Lassan halad a vészkorszakban elrabolt zsidó műkincsek visszaszolgáltatása

Lassan halad a vészkorszakban kifosztott zsidók műkincseinek, más kulturális javainak visszaszolgáltatása, az érintett országok többsége semmit, vagy nagyon keveset tett az ügyért az utóbbi 15 évben – állapította meg csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében a holokauszt zsidó áldozatainak kártalanításáért küzdő nemzetközi civil szervezet (Jewish Claims Conference – JCC).

 

A JCC a zsidó jóvátételi világbizottsággal (WJRO) együttműködésben azt vizsgálta, hogy miként halad a visszaszolgáltatásról és kárpótlásról 1998-ban Washingtonban tartott nemzetközi konferencián kidolgozott úgynevezett washingtoni alapelvek érvényesítése, és a 2009-ben a Prága melletti Terezínben tartott utókonferencián elfogadott Terezíni Nyilatkozat teljesítése abban a 46 államban, amely csatlakozott a megállapodásokhoz.
A felmérés szerint „jelentős előrehaladást” mindössze négy ország – Ausztria, Csehország, Hollandia és Németország – ért el a megállapodások teljesítésében azon vizsgált államok között, amelyeket közvetlenül érintett a holokauszt.
Öt országban – Belgium, Franciaország, Luxemburg, Norvégia, Szlovákia – „előrelépés” tapasztalható, öt további ország – Dánia, Görögország, Horvátország, Litvánia, Oroszország – pedig „néhány lépést tett” a megállapodások végrehajtásáért.
A közvetlenül érintett országok között további 13 állam – Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Észtország, Fehéroroszország, Lengyelország, Lettország, Macedónia, Magyarország, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovénia, Ukrajna – nem tett értékelhető lépéseket a JCC és a WJRO helyzetértékelése szerint.
Az elemzés Magyarországgal foglalkozó részében kiemelték, hogy nem jött létre tudományos bizottság annak feltárására, hogy milyen szerepe volt az államnak a magyarországi zsidóság „gazdasági és fizikai megsemmisítésében”, és nem indult kutatás a kulturális intézmények javai eredetének megállapítására. Hozzátették, hogy szakértők szerint a magyar múzeumok több száz „kétes körülmények között szerzett” műtárgyat őriznek.
A washingtoni alapelvek és a Terezíni Nyilatkozat szerint valamennyi részes államnak törekednie kell a nácik által elrabolt műkincsek azonosítására, egyebek között a közgyűjtemények átvilágításával. Az elrabolt műkincsek visszaszolgáltatására, illetve a kárpótlásra igazságos és méltányos megoldást kell találni, és mindezt a lehető legátláthatóbb módon kell végezni – áll a megállapodásokban, amelyek azonban nem nemzetközi jogi dokumentumok, és ezért nem kötelezik az aláíró államokat.

 

BPI/MTI /YNET