A török csatlakozási folyamat stratégiai fontosságát hangsúlyozta 11 uniós külügyminiszter

 Törökország európai uniós csatlakozási folyamatának mind az Európai Unió, mind Ankara szempontjából kulcsfontosságú stratégiai és gazdasági szerepe van – állapította meg egy csütörtökön megjelent közös írásban tizenegy EU-tagállam, köztük Magyarország külügyminisztere.

Az uniós ügyekkel foglalkozó EUobserver brüsszeli hírportálon megjelent írásban Martonyi János, a német Guido Westerwelle, a brit William Hague, a svéd Carl Bildt, az olasz Giulio Terzi, a cseh Karel Schwarzenberg, a litván Audronis Azubalis, a lett Edgars Rinkevics, a finn Erkki Tuomioja, a szlovén Samuel Zbogar és az észt Urmas Paet úgy vélte, hogy a két fél együttes fellépéssel „képes találni egy olyan utat, amely biztonságosabban vezet át a jelenlegi gazdasági és politikai viharokon”.
Az EU a nemzetközi gazdasági válság idején sem fordíthat hátat szomszédjainak – szögezték le.
A cikk írói megerősítették azt az álláspontjukat, hogy Törökország fontos gazdasági partnere az EU-nak, s növekvő regionális hatalomként a közös külpolitikai célok megvalósításához is hozzá tud járulni.
A miniszterek szerint az év elejei „arab tavasz” is hangsúlyossá tette: az uniónak és Ankarának egyformán érdeke biztosítani, hogy a térségben bekövetkező változások pozitív természetűek legyenek.
A szerzők üdvözölték és részben felsorolták azokat az eredményeket, amelyeket Törökország ért el a politikai, a gazdasági, a demokratikus és a társadalmi reformokban, ugyanakkor emlékeztettek arra, hogy Ankarának még további erőfeszítéseket kell tennie, hogy teljesítse az uniós normákat (beleértve az alapvető jogok teljes körű biztosítását is) és segítse a megosztott Ciprus ügyének rendezését is.