁNVALÓAN A LEGROSSZABBUL JÁRTAK AZ ELMÚLT ÉVEKBEN.”

Az árfolyamgátba belépett ügyfelek esetében is el kell számolniuk a bankoknak, de a tisztességtelenül elvett összeget először a gyűjtőszámláról kell levonni, majd a fennmaradó összeggel csökkenthető a tőke.

Az elszámolás lezárultával át kívánunk térni a tisztességes és fair bankrendszer időszakára Magyarországon – húzta alá Rogán Antal.

Rogán Antal újságírói kérdésre válaszolva elmondta, az elszámolás eredményeként azok járnak a legjobban, „akik nyilvánvalóan a legrosszabbul jártak az elmúlt években”.

Ők voltak azok, akik minden forintot kénytelenek voltak kifizetni, semmiféle kedvezményt nem kaptak – sorolta, hozzátéve: nyilvánvalóan nekik jár vissza a legtöbb pénz. Szavai szerint ez átlagosan a törlesztőrészletek legalább 25 százalékos csökkenését jelenti majd. Hozzátette, azok esetében, akik kaptak valamilyen kedvezményt, figyelembe veszik azt is az elszámolásnál.

Ha valakivel szemben tisztességtelenül jártak el, akkor a tisztességtelenségből származó károkat neki vissza kell kapnia; erről szól a bankok elszámoltatása – fogalmazott a frakcióvezető, kiemelve, ez jogi kérdés, ami a Kúria jogegységi döntésén alapul.

„A MORATÓRIUM NEM ÉRINTI AZ ÁRFOLYAMOT, CSAK A KAMATOT, A DÍJAT ÉS A KÖLTSÉGET.”

Újságírói felvetésre válaszolva tájékoztatott arról is, hogy a moratórium nem érinti az árfolyamot, csak a kamatot, a díjat és a költséget.

Mint mondta, nem tesznek le a devizaalapú hitelek forintosításáról, de ennek időpontjáról még nem állapodtak meg, jelenleg az elszámoltatás az elsődleges.

Azzal összefüggésben, hogy néhány bank részlegesen pert nyert, úgy fogalmazott, az állam minden esetben fellebbezni fog, „mert szerintünk ezek az érvek nem állják meg a helyüket”.

Szólt arról is, hogy – bár a pontos összeg nyilván függ a végső bírói ítéletektől – összesen körülbelül 1000 milliárd forintot kell majd a pénzintézeteknek visszafizetni a magyar családoknak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Eszközkezelő által kezelt lakások, illetve az azokhoz tartozó hitelszerződések esetében az intézmény jogosult az elszámolás elindítására, ezt az érintett ügyfél maga kérheti.

Ha az önkormányzat gazdálkodását vagy választott önkormányzati tisztségviselőket illetően bármilyen nyomozás lenne, akkor arról nekem tudomásom lenne – reagált az ezzel kapcsolatos felvetésre. Hozzátette: „azok az ügyek vannak, amelyekben egy ellenzéki polgármesterjelölt kampánycélú feljelentéseket tesz”. Leszögezte, minden esetben feljelentést tettek rágalmazásért.

„MAGYARORSZÁGON MINDENKIRE A MAGYAR TÖRVÉNYEK ÉRVÉNYESEK.”

Rogán Antal a frakcióülésen megtárgyalt egyéb témákról szólva elmondta, hogy „örömmel nyugtázták”, hogy a rezsicsökkentés folytatódik. Szavai szerint az Országgyűlés a fogyasztók védelmének erősítése érdekében szeptember 24-ig elfogadja a fogyasztóvédelmi törvénycsomagot.

Felhatalmazást adtunk a kormánynak, hogy készítse el és nyújtsa be a szükséges törvénymódosításokat, amelyek annak érdekében kellenek, hogy egy nonprofit alapú, állami tulajdonban lévő közműszolgáltatási cég jöhessen létre Magyarországon – jelentette ki.

Magyarországon a magyar gyermekeket védeni kell – emelte ki, hozzátéve, ennek érdekében a frakció több szabályozást áttekint majd.

A Norvég alappal kapcsolatban kifejtette, Magyarországon mindenkire a magyar törvények érvényesek. Magyarországon még norvég pénzt sem lehet ellopni, és a civileknek sem lehet lopni – húzta alá, és arra kért mindenkit, hogy várja meg a szükséges hatósági eljárások lezárását. Mindenkit szeretnénk óvni attól, hogy abba a látszatba keveredjen, hogy esetleg bűnpártolást fedez – fogalmazott.